Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-08 / 6. szám

2 «M*< SZAMOS 1911. je*, 8-.) 6, «ei« lesztésére, mert a mai maximum, a mdy 10 százalék, nem elegendő. A törvényhatóságok állami támogatása természetes ezután is megmarad. A miniszter raméli, hogy már ez évben, az őszi ülésszakon be fogja nyújtani a törvényjavaslatot, a mely az 6 útépítési programmját tartalmazza, aztán a jövő évben a nagy ma meg­kezdődhet. Hieronyminál nem kell félni, hogy valami esuz jön közbe. T3A1-! újdonságok, frakk- .Octll ingek, mellények KARDOSNÁL, Kazinczy-utca 4. Szatmári ügyek. A gazdasági szakbizottságból. Ingatlanrótel. A németi határrész tagosítása előre­láthatólag jó időre megakasztja az ingat­lanforgalmat. Ennélfogva a városi tanáos igyekezett megragadni a kínálkozó alkal­mat a a jövő céljaira szükséges ingatlano­kat a tagosítás előtt lekötött*. A törvény- hatóság elhatározásától függ, hogy eteket megszerzi.e. vagy sem. Klein Vilmos ós fia ugyani* ‘247 hold földet ajánlott megvé­telre a városnak, holdankint 660 korona vételárban. A tanács az ajánlatot az ingat* las ok mai forgalmi értéke mellett elfogad­hatónak találta. A gazdasági szakbizottság tegnap délután tartott gyűlésében a tanáéi javas­latát elfogadta s a vételár fedezetéül 200.000 koronás újabb kölcsön fölvételét hozta javaslatba. Ebből a kölcsönből nyer egyúttal fedezetet az elemi lőtér kibőví­tése céljából kisajátított ingotlanok ára is. Az ág. ev. egyház segélye A városi törvényhatóság 1200 korona évi felekezeti segélyt szavazott meg a nemrég alakult ágostai evangélikus egyház jav ár*. A belügyminiszter azonbau a köz­gyűlési határozatot nem hagyta jóvá, mert a segéiy összegét nem találta igazságos aránybau állórak a többi felekezetek se­gélyével, Kijelentette egyúttal, hogy a tiszti főügyész és e gazdasági szakbizott­ság á tál ajánlotta 600 korona segély ellen nem tenne észrevételt. A gazdasági szak­bizottság ennek dacára a közgyűlési hatá­rozatot fantartandóaik nyilvánította s az ügyet újból felterjeszteni javasolta. Qieia non movere. Ezzel az indokolással ajánlotta a pol­gármester a gazdasági szakbizottságnak az egyházi javadalmakra adományozott ingat­lanok telekkönyvi tulajdonjogának öbveu évet meghaladó állapotban való megha­gyását. A római katholikus egyházat ki­véve, a többi felekeeeteknél a várostól adományozott ingatlanok tulajdonjoga a javadalmas állás nevére van bekebelezve. Ezt az állapotot rendezni akarta a tanács a folyamatban levő betéts..erkesztés során. Azonban az egyes egyházak részéről bizo­nyos nehézségek merültek fel, minélfogva a szakbizottság is jobbnak látta a létező állapot fenntartását. Faárak megállapítása. A város erdőgazdaságéban kitermelt tttzi- ás mű-fa egységárait a gazdasági szakbizottság a főerdész előterjesztése sze­riül állapította meg A sárerdei elővágás- ban és ritkításban, valamint a Nagyerdőn, Kisosonkán, Nagymocsáron és a Csererdőn kitermelt tűzifa ára a mu’t évihez képest nem változott, ellenben a szentvéri farak­tárból árusított avasi erdei termékek ára pár fillérrel fölment, mivel a házhoz s ál­lítás a fuvardíjak emelkedése folytán költ­ségesebb. Az ital. Megzavarta egjr irodatiszt eszét. Revolverrel üldözte a családját. Szemem, panaszos levelet kapott tegnap Taukóo-ú Gyu’a rendőrfőkapitány. A levelet Hausetter Gyula, szatmári kir. törvényszéki irodaviszt felesége irta és segélyt kér a főkapitánytól férje e len. A levélben elmondja Hausetterné, hogy férje régebbi idő óta mértéktelenül iszik és az ital az utóbbi időben már annyira megzavarta az eszét, hegy a csa­ládja életót is veszélyez'ette. Állandóan ivott, töltött revolvzrrál járt és ezzel fenyegette családját, A szegény elkeseredett asszony arra kérte levelében z főkapitányt, hogy intéz­kedjék férje ártalmatlanná tétele iránt. A főkapitány azonnal intézkedett, hegy Hauset!értől elszedjék a revolvert, ami nyomban meg is történt. A csendőrök a legjobb időben érkez­tek a töltött fegyver elvétele végett, mert Hinsetter éppen a feleségét fenyegette vele. A főkapitány elrendelte e szerencsét­len ember elmebeli állapotának megvizs­gálását is. Függöny. A gyártás titka. Valaki, aki mindig elolvassa alapunk­ban megjelenő színházi apróaágokat 'nincs jobb dolga szegénynek), csodálkozásának adott kifejezést, hogy micsoda tartalmas, sgeüemdus élet folyik a kulisszák mögött, hogy majdnem mindennapra telik belőle egy marékkai a Szamos olvasóinak. Vagyunk annyira önzők és nem hagy­juk kulisszákon száradni a szellemesség vádját, hanem — ha már másként nem lehet — inkább leleplezzük az egész gyár­tási módszert, amelyből kiderül, hogy mennyi közük vau a kulisszáknak a rájuk fogott tréfákhoz. Valami szent könyvben, szent embe­rek tereferéi között vau feljegyezve, hogy a bibliai korban gasdag ur szenvedélyesen rávetette magát a céllövészetre. (Remélem, hogy a bibliai kor és & céllövészet ana­kronizmusát senki sem fogja a viccben észrevenni.) Elhatározta, hogy megtanul óéiba lőni, elővett egy oéltíblát és napszámra gyako­rolta a tiaffá!ást. De nem ment. Mindig pontosan mellé talált a körnek. Bosszankodva tette le a fegyverét és elmcne sétálni. A mint megy mendagél, egyszer csak egy nagy kerítést talál maga előtt, amely kerítés tele van rajzolva karikákkal. Min­den karikának a kellős közepén egy golyó nyoma. Pontosan a közepén, a legszebb oéllővészattel elta'á'va. — Vajjoa, ki lehet ez jó a céilovő ? — Szerb, ha mondom — kiabált K - hnics, — mert szerbnek kell lennie. Értse meg Rimicsics ur, hogy mindkettőnk érdeke követeli, hogy ön szerb legyen. — Hallja az ur, — szólottám, — en­gem ne tartson bolonddá, mert . . . — Én és bolonddá tartam valakit ? Ugyan kérem, hát úgy nézek ki ? De most hallgasson meg. Tudja-e Rimicsics ur . . . Észrevettem hogy Kohnics Jakab való ságos élvezettel ejti ki a nevemet. Egészen átszellemült, mikor a végén levő két ics-et csicseregte. De fonjuk tovább történetünk fonalát. — Tudja-e Rimicsics ur, hogy Szer­biában miért nincs jelenleg sem kormány- válság, sem miniszterválság ? — Ezt nem bírom elképzelni. — No én megmondom. Azért nincsen Szerbiában ezidőszerint semmi \álság, mert ha volna úgyis hiába volna. — Nem értem — Majd megérti kérem. A dolog úgy áll, hogy a mostani szerb igazságügyminisz­tert szeretnék elesapni a társai. Ezt úgy hívják hogy miniszterválság. Igen, de nem tudják elcsapni mégsem, mert ha elcsapnák, nem kapnának helyébe másikat sem a ha­ladópártiak, sem a radikálisok közül. — Hát más párt nincsen ? — Nincsen kérem. Szerbia kicsiny ország, nem tarthat olyan sok pártot, mint például Magyarország. Tehát Szerbiában nem lehet miniszterválságot felidézni, abból az egyszerű okból nem, mert végre beállott az az idő, amelytől rég féltek, hogy t. i. az egész országban nincs olyan nagykorú irni- olvasni tudó férfi, aki már ne lett volna miniszter. A király pedig nem akar szakí­tani a hagyománynyal, amely szerint nem lehet miniszter többé az, aki már volt miniszter. Szünet állott be, amely alatt ón bá­multam. Kohnics ur pedig élvezte a hatást. Végre is 5 szólalt meg. — Rimicsics ur, mo3t mondok vala­mit. Feleljen határozottan, akar-e szerb igazságügyminiszter lenni ? Még jobban elbámultam. Kohnics Jakab olyan meggyőződésteljes hangon beszélt, hogy lehetetlen volt szavainak őszinteségében kételkedni. — Nos ? — ismételte a kérdést. — Én szerb igazságügyminiszter ? Már mint én? — Igenis ön, Rimicsics ur. — Hát nem megy olyan könnyen, magamat elhatározni. — Persze, persze. Majd siettetem Önt. A fizetés 1 uszezer frank évenként, szvbad lakás, világítás, fűtés . . . — Ez még nem sok, — szóltam közbe. — Majd azután beszéljen, ha mindent •lmondtam. Tehát húszezer trank s a többi és végül szabad lopás . . . — Ez már valami, — mondám. — No látja. Hát fogadja el — De hiszen én nem vagyok szerb állampolgár? Hogyan lehessek akkor szerb miniszter ? — F.felől ne aggódjék, Rimicsics ur. Önnek van kitűnő neve. amely kétszeresen szerb végű, aztán ősei szerbek voltak, írni, olvasni tud, és ez elég Szerbiában." — De hát okvetlen meg kell lenni annak a miniszterválságnak ? — Okvetlen. Szerbia nem élhet egy hónapip sem kormány- vagy miniszterválság nélkül. A nép fellázadna egy tartós kabinet ellen. Ezt pedig a király nem akarja, ö min­denre kész a béke érdekébnn. Nos Rimicsics ur, elhatározta magát ? — Tudja isten. — Mondjon igent, az ég szerelmére. Gondolja meg, húszezer fran fizetés . . . — Igen, de a legközelebbi miniszter­válság I — Ob, emiatt ne aggódjék. Nem önt csapják el azonnal, hanem társait, akik ré­gebb idő óta miniszterek. Ennyi figyelemmel vannak ott az olyan ember iránt, aki, mint ön, lemond jövőjéről, csakhogy miniszter lehessen. Ismét szünet állt be, amely alatt arra a határozatra jutottam, hogy elfogadom Kohnics Jakab ajánlatát. — Nem bánom, — szóltam — elme­gyek szerb igazságügyminiszternek. — Brávó! — kiálltott Kohnics és O J--- O ------ -------------------------------------- ------------------------ -------- J v MÄ KÄY re? TTPTÍWV rDTTr<?7rif VÄLLALNAK: Tervrajzok és köUségve- U1H1»'H x llu Juli lUZilll LrllLűZLlV tések készítését,* gazdasági épületek, /Híd­építési irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24. szintes és emeletes épületek felépítését a legjobb Költség számítást díjtalan készitnek. beosztás és Ízlése» modern kivitelbe», úgy bolyba», mint vidéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom