Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-28 / 23. szám

4-ík oldal. lefizeti. Őnagysága azért húsz darab hi­telbe vett loknit tűz hitelbe tizián-szinüre festett hajába, frizurája olyan, mint egy görög hetéráé. Meri elvégre az ember nem fésülködhetik maga. Ruházatát egy elő­kelő cégtől szerzi be, nem a szuterrónből. A délutánokon barátnőivel versenyt sopán­kodik a drágaságon. Ninos túlzás ebben a nehány, heve­nyészett vázlatban és a végtelenségig le­hetne efféléket fölsorolni a közép osztály jellemzésére. Ha lelkiismeretes statisztikai adatokkal mutatnék ki, hogy milyen utón és milyen áldozatok árán telnek ezek a könnyelmű, léha kiadások, megdöbbentő dolgok kerülnének napfényre. Ennek a mételynek, a könnyelműségnek legfőbb terjesztője a nagyzolás, az úgynevezett szegény gőg, a látszatra berendezkedett életmód, a porhintós. A régi szállóigének a noblesse oblige nak modern variálása, — a szegénység kötelez. Ahelyett, hogy bátran és becsületesen viaelnők szegénységünk terhét, adósságba keveredtünk, föláldozzuk nyugalmunkat, tönkretesszük családi boldogságunkat és kölcsönösen csaljuk egymást, mind a lát szat, mind a világ kedvéért. • A világ! — Milyen nevetségesen üres fogalom egy hétköznapi szürke ember számára. A világ : Ki az a világ ? Az utcára ha kimegyünk, bizonyos, hogy száz ember közt kilencven nem ismer. Ki az a világ ? Törődik valaki velünk? Szolidáris valaki velünk? Vagy a velünk lépten-nyomon történő igazságtalanságok nem azt bizo- nyitják-e, milyen rettenetesen egyedül állunk ? Ki az a világ ? Ha jómódú vagy — panamázol, ha szerényen élsz, koldus kutya vagy. Ha adakozó vagy, tüntetni akarsz, farizeuskodol. Ha nem, zsugori. Ha kedvez a szerencse, stréber vagy, ha nem, hülye vagy, kiröhögnek. Ha boldog osa ládi életet élsa, látszat ; ha nem, .tudtam, hogy ez lesz a vége, — higyje el, nem is csoda.“ Ha pedig rászorulnál valakire, ha bajba jutsz, akkor tudod csak meg igazá­ban, mi az a világ, úgy magadra maradsz, mint az elhagyatott, puszta országúton a magános határjelző . . . Négy fa), ha paszta, ha kopár is, de a mienk, a mi otthonunk, — ez a világ. A munka, a mely feledtet velünk gondot, sorscsapást; a legjobb barátunk, amely nem csal meg bennünket soha, amely sea baddá, függetlenné, büszkévé tesz, kibékit sorsunkkal, legyen az íróasztal, tü, szer­szám vagy főzökanál, — ez a világ. Gyászhir. Kisdo’oronyi Isaák Dezső várm. biz. tag élete 42 ik évében rövid szenvedés után a hó 26 án Nagyszekeresen meghalt. Megyeszerte nagy és előkelő rokonság gyászolja. Temetése ma délután lesz a ref. egyház szertartása szerint. Joggyakornokok áthelyezése. A debreození kir. Ítélő tábla elnöke áthe­lyezte a szatmárnómetii kir. törvényszék­től Unger Béla joggyakornokot a máté­szalkai, Dr. Végh Emilt a halmii, Ifj. Dr. Papolczy Gyulát a szatmárnémeűi kir. járásbírósághoz továbbá Dr. Bsne Sándor szatmárnémetii, Bakcsy Gyula halmii és Dr. Lányi Sándor mátészalkai kir. járás- birósági joggyakordokokab a Szat,mérné- metii kir. törvényszékhez, Rád Illést a szinérváraljai kir. járásbíróságtól a mára- marosszigeti kir. törvényszékhez Dobos Lászlót a máramarosszigeti kir. törvény­széktől a szinérváraljai kir. járásbiróság- hóz, Dr. Bodoky Zoltánt a nagybányai kir. járásbíróságtól a Zilahi kir. törvény­székhez, végül Gazda László joggyakor nokot a Zilahi kir. törvényszéktől a nagy­bányai kir. járásbirósághoz áthelyezte. Halálozás. Özv. dr. Halász Jenőnó SZAMO S e hó 26-áu hosszas szenvedés után elhunyt Fehérgyarmaton. Temetése 27-ón volt nagy részvét mellett. A uagykárolyi népszámlálás. Fenn tással közöljük a hirt, mert a forrása egyik nagykárolyi laptársunk. Ugyanaz, melynek nyomán a minap megírtak, hogy a nagykárolyi népszámlálás eredménye apadást mutat. Ezt a hirt többé-kevósbbé heves és Ízléses sorok kisáretóbeu a többi nagykárolyi lapok lecáfolták. Most aztán ugyanazon lap, amelynek jól értesültségé- ben és szavahihetőségében egyébként nincs okunk kételkedni, azt Írja, hogy a nép- számlálás egyébként be van fejezve és a lakosság száma nem csökkent, de nem is gyarapodott. Az eredmény éppen a 10 óv előtti állapotnak felel meg. Ezt, a nem nagyon kedvező eredményt a nagykérolyiak azzal palástolják, hogy * számlálóbiztosok nem teljesítették pontosan kötelességüket: nem vallották be a csa'ádtagokat ponto­san. Ezért aztán megismétlik, foltozgatják, korrigálják a népszámlálást, mig egy kis többletet produkálnak majd. Hiszen a né­pesség addig is szaporodik! Csaba Adorján főispán arcképét és életrajzát közli a „Magyarország Főis­pánjai“ oimti évkönyv, amelynek diszes kiállítása méltó feltűnést fog kelteni. A pazar illusztrációkkal ellátott kötet nem­sokára kikerül a sajtó alól és magában foglalja az ország vármegyéi és törvény­hatósági joggal fe ruházott városai főispán­jainak biográfiáját. Úgy véljük, hogy ezt a díszmunkát, amelyben Csaba Adorján főispán kitünően sikerült művészi areképe is helyet foglal, városunk minden közin­tézményének meg kell szereznie. A fényes kiállítású dissmü megrendelhető Balassa Sándor szerkesztőnél Debreczen, Csapó-u. 52. az. Egy példány ára 10 korona. Mennyi lakosa van Felsőbányának ? Fr-lsöbányai levelezőnk írja, hogy a város lakosságé, a lezajlott tiz év alatt némi szaporodást mutat. 1900-ban 4584 volt a testvérváros lakosainak száma. A most megejtett népszámlálás adatai még nin­csenek összesítve, de már is megállapít­ható, hogy némi szaporodás van. A nyírbátori Károlyi birtok eladása. Mint Budapestről jelentik, a történelmi nevezetességű gróf Károlyi-féle 4200 holdas uradalmat, a mely Szabolcs vár­megyében, Nyírbátorban fekszik, megvette kántorjánosi Mándy Ignász, szatmármegyei nagybirtokos. Városi szállítások. Bartka Kálmán városi gazdesági tanácsos javaslatára a városi tanács az egyes ipari szakokra és szállítandó anyagokra a következőkkel kötött szerződést a folyó 1911. évre. Asz­talos muakára Kiss János, ács munkára 8epsy Gedeon bádogosra Perge Gyula, cserepezőkre Vodicäba Imrét, faárukra „Szatmári fakereskedelmi R.-társ.“ Fűszer­árukra Wallon H. és fia cég, kerékgyár­tóra Szaloutay Kálmán, kőművesre Franyó Pál, kötélverésre Jakab Mihály, könyvkö­tőire Mazurek Pál, lakatos munkára Ein­horn Márton, mészárukra Goldenberg Izsák, üveges árukra Győry Károly, szijgyártó- árubra Kerekes István, szappan árukra Ekker János, vasárukra Rooz Testvérek cég. A kárpitos- és kádár munkákra eset röl esetre történik külön megbizás. Tízezer ember orvos nélkül. Rahó- ról jelentik nekünk: Kőrösmező községben Mellicsuk Istvánná és Anna leánya hétfőn este jól befütött kemence mellett tértek pihenőre. Reggel a szomszédoknak gyanús volt, hogy nem látják a két nőt és benyi­tottak a szobába. Rettenetes látvány tá­rult szemük elé. A szoba tele volt azón- gázfal. A leány hóban feküdt ágyában, mig az anya eszméletlen állapotban feküdt Gjorsan orvosért siettek, de a tízezer lakossal biró községben egyetlen orvost sem találtak. A községi orvosi állás több mint másfél év óta betöltetlen. A másik (1911. jam 28.) 23. szám. orvos pedig szabadságon van. Helyettesé­ről gondoskodott ugyan, de ez a helyettes is helyettesittette magát és igy történt meg, hogy az orvosi segély csak kedden este érkezett meg Rahóról. Az orvosnak Mellicsuk Istváunét sikerült életrekelteni és talán megmentheti a haláltól. Jótékonycélu táncmulatság. A szat­márnémetii (nómetii részi) gör. szert. katb. magyar egyház gondnoksága f. évi febr. 19 ón a Vigadó összes termeiben, az egy­ház szükségleteinek fedezésére jótékony- oélu zártkörű táncvigalmat rendes, melyre a meghívókat már a napokban kiküldi a rendezőség, amely a táncmulatság úgy anyagi, mint erkölcsi sikere érdakéhen mindent elkövet arra nézve, hogy az az idei f&rsang legszeg, legkellemesebb mulat­sága legyen. Tömeges betörések gFehérgyarma­ton. Vakmerő garázdálkodást végzett az elmúlt éjjel három csavargó Fehérgyarma­ton. Végigjárták a piaotéri üzleteket és majdnem mindenikbe megkisérlettek be­törni, a manipuláció azonban nem minden bolthelyiségnél sikerült. A betörők elsöüek Grün Hermann üzletébe hatoltak be, a honnan azonban csak pár koronányi apró­pénzt sikerült elvinniök. Miután a szom­szédos üzletek lakatjaival hasztalanul pró­bálkoztak, Bis József borbélyüzletébe hatoltak be, ahol megelégedtek néhány borotvával ás egy foghuzóval. Mermelsteia mészáros üzletében — afölötti bosszúsá­gukban, hogy kevés pénzt találtak, — a pénzes fiókban levő nyugtákat darabokra tépték. Egy másik üzletből — pénz hiá­nyában — a Litelkönyv t vitték maguk­kal. Mártonffy Lajos vaskereskedő üzleté­nek felfeszitóse közben már megzavarhat­ták a betörőket, mert ott félbehagyták a munkát s elmentek — hátrahagyván a lépcsőn egy pálinkás üveget, amely a nyo­mozás során árulójuk is lett. A nyomozást vezető Lakatos csendőrőrmaster ugyanis visszaemlékezett arra, hogy a betörések előtti napon három gyauus embert szólí­tott fel igazo'ásra, akik villanyszerelőknek mondták magukat. Mintán a városban éppen most villanyszerelési munkálatok folynak, az őrmester ezt az igazolást el is fogadta. A nyomozás soráa mindjárt erre a három emberre irányult a gyanú s a páliükás üveg nyomán az egyik korcsma- ros útba is igazította a nyomozó őrmes­tert. A csendörség erre az egyik tettest Zelenka Mihály, Szatmárról kitoloncolt osavargó személyében már el Í9 fogta. A másik két betörő elmenekült, de a csend­őrség erélyesen nyomoz utánuk. Gólya a színházban. No, nem a szatmári színházban, ámbár beavatott he­lyen arról suttognak, hogy . . . különben még korán van és az ügy egyébként sem pikáns, mert a szatmári színház gólyájá­nak erkölcsös, családi hivatása van. Az a gólya, amiről itt szó van, a soproni szín­házban nézte meg a Cigáuyszerelem elő­adását. Megnézte és a nagy műélvezetben ottfelejtett a nézőtéren egy újszülött cse­csemőt. Az érdekes a dologban az, hogy az újszülött viiágrajöttéc senki sem vette észre a nézőtéren. Csak a közönség távo­zása után. találták meg az apró színház­látogatót egy támlásszék alatt. A soprorii rendőrség most keresi a feledékeny anyát, aki annyira megbámulta a Cigányszereles* előadását, hogy ottfelejtette a gyermekét. Pénzt, vagy életet! Ezzel a nép­szerű kiáltással ütöte kupán tegnapelőtt este Lakatos József királyházai cigány Szirku Jánost, aki kissé kapatosán igye­kezett hazafalé a korcsmából. A cigány legény a földreteperte a részeg embert, a mellére térdelt és különbeni főbeütés terhe alatt követelte tőle a pénztárcáját. Szirku védekezni sem birt és a helyzetnek megfelelő nyugodtsággal tűrte, hogy a rabló kivegye a lajbizsebéből egész va­gyonát, négy koronát. A csendőrség Laka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom