Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)

1910-12-02 / 269. szám

« íyiü. dec. 2.) 269. szám SZAMOS 3 oldal. árusiíó asszonyok közül 15 öt elgázolt és elütött. Az esMOnyok hisebb-nagyobb sérüléeeket szenvsdtek. Nagy Qyörgyné as eset következtében megsavarodott. latorján István “Ílí«« Építési ircdfja Szatasár.Rákéczi-u. Pogarassy-hftí (Az esitletes.) Vállal oiadcnféle e^itkszeat, (srvsk. kéltség vetések készítését, m ezatnt áa elieeérzé Színház. Heti műsor: Pénteken „Folt, amely tisztit*, dráma Zöldy Elza vendégfelléptével. B. bérlet,) Szombaton a nőegylet hangversenye. (Béríetszünet.) Vasárnap délután „Postás fiú és a húga“ énekes bohózat. Este „Theodor és Társa“ bohózat (C. bérlet) A függöny. Ez la** a óim* annak a színházi újságnak, amely már szombaton este megjelenik Dénes Sándor ée Mátrsy Kálmán szerkesztésében. „A függöny* tar­talmazni fogj» egyik szombattól a másikig terjedő hét színházi műsorát, «zinlapjaH és a szinr« kerülő darabok tartalmit. Azonkívül a kulissza mögül kihoz akösön- ség közé érdekes apróságokat, színházi intimitásokat, ártatlan ple'ykákat, amelyek révén nemcsak praktikus, egész hátra szóló sxinUpul szolgál a lap, hanem felvo­nások közötti szórakoztatóul is. „A füg­gőn^“ eisö száma tartalmazni fogja a jó-, tékony nőegyieb szombat esti hangverse­nyének teljes műsorát is, sőt ez a műsor csakis „A függöny “-ben lesz kapható. Egyes szám ára 20 fillér less » előadás előtt a színház előtti elárusítóktól, vala­mint a jegy*z«dőnéknél lesz kapható. Azonkívül árusítani fogják minden tózedé ben is Szegény nagyságos urak! Az elégedetlenek, a zugolódók és a követelva-kérők közé, hir szerint, beálltnak az országgyűlési képviselők is. Őket nyomja az általános drágaság (még a Ha­vanna szivarok árát is fölemelték) illő tehát, hogy as ő napidijsison is javítson a tisztelt haza., amelynek során legtöbbet és legközvetlenebbül ők dolgoznak. Nem visel egészen komoly külsőt ez & hir. Úgy látszik, inkább ötletnek ereget­ték föl, hogy meglássák : mint fogadják a közvélemény szelei. Hiszen néha t»a sike­rül, ami a legnagyobb képtelenségnek és a legszélső valószínűtlenségnek tetszik A töméntelen érv helyett, amely s követelés ellen önként kínálkozik, esak egyet mondunk: nem illik ilyesmit kíván­ni, Nem illik például a vendéget megzsa­rolni ; nem illik valakit egy üzletről lebeszélni, hogy áct magunk csináljuk meg; nem illik magunknak a fényűzésre módot kérni, mikor másokat a takarékos életre akarunk szoktatni; nem illik a túl­zott önzést érvényesíteni oly helyen, ame­lyet az önzetlenség színpadának tüntetünk föl a publikum előtt. Hogy ezek közül melyik illik jobban a képviselői napidijak fölemelésének ügyé- re, abban tessék választani. A példák mellé itt a valóság : az ország szint» zug a pa­naszkodástól, a békétlenségtől, amely a társadalom különböző osztályaiból, szinte forradalmi hangsúllyal kitör. S most mát próbáljuk ebb® a képbe, annak bántó, sötét részletei közé beillesz­teni a honatyát, aki azt mondja: Ászivsm majd meghasad értetek, —de az én gyom­rom is korog s előbb jól kell laknom, hogy rólatok gondoskodhassam. Kétségtelen, hogy a képviselőitek ie joga van a megélhetésre e a haza nem kívánhatja, hogy a képviselő a honszsre- lemre rá is fisessen. Lehetne arról is szólni : ha a nemzet az' akarja, hogy a népképviselői hivatást mindenki vállalhassa, akit a tehetsége erre alkalmassá tesz, ak­kor ne csak & vagyonosoknak adjon ehhez módot. Ez igaz, de a képviselői napidnak megbolygatására alkalmatlanabb időt nem találhattak volna, mint a mostanit. Ezt minden v^lóssirjüt euség ellenére, amelyet a fonti hir magán hord, el kellett mondani. Nem szabad a forrongó osztályok elkeseredését fokozni az olyan föltevések ke , hogy a tanárok fiaetésrendezésére, satöbbire nincs pén*, de a honatya »rak fiz8tésemeiésére telik. Ha a képviselők az ország hajójában az elsők s a kapitányok szerepét viselik, akkor cselekedjenek a kapitány példája szerint. Amikor a h»jón baj van, a kapi­tány megvárja, amig mindenki megmene­kült s azután megy ő a csónakba. Ép azért, mert neki legelőször lett volna módjában megtenni. S ép azért úgy kellene ienui, hogy amikor minden elégedetlenséget ki­békítettek s minden siró igény elhallga­tott, — akkor következzenek a képviselők a fizetésemelés sorrendjére. Kinevezés. A vallás és közoktatási miniszter Papo ozy E. Mária oki. tanítónőt az apai ál1, elemi isko ához rendes taaitó- nővó kinevezte Halálozás. A máramarossaigeti ügy­védi karnak fiatal, tehetséges és széles körben kedvfclt tagja hunyt el e héten dr. Géiy Józ.ef fiatal ügyvéd személyében. A megboldogult mindössze 29 éves volt és egy év előtt vette nőül Hedry Pál inára- niaroaszigeti pénzügyigazgató -igyik leánya. Halálát hasibagymáz okozta. Nagykároly ábrándja. A régi, jó, öreg ábránd izgatja ismét a uagyfeárolyiak fantáziáját: a törvényszék álma. Most, mint már olyan sokszor, ismét küldöttéé get menesztetlek a miniszterhez a tör­vényszék dolgában A* egészben csak az a furcsa, bogy a bü döfctséget Saatmár- rnegye küldöttségének nevezik a nagy- károlyiak, holott talán még sem egészen a vármegye küldi a hasztalanjárókat a mi­niszter elé?! Csak olyan szóvirág lesz ez: egész a> réas helyett. Mivelhogy Nagy­károly i* Szatmármegyében van. Az ágit erre a küldötaségmeue ztésre ez uj po!gári perrendtartás törvénybe! kta tata adta a nagyfeárolyiaknak. El kell ösmernünk, hogy kiváió szakértelemmel választották meg az alkalmat, mikor tudvalevő dolog, hogy az uj polgári perrendtartás sok tér he*-, munkát levesz a törvényszékek nya­kéról, azok szaporítását teljesen fölösle­gessé teszi, inkább a járásbíróságok munka­körét terjeszti és így azok szaporítását tessi kívánatossá. Valószínű tehát, hogy a nagykárolyiak ábrándja hatásköri kifogást kap a mint ilyen elutasittatik. Halálozás. Dr. Adler Adolf nagy- károlyi ügyvédet súlyos gyász érte. Édes­anyja Czegléden 92 éves korában meg­halt. A magas kort elért matróna holttes'ét Nagykárolyba szállították, ahol nz izr. te­mető halottas házából heiyeaíék örök nyu­galomra. Kinevezés. Mikié Ignácot a szatmár németii kir. törvényszékhez Írnokká ne­vezték ki. Népkonyha jóltevói. Lindenfeld Do­mokos és neje 10 koronát küldtek boldo­gult gyermekük elhunyta alkalmából a Népkonyha szegényeinek. Hálásan köszöni a Népkonyha elnöksége. A pálinka. Kérjük ég várjak, de hasztalan kérjük, hasztalan várjak azt a hatalma*, nagy megváltót, amely egyszer majd leszálland a magyar földre és kiveri az emberek kezéből az átkos, a gyilkos, a mérget tartalmazó kupicái. Várjuk azt a haragos nézésű, ostorsuhogtató megváltót, aki suhogó ostorával áldást észt, mikor végigver vele a pálinkától megmételyezett nép között. Alig múlik el uap, hogy a magyar nép kedvenc mérge, átkozott átka oka ne legyen valamilyen végzetes bajnak, veszedelemnek, balesetnek, gyilkosságnak. És a józanok, akik szánalommal nézik a kisüstönfőtt méreg rettenetes pusztításig összetett kézzé], tehetetlenül kénytelenek állani a hatalmas átokkal szemben. Az ál­talunk megírt napihirek alapján megálla­píthatjuk, hogy a nép között előforduló bűnesetek legalább felének az alkohol az ok*. Akár közvetett formában, már t. i. úgy, hogy a páliuka okozta mámor viszi bűnbe az illetőt, akár közvetlenül, hogy magáért a pálinkáért lopnak, rabolnak, gyilkolnak az embere«. Most Turistvándi- ból jelentik egy ilyen közvetett gazságát az alkoholnak. Pajtás Pál 75 éves tur- istvándii kondásnak Kölesében volt dolga. Esteliden, elvégezvén dolgát, betért a koroméba egy-két bupiea italra. Az ital során összekómázott Horvát János kö esei lakossal, akivel együtt, addig öblösették a bubánatot, mig se öreg Pajtás Pál telje­sen részeg lett. Erre Horvát kivezette a a részeg embert a korcsmából az u’eára és a sötétben addig ütötte, mig a 75 éves öreg eszméletlenül terült el a földön. Akkor aztán kiforgatta a zsebeit és az abban talált 46 korona' a tarisznyájával egyá't elvitte, Pajtás Pált esak reggel találták meg vércefagyva a járókelők. Horvatot a csendőrség letartóztatta és be­kísért© a törvényszék fogházába. Balatoni halestély. Ma este a „Kispipában“ a frissen érkezett balatoni halakból nagy vacsora lesz. Fogas vajban, tok tartárral, harcsa rántva, forrá­zott ponty, paprikás hal (szegedi módra) kerülnek asztalra. Sza'on sör á la Pilsen. Tisztáu kezeit borok. Kitűnő zene. Szives pár:fogást kór a Kispipás Dr Vajda József debreezeni ügyvéd irodáját Piac- és Szent-Anna-utca sarok épületébe (gyógyszertár épület) helyezte át. Bejárat Szent-Anna-utca (volt régi Teleki­utca) 1. szám alatt. Női és férfi korcsolyák, úgyszintén browning fegyverek és browning revolverek, nickel és réz abroncsol konyhaedények és mindennemű konyhafelszerelési cikkek, sza­badalmazott kézi mángorló gépek, hor­gonylemezből készült fürdőkádak, gummi- csövek borlesziváshoz, valamint „Meteor* folyton égő szines majolika kályhák, Meidin- ger, kaláni, friedlandi és dolhai kályhák leg­nagyobb választékban kaphatók Melchner Testvérek vaskereskedésében Szatmár, dr. Lehóczky-ház. Lapvezér: Jeney György. Főszerkesztő: Seres Imre. Felelős szerkesztő : Dénes Sándor. Meghívó. Szatmárnémeti szab. kir, vá­ros németi részi birtokossága 19i0. december 18. napján d. e. 11 óraker a németi ref. egyház tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a T. birtokosokat meghihoi». Tárgysorozat: 1. Sáfár Anna és Sáfár Ilona. 2. A Szatmárnémeti első gőztéglagyár részvény- társaság. 3. Reiter Béla. 4. Klein Vilmos kérvénye ingatlan birtokaiknak a nyomásos gazdasági rendszer alul leendő kibocsátása iránt. Szatmár, 1910. deezember 1. Dr. Harcsár Géza b. elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom