Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)
1910-12-08 / 274. szám
\ 2- k oldal ^ “ a ivi O c* (lif 10. dec. 8.) 274 szám NAGY CSODA! i Karácsonyi ajándékiárgyak-ban I \ diszmü, faipar, francia-bronz, alpacca-ezüst, nickel, mgol, üveg, kristálytükör, kosár és a bőr műipar min- lennemü remekei, éppen úgy a téli úri- és női divat- különlegességek felhalmozva: Ragályinál, Szatmár Deák-tér 8. Gillyén-ház. Telefon szám 296. Mc bál )dern ruhafestés t rmely divatszinre i íflitáiüTJ Pál batman Gyár föüzlet Kossuth L. u, 10. lüjlajci ídl OMUlial. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. Á szatmári szinházkérdés. A tegnapi szakértői szemle eredménye után tényleg lehet beszélni S'-atmáron szinházkórdósről. Ebben a modern irányban egyre rohamosabb módon fejlődő városban nem existálhat tovább egy színházépület, amely a huszonkét év előtti igényeket is csak éppen, hogy kielégítette, a mai igényektől pedig nagyon messze el van maradva. A budapesti szakértő, Medgyaszay építész véleménye szerint kár minden fillérért, amelyet a színház átalakításába akarnánk beleölni. A szatmári színházból a csupasz falakon kívül absolute semmi nem használható, sőt az idő ezeket a falakat is sokkal jobban megviselte már, semhogy érdemes volna még emeletet rakni rájuk. Ha valahol, hát itt bebizonyulna, hogy a fukar ember duplán költ. Úgy járnánk, mint a budapesti Nemzeti Színházzal járt a kormány : azt is évtizedeken át toldozták-foldozták milliókra meuő költséggel, amíg végre kitűnt, hogy mégis csak uj Nemzeti Színházat kell építeni. Abból a temérdek pénzből, amit eddig ráköltöttek, telt volna nem egy, de három Nemzeti Színházra. Színházunk szomorú viszonyúit legjobban jellemzi talán egy elkeseredett megjegyzés, amelj et a szakértői szemle folyamán tett a diszletmester, mikor a főkapitány elrendelte, hogy a zsinórpadlásról a felésleges díszletek a lomtárba helyezendők. — Lomtárba ? Ezt, kérem, nem ős meri a szatmári színigazgató. A valóság az, hogy a szatmári színház, úgy, amint van, nem egyéb egy nagy lomtárnál, amelynek berendezését, tekintettel a közönség és a társu'at érdekeire, Eem kívánjuk, részletezni. Ellenben utalunk arra az óriási felelősségre, amelyet a városi hatóság, legelső sorban pedig a főkapitány állandóan viselni kénytelen, egy ilyen lomtárnak tűzbiztonsága szempontjából, amelyet csupán a végsőig fokozott éberséggel lehet fenntartani. Jöhet egy nap, amelyen azt fogja mondani a hatóság, hogy a közönség és a társulat épségéért nem vállasa többé a felelősséget- Azon a napon a színházat be kell zárni, smi Szatmár városára nézve nem valami nagy dicsőség Itt nem lehet sokáig fontolgatni: az uj szinház létesítésének munkálatai minél hamarább megkerdendők, hogy a jövő szezont már az uj hajlékban élvezze a közönség és a színtársulat. Az uj színház legalkalmasabb helye kétségtelenül a Deák-tér, amely sokkal nagyobb, semhogy el ne lehetne belőle venni erre a célra egy-két ezer négyszögölet. Manapság gondolni se lebet arra, hogy szinház másut épüljön, mint nagy, szabad térségen, ahol a szinház egyúttal a városnak egyik díszét, képezi. Az eddigi hozzávetőleges számítások szerint az uj színház körülbelül 400,000 koronába kerülne, melynek fele a mostani szinház telkének árában nyerne fedezetet. Ez a telek úgyse alkalmas másra, mint magánápitkezésre, ds erre aztáu nagyon alkalmas és igy majdnem kétségtelen, hogy a lehető legjobb áron túl lehetne adni rajta. Ami az építési költség többi részét illeti, a városi kormányzat lásson hozzá, hogy n9 szakadjon minden Szatmár közönségének nyakába, ban ra kapjunk állami segítséget is, amint kaptak más városok. De ha esetleg nem sikerülne is kijárni az ábami hozzájárulást, az építésbe akkor is bátran bele lehet menni, mert hisz az uj színházban a város megszabadul 10—120 0 korona értékű fűtési és világítási költségtől, amelynek tőkeértéke több mint 200,000 korona s amelyről szívesen lemond bármely színigazgató. Nem kell ehe/ a színházépítéshez más, csak: jóakarat. A magunk részéről nem hagyjuk elaludni többé a városi szinbázkérdést, rímig meg nem teszik az uj színházba, az első kapavágást és reméljük, hogy a közönség nem fog ezért haragudni. Képviselő és táblabiró pere. Szenzációs per ért véget a napokban, amely Szatmár és Ugocsa megyének közönségét egyképen érdekli. Az utóbbi vármegyében élt néhai Egey Ignác birtokos agglegény, aki összes vagyonát, ezek között értékes birtokát erdejét és szellőjét barátjának Fogarassy Zsigmond volt orsz. képviselőnek adta át egy életjáradéki szerződés ellenében. Ah é'etjáradékot Egry nem soká élvezhette, mert hat héttel a szerződés kötése után meghalt. Ez mintegy 16 évvel ezelőtt történt, Egey halála után a rokonok, élükön Deák Ferenc debreceni táblabiróvai megtámadták az ügyletet, még pedig előbb bűnvádi utón. Egey t. i. a szerződés kötésekor már igen előrehaladott tüdövészbsn szenvedett és a rokonok állítása szerint Fogarassy a kezelőorvosoktól erről tudomást is szerzett, viszont Egey a maga súlyos beteg állapotát nem ismerte. Azt állították tehát, hogy Fogarassy a magával tehetetlen embert csábítással vette rá az ügylet megkötésére, Majdnem 10 évig húzódott a büuiigy, de végre az összes fórumok megszüntették Fogarassy ellen az eljárást. Ekkor Deák Ferenc és társai polgári utón kísérelték meg az ügylet hatálytalanítását és itt már több szerencsével. Úgy a szatmári kir. törvényszék, mint a debreceni kir. ítélő tábla helj-t adott a keresetnek és Foga- rassyt a birtok visszaadáséra, jelenté kény kártérítésre és az ügylet kötéséig visszamenőleg az elvont hasznok megfizetésére ítélte Az ité etek ellen Fogarassy Zsig- mond ügyvédje dr. Kelemen Samu utján felebbezóssel élt, mely fölött most döntött a kir. Ouria- A legfelsőbb bíróság az alsó bíróságok Ítéleteit megváltoztatta, az örökösöket keresetükkel teljesen elutasította és Fogarassy Zsigmondot jogszerű birtokosnak moudt.a ki. A Curia abból indult ki, hogy az életjáradéki szerződés jogi természeténél fogva, figyelemmel az emberi élettartam bizonytalanságában rejlő kockázatra, nem támadható meg amiatt, hogy az aki a szerződést kötötte, esetleg tévedésben volt életének hátralevő időtartamára nézve. Egyébként a Curia bizonyt tottnak látta, hogy néhai Egey Ignác tiszta ésszel kötötte a szerződést, őt arra senki rá nem beszélte, sőt éveken át hangoztatta ismerősei előtt, hogy halála előtt, minden vagyonát Fogarassyra, mint legjobb barátjára akarja hagyni. A nagy elkeseredéssel másfél évtized óta viít szenzációs pernek aktái ezzel előreláthatóan lezárultak. A gyermekágyi láz. Rövid egy hét alatt két viruló szép asszonyt, gondos családanyát, minta fele séget sirattunk el, s kisértük ki óriási részvét mellett a halottak birodalmába, a csendes temetőbe, Nem szándékom a kát általánosan tisztelt úri nőről nekrológot Írni, megtették azt nálam sokkal avatot- tabb&k, de gondolkozóba ejt nemcsak engem, hanem a társadalom minden müveit emberét, hogy hogyan történhetik ez meg oly gyors egymásutánban, mikor egy nagy elme, az emberiség egyik legnagyobb tudós orvosa, az örökké halhatatlan dr, Semmelweis Ignác, akinek a fővárosban, az Erzsébet-téreu márványszoborban örökítette meg az egész, müveit világ azon nagy orvosi érdemét, hogy kikutatta, hogy mi okozza az anyáknál a gyermekágyi lázt, ha tehát kikutatta, az orvosolt tudják s jóeleve ki kellene oktatuiok a bábákat, hogy mint és hogyan működjenek, hogy a gyermekágyi láz elő ne álljon. Az orvosók nagyon jól tudják, hogy a nő, élethivat ásáuak legmagnsztosabb órájában — amikor auyává lesz — a legnagyobb életveszélyben forog. 1 fi! i a karácsonyi és újévi szenzációs vásár aSzatmári Bazárban,Kazincy-u. 10. Ilyen dúsan felszerelt raktár vidéken még nem létezett. Játékok, emléktárgyak, háztartási cikkek, diszmtt-áruk, női rüdikülök, pénztárcáié, albumok, munkakosarak, t ll kazetták, zolingeni kések, evőeszközök és ezerféle itt fel nem sorolható tárgyak a leg- jutányosabb szolid szabott árak mellett beszerezhetők. Viszont eladóknak kedvezmény. Becses pártfogást kér BLATNICZKY ISTVÁN, Szatmár, Kazinczy-utca 10. szám. Legszebb ruhatisztitás Un\ká\oii Ps Vegyileg száraz utón I £ íl, Szalma H Gyár fóüzlet: Kossuth L.-utea 10. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2.
