Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)
1910-12-16 / 280. szám
XLII. evfo yam. Szatmar, 1910, dec. h« 16., péntek. ____________ 230 :*cíb. POUT1RAI MPIMP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K. */2 évre 6 K. 1ji évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre :16 „ „ 8............ 4...........150 Egy szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések : Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Elmélkedés a pótadóról. 1. Az idők jele, hogy a költségvetés s ezzel kapcsolatosán a városi pótadó kérdése nagyobb emóciókat vált ki közgyűlésünk kebeléből s az e réven keletkezett vita tulcsap a szokásos kereteken s oly határokat érint, amelyek egy ily kérdés tárgyalásánál egyáltalán nem indokoltak. Örvendetes az az intenzív érdeklődés, mely újabban & közügyek intézése irányában minden vonalon megnyilatkozik; csak a szempontok, azok a szempontok: nem a régiek! Nem vágyunk vissza egy cseppet sem az úgynevezett régi jó időkbe, midőn nem volt pótadó s a város pénzügyeit az árendással kontraktuális kölcsön utján bonyolította le, avagy szenátoraitól vett kölcsönt. Ám a város javát munkálok szempontjaiba több kellene a régi idők savából-borsából, mely a közügyek intézését delektábilissá tudta tenni. Hiszen már a közelmúltban ott tartottunk, hogy a közügyek konyhájának főztjéből a hivatottak undorral fordultak el. E politikai konyha főztjének illata a közgyűlésen is megérzik, midőn a hajuknál fogva ráncigaltatnak elő olyan kérdések, amelyek egyáltalán nem is alkalmasak a megvitatásra. Nagyon erőszakolt és tarthatatlan álláspont a többek közt az, melyet a városi pótadó leszállítása kérdésében egyik bizottsági tag a legutóbbi közgyűlésen elfoglalt. Csak kissé behatóbban kell foglalkoznunk e kérdései, mindjárt észrevehetjük tájékozatlanságát, szempontjainak hibás és tendenciózus voltát. Többek között azt mondja az illető, hogy az 1910. évi költségvetést viszonyítva az 1911. évihez, a kiadás és a bevétel éppen egyforma öszeggel elmélkedik, vagyis 1911-ben 1910-hez viszonyítva éppen annyival nőtt a kiadás, mint a bevétel. M után pedig az adóalap 100,000 koronával emelkedett, tisztán látható, hogy az ennek megfelelő 66 százalék, községi adónak 66,000 koronányi összege, nincs beillesztve a költségvetésbe. Ha csak annyi fáradtságot vett volna magának a biz. tag ur, hogy számszerűleg átvizsgálja a költségvetés összesítését, már kétséget kizárólag meggyőződhetett volna állításának tarthatatlanságáról. De egyébként már kiidulási pontja is hibás. A számok, amelyeket állítása mellett felsorakoztat, egy pillanatra megtéveszthetik a laikust, de rövid gondolkodás után mindenki belátja, hogy az 1911. évi kiadások és bevételeknek az 1910. évihez viszo nyitott egyforma emelkedése csak úgy állhat elő, hogy ha a költségvetési mérlegezés alkalmával, midőn a kiadásokból a községi adóból befolyandó bevételeken kivül rendelkezésére álló bevételeket leütik, a jelentkező hiányt „a mérleg egyenlegét“, (községi pó.adó alakjában) a mérleg kiadási és bevételi karjainak egyensúlyozására beillesztik. Ez a nivelláló összeg egyik évben aszerint nagyobb vagy kisebb, amint és amennyire a kiadások túlhaladják a a bevételeket. De minden évben a múlt évihez viszonyítva egyformán emelkedik vagy száll a bevétel és a kiadás s a változás csak a hiányban mutatkozik. Az 1911. évben a szükségszerűen előirányzott kiadás 1,646,701 K 84 f, amelynek fedezésére a községi adón kívüli bevételekből csak 1,354,981 K 54 f. áll a város rendelkezésére, természetes, hogy a hiányzó Összeget, melylyc! a bevételeket a kiadásokkal egyformára emelhetjük, községi pótadó alakjában kell beilleszteni, mely esetben a 291,720 K hiányzó összeg, a kivetés alapjául szolgáló 442,000 K állami adó után 66 százalék adónak faiéi meg. így egyenlővé téve a bevételt a kiadással, a múlt évihez viszonyítva a dolog úgy tűnik fel, mintha az 1911. évi kiadás éppen annyival nőtt volna, mint a bevétel. De ez csak látszat, mert 1910-ben csak 225,720 K pótadó összeg volt szükséges a mérleg két karjának kiegyenlítésére, vagyis éppen 66,000 koronával volt az idén több községi adóra szükség, hogy a kiadások emelkedésének megfelelően álljanak a bevételek is. Tehát nem áll az, hogy az idei kiadások és bevételek egyformán emelkedtek, mert a múlt évivel szemben t*p*szt«lható bevételi emelkedések dacára is még 66,000 koronára volt szükség a kiadási többlet fedezésére, amely kiadási többlet azért nem jelentkezik magasabb községi adópercent alakjában, mivel a 100,000 koronávBl megnövekedett adóalap (ált. házbéradó folytán) a megelőző évivel azonos nagyságú p.*rcentje éppen a hiányzó összeget teszi ki. Állításának valószínűvé tétele céljából hivatkozott a biz. tag ur a pénztári maradványok nagyságára, mondván: „azokból is látszik, hogy rejtett fölösleggel dolgoznak.“ Nos, ez állítása sem tartható, mert először is: egy másfélmilliós költségvetésben, amely reállisan van beállítva, mindig kell 40—50—80 ezer korona fölöslegnek mutatkoznia, hiszen ezen összegek csak 35—40-ed részét képezik a bevételeknek s a költségvetésnek ily mérvű labilitása a bevételek javára nem hogy hiba, de határozottan szükséges felvétele a háztartás egyensúlyban tartásának. Ennélfogva könnyen beállhatna egy olyan helyzet, amely szerint egyik évben átitatva magunkat, községi pótadónkat rohamosan leszállítanék s aztán a későbben jelentkező többletkiadások követkeecében éppen olyan ugrással felemelni volnánk kénytelenek. MEGKEZDŐDÖTT!! a szokásos nyakkendővásár félárban : KARDOSNÁL, Kazinezy-utca 4. A képviselőfjáz ülése. Budapest, dec. 15. Berzeviczy Albert elnök a képviselő- ház mai ülését negyedtizenegy mán nyitja meg. Wickenburg Márk gróf, a pénzügyi bizottság előadója az Osztrák Magyar Bink szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek m»ghosz- szabbitásáról a bizottság jelentését terjeszti VÁLLALNAK: Tervrajzok és költségvetések készítését; gazdasági épületek, földépitési irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24. szintes és emeletes épületek felépítését a legjobb Költség számítást díjtalan készitnek. beosztás és Ízléses modern kivitelben, úgy helyben, mint vidéken. MAY és LIPICZKY ÉPÍTÉSZEK
