Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-14 / 11. szám

XLIII. évfolyam.

11 Vr-m.

Szatmár, 19'<1. január hó 14., szombat.

ÍFOIíITKAI W1PILAP.

Előfizetési dij :

Helyben: 1 évre 12 K. ‘/j évre 6 K. >/« évre 3 K, 1 hóra 1 K

Vidékre16 „ „ „ 8 ,. „ 4

..........150

Eg

y szám ára 4 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. tu Telefonszám: 107.

Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők.

Hirdetések:

Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér.

a 11 milliárdot mire akarjuk fordítani, mert, mint a Lukács Lászlóhoz intézett németországi sürgöny mondja: Magyar- ország pénzügyeinek szilárdságában most már f ltétlenül megbíznak.

Ez a bizalom, ha a dolognak mélyére tekintünk, csak az uj politikai re dszernek következménye lehet. I ne. Európa igy honorália azt, hogy Magyarország közvéleményének óriási többsége visszatért 67-es kiegyezésének egy emberöltőn keresztül kipróbált alapjára, mert ezen az alapon biztosan épül fel közgazdaságunk és egész állami életünk. A külföld bízik abban, hogy Mtgyarország nem lesz többé köziogi válságok prédája, hanem királyával ezentúl mindig egyetértve fogja fejleszteni összes erőit.

Elismerés illeti Lukács Lászlót, a Héderváry-kormány pénzügyminiszterét, akt ennek a kö csönnek ügyét nemcsak bámulatos szakértelemmel, de ami nem kevésbbé fontos, olyan szerencsés kézzel is intézte. Ez a zajtalanul munkálkodó államiért u, aki sikerekbee gazdag évtizedeket töltött az ország pénzügyeinek felvirágoz atásában, ezúttal ismét megmutatta, hogy mire képes.

A külföld bizalma, ittaz, nem nyilA legtárgyilagosabb mérlegelés is egyenesen imponálónak mutatja a kölcsön kibocsátásának sikerét. Mert hisz egymagukban véve a legkedvezőbb körülmények és a legügyesebb előkészítés sem volnának képesek indokolni azt, hogy a külföld 11 milliárdot aián- loit fel a 200 milliót kérő Magyar- országnak Hozza még ennek a rengeteg összegnek több mint felét azzal a kötelezettséggel jegyezték, hogy azt legalább félesztendeig nem is hozzák piacra. Annak jele az, hogy a szolid, stabil belektetést kereső tőke érdeklődése fordu t az uj magyar kölcsön felé.

Minden magyar ember pártkülö nb- ség nélkül, büszkeséggel fogadhatja pénzügyeink szolidaritásának világszerte történt ilyetén elismerését. De kétszeresen jólesik nekünk ez a nagy siker, hvisszaemlékezünk arra, hogy csak pár hét előtt Deschevelnek, a Lancia költségvetés előadóiáruk egy nylatko- zaiából kellett megtudnunk, minő ! alázó gazdasági és politikai feltételekhez akarta kötni a francia kormány egy esetleges magyar kölcsönnek a párisi piacon való elhelyezését. Most ellenben a világ tőkései nem szabtak feltételeket, nem kértek garanciát arra, hogy

200 millió helyett

1] milliárd.

(SS.) Most van a Héderváry-kormány kinevezésénok évfordulója s ez alkalombó olyan elismerést kapott egész Európától, amely ritkítja párját. A kormány 200 millió korona kölcsönfért fordult a hazai és külföldi tőkéhez és nem ennyit, hanem 11 milliárdot ajánlottak fel neki. Magyar- országban, Ausztriában. Németország gazdasági gócpontjában, Svájcban, Belgiumban az uj magyar kölcsön címleteire olyan tömeges volt az alairás, hogy a legtöbb helyen röviddel ennek megkezdése után már le is kellett zárni az aláírások elfogadását. Magában Németországban 59 szeresen jegyezték túl a kölcsön összegét. A címleteket aláírásra bocsátó konzorcium vezető pénzintézete egészen szokatlan módon sür- gönyiieg üdvözölte Lukacs Lász ó pénzügyminisztert az aláírás rendkívüli sikere alkalmából és külön is kiemelte, hogy a siker kifejezője annak a bizalomnak, amellyel Németország viseltetik Magyarországnak erősen megalapozott pénzügyei iránt.

inak tengerébe, amint csak egy szerelmes erős ferfilélek képes.

Azt a levelet < gy éve feleségétől kapta, így szól a levél:

Kedves Gabor!

Szerelném azon kezdeni, hogy bocsáss meg de bocsánatot nem érdemel az a tett, amit ón elkövetni készülök. Tudom, hogy a szenvedések útvesztőjébe megyek, *e nem tehetek másként. Üz, hajt valami gonosz igézet, érzem ezt jól, de nem tudok ellentáilni. Ismerem gyermekségétől kezdve azt, aki miatt elhagylak léged és a gyermekünket is. Gonosz volt teljes életében Ami egy lérfit ala- csonynyá tesz, az mind benne van. Tudom én jól, hogy az első hólen meg fog verni és mégis ö hozzá megyek. Itt rettenetes az életem, mert te megadsz mindent, amit elképzelhetek, jó vagy hozzám, mint egy angyal, mindenem van, ami tőled jöhet, csak az nincs, ami bennem hiányzik. N m tudlak szeretni.

A zivera facsarodik össze, hogy itt hagylak benneteket, és mégis elmegyek; a fájdalmak özönóbe megyek és mégis itt hagylak benneteket, tudom, hogy szégyenkezve vissza fog még űzni hozzátok a

gatag emberré lett. Vidám nótáira nem gyűlt nótára senki. Elárt rendesen a társaságba, nem hiányzott sehonnan sem, hanem a leik- nem volt sehol som vele.

Ennek az okát, is tudta minden i jól, de nem mutatta előtte senki. Valóban a legnagyobb gvöngédtelenség lett volna akárki tői beavatkozni Feledi dolgaiba; ő maga pedig nem engedte meg egy paiaaszhangjával sem, hogy valaki főlbátorodhassék íájdai- rnaiban közelebb jönni hozzá.

Az egész változás abból állt, hogy hallgatott mindenki, mig ő a társaságban volt. Nem mertek kacagni, zajosan vigadni, mert attól tartó tak, hogy ennek a hallgató embernek- kínjai megkétszereződnek. Képtelen nagy szenvedésnek tűnt fel előttük az ő nagy kínlódása.

Feledi azonban nem hogy menekülni igyekezett volna ezektől a fájdalmaktól, sőt inkább napról-napra szitotta, nem hagyta őket elmúlni.

Estenként mikor kis gyermekéve) elmondta az esteli könyörgést és lefektette, egy hosszú csókkal csukta le zemeit, odaült íróasztalához, elővett egy megkopott levelet, amelyben a betűk is alig látszottak már, aztán olvasg tva belemerült a tajdalA gyermek.

Feledi Gábor erős koponyáju ember volt, akit egyhamar nem is vett le a lábáról a legnagyobb baj is. Társaságban csupa kedély, otthoi csupa szív, m ndkettő az egészséges emberek tulajdonsága. Akarhová ment, nem találták helyét, ahonnan csupa feledékenységből elmaradt, ott erősen duzzogtak ezért a feledékenységért, de az a iuzzogás is csak addig tartott, rnig Feledi nr.eg nem jelent, akkor ‘ azután jó volt minden.

Szeret’ék a nők, mert örökké vidám volt, szerették a férfiak, mert jó cimbora volt és nem volt veszedelmes a család körül. w

O is szeretett mindenkit, de legjobban 5zrette családját, egy szép, fiatal asszonyt, ikinek arca olyan hamvas volt, mint az írintetten őszi barack, szemei olyan kékek, mint a búzavirág, haja o yan fenyes, mint az arany és a szive, lelke, makula nélküli; és egy kis fiúcskát, egy kis szőke angyalt.

Ez a nagy szeretett tette öt mindenek- ílött szeretetreméltóvá. Feledi a nap minién percében boldog volt. Hanem egv éve nind megváltozott ez. Feledi csendes, hall-