Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)
1910-12-15 / 279. szám
XL1I. évfolyam, _____________________Szatmár, 1910, dac, hó 15„ csütörtök _______________279. um, PO LITIKAI IAPILAP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, ‘/2 évre 6 K, */4 évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre :16 „ „ 8............ 4..........150 Eg y szám ára 4 fiilép. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Az uj Szamos-hid. (—ss.) Epitsen-e Szatmár városa harmadik hidat a Szamoson, vagy várjon még ezzel, illetve hárítsa a dolgot egy következő nemzedékre? Ez a kérdés sokkal nagyobb fontosságú, semhogy egyszerűen le lehetne venni a napirendről. A helyes városi politika mm az, hogy csináljuk a köz- igazgatást napról-napra, hanem, hogy fölismerjük már most a legközelebbi jövő szükségleteit és még erőnkön felül is áldozzunk ezekre. Mert: mi meghalunk, a város azonban élni fog beláthatatlan időkig. Szatmár város rendelkezésére a Szamoson voltakép csak egy hid áll: a közúti hid, amelyen azonban, miután nagyobb megterhelteiést nem bir el, még a vicinális vonatok sem mehetnek keresztül s az átszállást szégyenszemre a Zsuzsival kell lebonyolítani. Hogy ez mennyi mizériával van egybekötve, ki nem tudná ezt ? Ha volna Szatmáron vicclap, hát ez magából a Zsuzsiból megélhetne. Eddig, mint tudvalevő, két terv merült tel a hid-mizéria megszüntetése iránt. Az egyik terv szerint a közúti hid még egy nyílást kapna, vagy ki- szélesittetnék, a másik terv szerint uj hid épülne a Battyányi-utca irányában. Ez utóbbi terv kivitele 500,000 koro- hába kerülne és ettől az összegtől mindenkinek a háta borsódzik. így nyomult egyre jobban előterbe a kiszélesítés, melynek költsége csekélyebb. Most azonban egy harmadik terv is felmerült. A múlt héten Szatmáron járt a vasúti és hajózási főfelügyelőségtől Hieronymi László .felügyelő, aki megvizsgálván a hidat, azt javasolta, hogy a vicinális teherforgalma át volna arról terelendő a nagy vasúti hidra, amelyre csak egyetlenegy uj sint kellene fektetni. A közúti hidat aztán, amelynek ilyen módon csupán a vicinális személyforgalma maradna meg, átalakítanák úgy, hogy súlyosabb burkolatot is elbírjon. Az átalakítás költségei méltányos kulcs szerint a vasút és a város közt oszlanának meg. Látnivaló, hogy ez á legújabb terv is csak toldozás-foldozás, a kérdésnek elodázása, aminek a város vallja kárát. A város jövője szempontjából feltétlenül uj hid építése szükséges és psdig minél előbb, mert. az állapotok már most tarthatatlanok. Csak meg kell nézni, hogy például vásári napokon a hidon mekkora a torlódás, hogy az emberek és jármüvek mennyi időt veszi-ensk, amig keresztül tudnak jutni nagynehezen! Sokszor órák telnek el, amig egy kocsira rákerül a sor, hogy a hidra léphet. Hogyne, mikor a Szamos egész bnipartjának összes lakossága csak ezen az egyetlen, gyenge hidon át juthat Szatmárba és innen haza! Igazán nem segitene a jelenlegi helyzeten az sem, ha a marhavásárt áthelyeznék Németibe, sőt ez esetben a helyzet még tűrhetetlenebbé válnék, amennyiben a hidat még a balperti marhahajtás is igénybe venné. A marhavásár áthelyezése csupán egyetlen szégyenteljes anomáliát szüntetne meg: azt, hogy a r'-.bparti marhák, disznók ezreit keré&iűihajtják Szatmár városán. Ennek a kellemetlenségnek megszüntetése tényleg még áldozatot is érdemel, azonban ez az ügy a hidkérdéssel nem áll összefüggésben. A dolog lényege az, hogy az uj hid kérdését pár év múlva még akkor is meg kell oldani, ha a város egyelőre megépítteti a közúti hid másik nyílását, ami, mellesleg megjegyezve, csudája volna Szatmárnak, de nagyon nevetséges csudája. Akkor aztán szemére lehet majd vetni a polgármesternek és a tanácsnak, hogy miért nem az uj hid it forszírozták inkább? Mert igaz, hogy a közönség fázik egy félmilliós befektetéstől, de csak addig, amig ehez hozzá nem járult. Aztán belenyugszik és természetesnek tartja, hogy úgy történt, ahogy történt. Ellenbe i utólag mindenki bölcs és a haszontalanul kidobott pénzt mindenki „előre látta“. Legyen a városi kormányzat még előrelátóbb és ne csináljon félmunkát. Ne tekintsen arra se, hogy a mostani közúti hid se fedezi a fenntartási költségeket. Ez valóban igaz, de viszont igaz az is, hogy minden alkotás, mely megkönnyíti a közlekedést, magának a városnak közvetve kiszámíthatatlan hasznot hajt. A félmilliós hídépítési költség nem olyan óriási, hogy attól egy Szatmár városa visszarettenhetne. A dolog financirozására könnyű lesz módot találni, csak akarni keli. Szatmárnak a város érdekeit, fejlődését szivén viselő, intelligens közönségével lehet beszélni. Dolgozik a parlament. A képviselőház ülése. Bpest, dec. 14. Elnök : Návay Lajos. Mindjárt az ülés elején harmadszori olvasásban is elfogadják az indcmaitásról •» az Adria szerződésről szótó törvényjavaslatokat, a melyek további tárgyalása céljából kiküldetnek a főrendiházhoz. A bitumenek és kálisók törvónyjav*s- latának általános vitája során gróf' Károlyi Mihály (pártonkiv. 48-as) emelkedett szólásra s agrárius szempontból kiirálja a javaslatot. Az osztrák bányatörvény harmadik szakasza taxatíve feh-orolja azokat az ásványuemüeket, a melyek nem tartoznak a föld tulajdonjogához. A pénzügyminiszter világossá tette azt, hogy a. törvény megalkotásakor az iparfejlesztés érdeke lebeg szeme előtt és v.% á;lam ebből a szampontból monopolizálta ezeket az ásványokat Az agráriusok viszont meggyőzték őt aggályaik jogosultságáró1, a miből a BLz láthatja, hogy az agráriusok nem követnek önző politikát. Elfogadja a javaslatot, és köszönettel adózik érte a pénzügyminiszternek. (Helyeslés.) Biy Lajos (munkapárti) pét zügyi szempontból bírálja a lörvényjavaslatot. Több bányajogi reformot j - vas >1, igy legalsó sorban a bányatörvény életbeléptetését, a bányahatóságok reformját, a bányejogi ügykezelés könnyítését és egyszerűsítését, A javaslatot elfogadja. Söpkéz Sándor (munkapárti) technikai szempontból szól a javaslathoz. Angliában már parlamenti bizottság foglalkozik a szénkészletek kimerülésével, egy kijelentés szerint Németországban erélyesen megkezdték a vizierök kihasználását. Amerikában is megmozdu.t a nemzet lelki- ismerete. Ezzel szemben hogy állunk mi ? Nálunk még nem történt hivatalos és egysége* lépés a helyzet megállapít ására. Meri állítani, hogy7 mi sem a szénkósz e- tek minősége, sem mennyisége dolgában nem állunk Anglia és Németország színvonalán. Termelésünk az egész viiág tér* meiésének 0'8 százaléka, mig Anglia 26 százalékot termel. Namosak a nemzetiségiekkel való békét mozdihatná elő, a szociális nyomort enyhítené a gázenergia kihasználása, hanem kiváló helyzetet biztosítana nekünk a népek sorában. (Éljenzés. A szónokot számosán üdvöziib.) Elnök : A vilár. bezárom. Szavazás előtt a pénzügyminiszter ur kíván szólni. Lukács László pénzügyminiszter köszönetét fejezi azoknak a képviselőknek, akik jóakaratulag tárgyak ák javaslatát. Minthogy ellene senki sem szólalt fel, úgy hiszi, a kormány megtalálta a helyes utat. Ne tu szeretné, ha valaki azt hinné, hogy Egy naawnn fnnfnc nan A mB1 naPtó1 ki?zdvtí kaphatók a Központi Áruházban (a színházzal szemilugyUii iUlliUb I ben) a divatos, Ízléses kézimunkák k*r*o«ouyi ajándéknak elsősorban alkalmasak. Továbbá nyakkendők, férfi kalapok, fehórnemüek és szenzációs újdonságok szolid árak mollett szerezhetők meg.
