Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-17 / 13. szám
2 oldal. SZÁMOS (1911. jan. 17.) 13 szám Különleges esipkefes- Unjfmiorí Pál ^7afimán Gyár főüzlet: Kossuth L.-utea 10. tés, hűen minta után ilajüfljDÍ iQl^ üLQbllifllt Pefvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attiia-utca 2. Á képviselőljáz illése. — Saját tudósítónktól. — Bpest, jan. 16. A horvátok mentelmi joga. Ugrón Gábor: Bejelentést tesz Ben- janin horvát képviselő mentelmi jogáról. Benjanin, bár már nem horvát képviselő, a törvény értelmében magyar képviselő- háznak még mindig tagja és igy erre való tekintettel nem akart megjelenni a bíróság előtt, migj mentelmi jogának felfüggesztését a magyar képviselőháztól nem kérik. A báni tábla azonban az egy horvát kormányrendeletre való hivatkozással feleslegesnek találta. Minthogy a magyar országgyűlés egy tagjának menteiméről van szó, kell, hogy mi is állást foglaljunk. Kéri tehát az ügynek a mentelmi bizottsághoz való utasítását és a mentelmi bizottság utasítását arra, hogy záros határidőn be ül határozzon. Az elnök fe teszi a kérdést szavazásra. Kívánja e a Ház a mentelmi bizottság jelentését záros határidőhöz kötni ? A többség nem kívánja a jelentésnek záros határid böz való kötését. Földes Béla személyes felszólalásban válaszol Beok Gyulának szombati beszédére. Beck támadta őt, a miért elméleti tanai állitó'ag ellentétben vaunak a gyakorlati élettel. Német idézetet olvas fel annak bizonyítására, hogy elvei külföldi munkákban is visszhangot találtak és azok megfelelnek a gyakorlati követelményeknek. Kel földi példádat idéz, melyek azt bizonyítják, hoey a lege ökelő'- b pénzintézetek élére olyan embereket állítanak, a kik elméleti, tudományos unkájukkal tűntek ki. Rátér félreértett szavainak helyreigazítására. Báró Madarassy Beck félreértette a kamatlábpolitikáról tett kijelentéseit, azokat igazrja helyre. Az elnök: Következik a napirend; az Osztrák Magyar Bank szabadalmának . . . Polónyi Géza S emélyes megtámad- tatás címén kérek szót. Az elnök (int a kezével és tovább olvassa a bankszabadalmi törvény címét.) Polónyi Géza: Személyes megtámad- tatás . . . személyes kérdésben . . . Az elnök: Én már megkezdtem a napirend felolvasását, azelőtt a képviselő ur nem jelentkezett. Polónyi Géza: Már akár olvasta, akár nem, nekem személyes megtámadta- tás címén mindenkor jogom van szólani. Az elnök : Hát tessék ! Polónyi Géza: iVadarasy-Beek öt is aposztrofálta, mint olyat, a ki nem ért a bankkérdéshez. Azt bizonyítgatja, hogy ő ért hozzá. Felkiáltások jobbról: Ez nem személyes megtámadtatás. (Zaj. Az elnök csenget ) Polónyi Géza folytonos zaj közben utasítja vissza Beck támadásait. A kormánypárton el akarják hallgattatni, de az elnök nem hajlandó megvonni tőle a szót. Po ónyi azzal fejezi be szavait, hogy Beck vagy a bankügygyei, vagy önmagával nincs tisztában. (Zajos ellentmondások jobbról.) Gedeon Aladár az ipar és kereskedelem fejlesztését kívánja, mert egy kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó állam nem birhatja azokat a gazdasági terheket, melyeket a nagyhatalmi állás napról napra súlyosabban ró az országokra Ezt a fejlettséget csakis önálló magyar bank léte- ssitésével érhetjük el. Kéri a bank felá’li- tását és ennélfogva a közös bank szabadalma mpgbosszabbitásánnk megtagadását. Hegedűs Lóránt a közös bankot a legutóbbi évtizedek közjogi fejlődésének megfelelő intézménynek tartja. Előbb azonban konstatálni kívánja, hogy „készfizetések felvétele“ elnevezés helyett a „pen gőfízetés megkezdése“ magyarosabb kifejezés. A függetlenségi párt az önálló bank mellett foglal állást, de 1907-ben olyan megállapodást létesített a magyar papíroknak Ausztriában való elheiyezhetésére vonatkozólag, a mely megegyezés csak a köz ős bank szabadalmának meghosszabbítása esetén lép életbe. A függetlenségi kormány tehát előre büntette azokat, akik nem fogadják el a közös bank szabadalmát. Az osztrákok azért szavazták meg a Benedict formulát, mert — mondják —ha ezt nem teszik — mint ez a kiegyezési bizottság hivatalos jelentésében olvasható — akkor Magyarországnak kezébe adják az önállóság és gazdasági függetlenség lehetőségét. Nálunk a Benedict-formulát ez állami fizetéseknek arányban való teljesítésére értik, mig Ausztriában az össze- fizetósekre értik. A Bsnedict-formula a bankkérdóst külön akarta választani a kvóta kérdéstől és éppen ellenkezőleg: bekapcsolta a kettőt. A tizenhatodik században Szalárdi „Siralmas krónikát“ irt, de annál siralma sabbafc, mint az 1907. évi kiegyezés, még ö sem irt. Ha az Akadémia pályáza'ot tűzött volna ki azokra a szavakra, meK ek azidötéjt leggyakrabban a „kikapcsolás“ és „bekapcsolás“ fogalmára fordullak elő. A hatvanhetes politikának az a bsjs, hogy mikor évtizedes munkájával sikerű ne eredményt elérni, jön egy obs rukció, amely romba dönt mindent. (Taps és helyeslés a jobboldalon.) Két évig és két hónapig három százalék volt akkor a baukkimatláb, vagyis a legkedvezőbb az eshetőség arra, hogy a pengőfizetós megkezdhető legyeD. Az ob- strukció véget vetett minden reménynek. A függetlenségi kormány két százalékkal emelte a kvótát és ezt egy röpirat tál igazolta. A röpiratban az áll, hogy miután a függetlenségi pártoak a kvóta elve ellen van kifogása, a hányad itt melleKes dolog. (Zajos derültség a jobbo dalon.) Erre a Kvótaemelésre az obü.rukció miatt tiz óv alatt 60—70 milliót fizet rá az ország. (Mozgás.) Ez vo-t a koalíció politikája. A koa lició ezzel a közös bank u ját egyengette és a nemzet nyilt szavazása ezt a politikát helybenhagyta. (Taps és helyeslés a jobboldalon) Felkiáltások a baloldalon: Milyen szavazás volt az ! Hegedűs Loránd : A bat kjavasla ban benne van a Benedict-féle formula elve. A bank pengöfizetö bank lesz, mert alap BZibályainak első szakasza igy intéz ke— No lám — mondta vidáman — ha már egyszer arra kényszerit a véletlen, hogy ebben a barakkban ebédeljek, önök megteszik nekem azt a barátságot, hogy velem maradjanak. Hadd fiatalodjak meg egy kiesitl — És milyen jól fogjuk akkor mi magunkat érezni! vágott vissza a kicsike. Én még mindig úgy éreztem, mintha hideg gyöm^ycseppek gördülnének végig a hátamon — de mindegy, most már jó kó pet k llett vágni a nagy szerencséhez. Megköszöntem a meghívást és mig mi el mentünk lekefélőzni, elmondtam Emmanuel- lenek, hogy milyen nagy szerencsébe csöppentünk be e. * Az ebéd csodálatos volt. Hogy mit csinált Emmanuelle, mit nem, azt nem tudom, de az bizonyos, hogy végtelenül tetszett a vezérnek. A jobboldalára ültette, minden szavára hangos hahotával kacagott fel, meg-megveregette a kezét és néha úgy nézett rá, hogy szinte lobogott a szemeiben a vágy. Mire a kávét felszolgálták, jelen tették, hogy az autó készen van. De az öreg nem nagyon sietett. S amint a kicsikével megállóit a Grande-Crabe ajtajában, valami melancholia ömlött el az * *rcán. Végül kivette az óráját és sóhajtva kiáltott föl: — Kilenc óra 1 . . . El kell mennem. — De előbb csókoljuk meg egymást. — kiáltott föl a kis leány. — Sokkal jobban töltöttük az időt . . . .4 vezér ránézett azzal az ő parancsoló szemével amelyen most valami lágy ság látszott — egyszerre a két tenyere közé szorította a kis arcocskát és egy egy csókot nyomot mindkét arcára. A kis leány viszonozta a csókokat és amint az autó berregni kezdett, utána kiáltott: — Szerencsés utat m’sion 1 — Jó szerencsét, — felelt Huriaux- Bonnard, szinte remegő hangon. S a nagy kocsi lassanként elveszett a holdvilágos országút porábán. * Két nap múlva kissé nyugtalanul léptem be a Spanyol-Német Bank kapuján. Féltem, hogy a vezér megbánta már, hogy egyszer olyan következetlenül viselkedett önmagához. S amint belépek a tülkömbe, Alfréd, a szolga, azzal jött elém, hogy vár az aligazgató. Odamentem és inkább holt voltam, mint eleven ; tudtam, hogy megint valami sajnálkozó szóvirágok fognak következni, a melyeket annyira sze etett a mi aligazgatónk. Mosolyogva találtam az asztala előtt, ami rávallott, — két kezét nyújtotta felém, a mi már nagyon is elütött tőle: — Első akarok lenni, aki önnek gratulál, — mondta, különös őszintes get színlelve — M, Huriaux-Bonn rd tegnap irta alá az ön kineveztetését i odai másodfőnök- ké. Ö í előtt fényes jövő nyilt meg. Aznap este elvittem a kis Emmanu- ellet a „Kaméliái hölgy‘-be, hogy végre megláthassa a mi nemzeti Sáráhnkat. J. H. Rosny. Gallérok üózmosá^a 0C Tükörfénnyel hófehérre UaitQÍor> Pál Gyár fóüziet Kossuth L. u. 10. HujIuJvjI rai OMllilai. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. MAKAY es LIP1CZKY ÉPÍTÉSZEK VÁLLALNAK: Tervrajzok és költségvetések készítését; gazdasági épületek, föld- épitési irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24. szintes és emeletes épületek felépítését a legjobb Költség számítást díjtalan készitnek. beosztás és ízléses modern kivitelben, úgy helyben, mint vidéken.
