Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-13 / 10. szám

XLIII. e»to')faiii. _______________S?3lmjr, 19I1, január M 13., pintek,______________________10. Urffl. rO lilTIRAI MPIMP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, >/2 évre 6 K, 1U évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre : „ .. 16 „ „ 8............. 4...........150 Eg y szám ára 4 fillér. Cigány-passzus. Nemcsak Magyarországon probléma az országúti csavargás, mert Európa majd minden államának sok gondot ád a temérdek csavargó, akik részint egyen­ként, részint családostul kóborolnak. Legtöbb baj van az országutak bizton­sága körül természetesen minálunk, mert Magyarország a cigányok Eldorádója, de másutt van csavargó, ha nem is csupa cigány, annyi, hogy sok. Franciaországban már régóta pró­bálkoznak metódusokkal, hogy be lehes­sen őket is illeszteni a merev, rendet- tartó, bohémséget nem tűrő, békés tár­sadalomba, de csak kudarcot arattak, éppenugy, mint minden, amivel mi har­coltunk ellenük. És marad, mint volt az állandó gond, időnként nagyobb gonosz­tettek után pedig az általános dühbe- jövés és nekibuzdulás. A csavargók „rendbentartása-* ahányszor próbálták, mindig megtört valamin és nyilvánvaló lévén, hogy még soká fittyet fognak hányni minden rendeletnek és rubrikának, már megle­hetősen ráadtuk magunkat arra a ké­nyelmes bölcsességre, hogy úgyis hiába A krumpli. — A fa’usi rokonokkal jóban kell lenni mindig, mert barátságuk, jóindulatuk nagyon kifizeti magát. Helvlyel-közzel meg kell lepni valami ajándékkal, főképpen, ha látogatóba megyünk hozzájuk. Feleségemnek ezekre a nyilatkozataira én csak vállat vontam. Saját magamnak se tudok ajándékokat venni, mert nincs miből, hogyan vegyek hát a falusi rokonunknak? — Eh, — folytatja az asszony, — lát­szik, hogy neked nincs érzéked a háztartás, meg a gazdálkodás iránt. Egész Budapest a vidékből él. Ha jó viszonyban vagy"nk pél­dául János bácsiékkal, azok folyton küldöz­nek nekünk ezt vagy amazt, amire szüksé­günk van a háztartás körül. Ilyen módon temérdek sok pénzt meg lehet takaritni Mert hiába, legtöbbe kerül a mindennapi élelem. Aki ezen valamit megtakaríthat, az zöldágra jut. János bácsiékuak fölöslegesen van mindenük. — Hisz’ éppen azért nincs szükségük a mi ajándékunkra, — feleltem én, — olyan ábrázattrí, amelyről mindent le lehetett ol­vasni, csak a János bácsiék iránt való rajon­gást nem. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. minden: a cigányerkölcsök olyan biztos és szükségszerű következményei a mos­tani világrendnek, hogy csak azzal együtt változhataak. Ez igaz is, de az igazsága nem ment meg bennünket minduntalan uj rablásoktól és attól a kötelességtől, hogy a mi társadalmunk­ban is védekezzünk ellene, amennyire tudunk. Hogy a magyar közigazgatás nem tud velük megbirkózni, ez az oka egy kicsit annak is, hogy ennyire ju­tottunk a cigányainkkal - az régóta nyilvánvaló. Hogy azonban a csendőr­nél és szolgahirónál különb metódusokat is lehet találni a cigánycsapás ellen, azt most megmutatta Franciaország. A múlt év végén törvényt hozott a francia képviselőház a „nomádok“ rendbentartására s nehogy a tisztességes nomádok igyák meg a cigányfélók ellen szóló törvény levét, három kategóriába osztotta az országút népét. Az első kategória: a francia vá­sáros kereskedő, aki senkinek sem árt és igen békés, munkás ember. Ezeknek egyszerűen jelentkezni kell a megyéjük­ben egy postán beküldött nyilatkozattal, amelynek a szelvényét megtartják iga­zolványnak. — Rosszul fogod fel a dolgot, — foly­tatta a feleségem. — Bolond volna a falusi rokon, ha adna valamit a fővárosi rokonnak, akiről azt kell tapasztalnia, hogy nem törő­dik vele. Csak te hagyj engem cselekedni, nagyon jól tudom, mit csinálok. A téli konyhapénzemből félre fogok tenni havon- trint legalább ötven forintot. — Ej ha! — szóltam olyan hangsú­lyozással, mint. a hitetlen Tamás. — Nem hi-zed? — No majd meglá­tod. De most adj nekem harminc forintot, hogy megvehessem mindazt, amit János bácsiéknak szántam — Harminc forintot? Ennyi pénzt nem is láttam elseje óta, ma pedig tizenkette- dike van. — No csak ne komédiázz ! Ha nincs pénzed, kérhetsz előleget. — H d adj előleget. — Én adjak? De nagy kedved van tréfálni 1 — Nem tréfálok, ez eszembe sincs. De te csakugyan adhatsz előleget abból a havi ötven forintból amit meg fogsz taka­rítani a télen. — Az csak lesz, de még most nin­csen. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közől- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. A másodikba is csak a franciák tartoznak: azok, akiknek nincs határo­rozott foglalkozásuk vagy jövedelem- forrásuk. Ezeknek a megyei hatóságuk igazolványokat fognak adni, de nem arcképpel, hanem anthropometriai ada­tokkal, amelyek a csalást még kitünően felszerelt nagyvárosi betörők számára is majdnem lehetetlenné ten ék, az országút népe számára azonban lehetetlenséggé is teszik. A harmadik fajta a külföldről be jövő, nem francia csavargó nép — a cigány legfőképpen — s a törvény ezek ellen való. A francia határt csak akkor léphetik át, ha van olyan anthropometriás igazolványuk, ha pedig már belül van­nak a határon, csak akkor kaphatnak, ha máskülönben rendben vannak az igazo ó írásaik. Ez annyit jelent, hogy a cigányok ki vannak kergetve Francia- országból. íme, a franciák, akiknél pedig sohase fordulnak elő cigányok által végrehajtott dánosi, csengerbagosi gyil­kosságok, mégis kifognak a cigányon egy egyszerű módszer: a passzus által. Minden 15 évnél idősebb cigány köteles legyen passzust váltani, — Nekem sincsen. — Én meg azt mondom, hogy muszáj. Különben most tudd meg, hogy az aján­déktárgyakat már be is vásároltam, délután haza hozzák a számlával együtt. — Én tőlem hazahozhatják . . . — De a számlát azonnal ki kell fi­zetni. Tudod, hogy mi az elvűik: ne ma­radjunk adósak sehol. — Hiszen most sem szükséges fel­adni elveinket: az árukat egyszerűen vissza- visszj az, aki hozta. A feleségem nagyott nézett rám. — így vagyunk? — szólt aztán. — Ennyire jutottunk ? Az árukat egyszerűen visszavisszi az, aki hozta ? Ezt érdemiem én tőled ? Jól van. Hát majd visszaviszik az árukat. Mindig tud am, hogy önző vagy, de hogy ennyire az légy, nem gondoltam volna- Ne félj semmit, el fogom viselni a szégyent, hogy idehozzák az árakat és én visszaküldöm azzal a kijelentéssel, hogy nincs miből kifizetni. Ki fog ugyan égni a szemem de az nem tesz semmit Ha téged ez nem bánt, én se halok bele. Jól van, jól. De angyalom, te félreértesz engem. Én . . . — Csak hallgass. Már harmadszor mu­IÄKÄY es LIPICZKY építészek építési irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24. Költség számítást díjtalan készitnek. VÁLLALNAK: Tervrajzok és költségve­tések készítését; gazdasági épületek, föld­szintes és emeletes épületek felépítését a legjobb beosztás és Ízléses modern kivitelben, úgy helyben, mint vidéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom