Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)

1910-12-21 / 284. szám

XLtl. evto’nn. Siatmár, 1910. dac. M 21., szerda. 284 :z<a. fOUTIHAI HAPILAP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K. '/j évre 6 K. */< évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. 16 „ „ 8 .. .. 4 ..........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések : Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöl­téinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Csákó és kalap. (—fs.) Egy ilyen cimü német víg­játékkal hétfőn este másodszor aratott nflgy sikert Szatmáron Heves Bála színigazgató ás derék társulata. Nekünk mindaz, ami városi érdek, előbbvaló lévén minden egyébnél, e második elő­adásnak, azaz jobban mondva: a belőle levonható tanulságoknak szívesen át­engedjük lapunkban az első helyet. Hogy a külsőségekkel végezzünk, kon­statáljuk, hogy a kitűnő színmű bur- leszk és mégis természetes jelenetein* közönségünk pompásan mulatott. A színház tele volt, úgy, hogy a katona­tiszt uraknak, ha eljöttek volna, már csak a páholyokban lehetett volna he­lyet szorítani. A szereplők kedvvel és azzal a bizonyos lendülettel játszottak, amely csak ott tapasztalható, ahol az előadó művészeket kegyeli a közönség. Éppen emiatt nem irom ki ezúttal, hogy a szereplők közül melyik vált ki legjobban: kiváltak egyiőí-egyig, ami nagy elismerés. De még inkább mond­hatnám azt, hogy egyik se vált ki és ennél nagyobb elismerés nincsen: az igazgató, a rendező és a színészek osztozzanak meg benne, ahogy tudnak. Most pedig a dolog érdemére: valóban kár, hogy a katonai főhatóság nem vonja vissza a darabra nézve kiadott tilalmát, hisz a „Csákó és kalap “ tendenciájában a hadseregre nézve semmi sértő nincsen. Sokkal maróbb szatírával megirt francia szín­müvek fordultak meg már nálunk, olyanok, amelyeknek egyes epizódjaiban csúffá van téve az egész katonaság: megse átkozta ki azokat a hadi veze­tőség, még Franciaországban sem, ahol pedig nem kevésbbé nagyra vannak a hadsereggel. Hol van intézmény a főidőn, amely teljesen ment volna egyes visszásságok­tól ? íme, magukat a törvényhozás tagjait, a nagyságos és immunis kép­viselő urakat is mennyi vezércikk, tárca, karcolat, regény és dráma gú­nyolja, sőt a mindenható miniszterekre is hányszor rájár a rúd és hinyszor mulat rovásukra a közönség? De azért mégse veszítenek tekintélyükből, az eleven képviselőt tisztelet, az eleven minisztert, hódolat környékezi. A* állami intézmények bürokratzmusa fölött ka­cagni .gzáz és száz szinmü nyújt alkal­mat, de azért ez a bürokratizmus él és uralkodik. Senkinek se jut eszébe, hogy ilyen színdarabok hatása alatt elmenve például egy minisztériumba, ott igy szóljon egy tanácsosnak: No, láttam tegnap az ön hivatalát a szín­házban, mondhatom, jó! néz ki! A „Csákó ós kalap“ egyetlen je­lenete sem bántó senkire, csak mulat­tató; nem a katonákat nevetik azokban a polgárok, hanem csupán a félszeg- ségeket, amelyek, ha nern volnának meg a hadseregben, hát ez csoda volna. S nem a darab szerzői találták ki m.ndazt, ami a katonát boszanlja, mérgesíti és olykor elkeseríti, nem ; a félszegségek maguktól teremnek minden ilyen nagy testületben, sőt ismeri azokat mindenki, ismerjük mi polgárok is, akik részint egy, részint három esztendőkig voltunk azoknak nem igen vidám szemlélői. A német szerzők semmi újat nem vittek szín­padra a darab meséjén kívül és a darab sikerének éppen ez a magyará­zata. Mi polgárok már túl vagyunk a fegyelem és bürokratizmus szekatúráin, ellenben katonatiszt polgártársaink azok- b in még benne vannak. No, ne tessék azért gondolni, hogv a katonatiszti élet elviselhetlen, A „Csákó és kalap“ se jut ilyen konklúzióra. A kik a darabot írták, azoknak a szeme megakadt ezen a témán. Látták, hogy rendkívül alkal­mas egy vigjatékra, amelyet meg is csináltak, ők sok pénzt kerestek vele, a közönség nagyokat nevet rajta. Ennyi az egész. Igazán szerettük volna .hétfőn a a polgári közön .ég soraiban ott iátni az uniformist is: a katonatisztek együtt nevettek volna a polgársággal az ő pályájuk fonákságain, amint a polgári pályák fonákságain is már nevettek eleget. Az ilyen alkalmak ápolják az úgynevezett „egyetértést“ a polgárság és a tisztikar között. En a magam részéről óhajtanám, ha ilyen e^yetór tésrő! minél kevesebbet beszélnének, mert amíg beszélni lógnak róla, addig nem lesz meg. Ne érezzünk s;mmi osztálybeli különbséget egymás kö'*‘ * ennek az időnek kell elkövetkezni, nem pedig az egyetértésnek folytatódni. Képeskönyvek Ifjúsági iratok Díszmüvek karácsonyi előnyárban beszerezhetők : WEISZ ZOLTÁN könvváruházában­Ä kepviselőjjáz ülése. Budapest, dec. 20. Bdrzeviczy Albert elnök negyed tizen­egy óra után megnyitja a* ülést. Hitelesítik a műit ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja a miniszterelnök át­iratát a delegációknak e hó 28 ára való összehívása tárgyában. Felöl vaatatja az Általános szenzációt keltenek Unger Ármin kirakatai. ___________MB—I ——— — II |- - - mimn m.n T-i-rnn ........ Ré tfe Sim On nagy választékú oipóraktárá t ajánljuk a t. VeV^K9z9nsSgts<H. mint legolcsóbb bevásárlási forrást. ^ közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Ssatmár és vidéke legnagyobb aipőraktáa. az idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek czipők Minden hölgynek or­szép és kellemes meglepetés karácsonyi aján ÍT nm rl nr déknak 6 pár keztyü, szép doboz, tágitóval, HoIL/j níi kézitáskák, manicure és fósü-kasetták, , a valamint eredeti francia és angol illatszerek OZStHlÚr-IN 6111611, DeäK-teF Já. SZU 111. keztyü, fűző és müszertárában vosi

Next

/
Oldalképek
Tartalom