Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)
1910-12-04 / 271. szám
2. óidat. SZAilO" (i940 dee. 4.) 271 »--Irn. CciaMnasabb karácsonyt fj ajWi ajándéktárgyak: Szabi Gusztii már, I órás- 6a aac ékszer észűzi etében Attila - utcea. Mtbt, ékszerek, valódi chinai ezüst tárgyak és látszerészeh csikkek beszerezhetők S Z A t Modern ruhafestes bármely divatszinre ffáitáior Pál Qyahnár Gyár fóüzlet Kossuth L. najlfljol idl DZalUidl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17 •u. 10. . Attlla-utca 2. a győzelmet Óbudával határosnak, annyira! is kavésbbé, mart hisz a szónoklatot kővető részletes akcióból bárminő paktumnak még gondo ata. is ki lett küszöbölve. A jelszó e* volt : vagy győznek a 48-as jelöltek, vagy nem győznek, de győzőtök kel! ! No», mindez letagadhatatlan, sőt mi több: történelmi tény.A48-as párt nagyot akart mindig, Kelemen Samu szintén, párt és vezér egybeforrott, egyiknek sem volt kifogása a másik eilen, kölcsönös volt a megelégedés éz bizalo m — a választás előtt. Helyese, iliő-e tehát, bogy a választás után a hívek kikezdjék vezérüket-, mondván jeles költőnkké’, Garayval: Te t8tted azt, hogy e hazán Az átok súlya nagy . . . íme, egy nem is olyan súlyos vereség történt, mégis olyan nsgy és előkelő bűnbakot keresnek, mint Kelemen Samu. Engedőimet kérünk, ez nem igazság. Egy érsz. képviselő, aki nem reflektál többé mandátumra, Kelemen Samu helyében bizonnyal a kisujját se mozdította volna meg a iefolyt városi választáson. De Kelemen Samu sokkal lelkiismeretesebb : ő tényleg dolgozott pártjáért é3 két kézzel dolgozott. Mi a ju'alma érte? Vád és panasz. Hogy mégis így kellett volna, meg amúgy kellett volna; hogy ha azt tette volna, meg amazt nem tette volna Kelemen Samu, hát most minden rendben volna . . . Hát persze. Ha minden rendben volna, akkor panasz se volna. Da ugyan mit gondolhat magában, hallva a szemrehányásokat, Kelemen Samu ? Alighanem ezt: — Megfogadtam, hogy nem leszek Szatmáron képviselő. De ha igy fogtok tovább íj szekirozni, hát bizony isten meg is maradok a szándékom mellett . . . Kelik köayiet ftoároina tekinti« mega WEISZ ZOLTÁN könyváruházát. Utólérhetetlen szolid árak! Füredi Sándorné meghalt. Még nem száradt meg a sirhant az egyik fiatalon elinxnyt anya, néhai dr. Weisz Károlynó sírján, még nem száradtak fel a bönyeb, amelyeket minden érző szivü ember szeméből facsart ki a fájdalom, a halál ismét suhintott egyet rettenetes kaszájával és lehunyta szemét ismét egy fiatal asszony, egy szerető hitves, egy jó anya. Füredi Sándor, zeneiskolai igazgató fiatal felesége, szül. Weisz O'ga tegnap délután tél 7 órakor életének 30 ik, házasságának hetedik évében elhunyt. Füredi Sándorné is az anyaságban halt meg. Gyermekágyi láz ölte meg. Halálát özvegyen maradt férje és négy apró gyermeke siratja. Azt tartják, hogy a sok es nagy fáj dalom eltompitja sz ember érzéseit. Ha valahol, úgy az elmúlt hét eme két megdöbbentően gyászos eseténél ta- p»aitalja fenek a mondásnak az igazságát az, a kinek szomorú kötelessége a rettenetes csapásokról hirt adni. Az elmúlt héten a könyörtelen, kegyetlen halál versenyre kelt önmagával : hogy hol tud mélyebb, nagyobb, fájóbb 8ebet ütni. És ebbeu a gyilkos versenyben felülmúlta önmagát. Füredi Sándorné elragadásával múlta felül, Ha valaki szoborba akarta volna formálni, képben lefesteni az Életet, — Füredi Sándorné lett volua a modellje. A viruló élet, az üde fiatalság, a megtestesült szépség, a meleg szivjóság — ez volt Füredi Sándorné. És ezekkel a külső és lelki tulajdonságokkal párosait nála a hitvesi ragaszkodás, a házias asszony, a gyermekeiért élő anya. Mintája volt a férjét imádó asszonynak, a gyermekeiért rajongó anyának. Nem zokogunk immár fájdalmunkban, nem hallatunk hangos jajkiáltásokat, a Füredi Sándorné halála fölött érzett szivet marcangoló fájdalom eltompitja az érzé keinket. Aki még nemrég itt élt, itt virult, ragyogó szépségével pompázott közöttünk, annak a könyörtelen halál visszasirhatat- lauul lezárta mólyuézésü, meiegtekimetü szemeit, megdermesztette élettől ragyogó vonásait. Bészvétüuk, fájdalmunk azok felé fordu', akiket itt hagyott: egy mélyen lesújtott férj, négy apró árva felé. Ezek faié fordul a részvét, a fájdalom és ha van ekhora bánatban <lyen : a vigasztaló szó is. Ezer meg ezer ember érző szive ezek felé fordul és igazi, nagy részvéttel osztja határtalan fájdalmukat. A Szerencsé-len, korán elhunyt fiatal anya temetése hétfőn délután lesz a Ver- bőc i u 6. szám alatti háztól. JUm meg a Deál(-tífcti 7. sz. alatt a régi Korona Bazárt, a melyet a tulajdonos most jóval megnagyobbított, s különféle uj gyermekjátékkal, üveg, porczellán és diszmü árukkal dúsan felszerelt. Az árak feltűnő olcsók. Szatmár — Galánta ellen. A szombati postával a következő levelet kaptak: Tisztelt Szerkesztőség ! A Szamos szombati száma egy Báosai nevezetű galántai ügyvéd tervét közli, amely szerint hatszázezermillió korona összegű államvagyont kellene alapítani sorsjegyek kibocsátása által, továbbá, hogy ezeket a sorsjegyeket az állam 470 év alatt törlesztetté. Engedőimet kérek: ennek a pénzügyi tervnek az eszméje nem Gaiántán, nem is az em.itett Bácsai nevezetű ügyvéd agyában született meg először, hanem itt Szatmáron, az én agyamban. Én ugyanis már két év előtt memorandumot intéztem Wekerle Sándor akkori miniszterelnökhöz, mint egyúttal pénzügy- miniszterhez és a memorandumban a következőket fejtettem ki: A magyar állam pénzügyeit 1000 esztendőre rendezni kellene azáltal, hogy millió darab, egyenként ezer korona névértékű járadékköfvény bocsáttatnék ki. Nagy pénzügyi koncepciókat ugyanis csupán keretszámokban lehet keresztülvinni. Az ezer is kerekszám, a millió is kerekszám, a kettőnek szorzatai szintén kerekszámok. Ezerszer ezerrnillió: az éppen egy billió, vagyis a legszebb kerekszám, ami csak elképzelhető. Igen: én már két év előtt ajánlottam Wekerlónek, hogy ne szaladgáljon külföldre 2—300 milliós csip csap kölcsönökért, hanem vegyen fel itthon, az államnak saját polgáraitól egy billió, számokkal kiírva 1,000,000,000,00 J korona összegű járadókkölesönt. Tervem szerint az állam, ennyi pénz birtokában, ezer évig nem jönne zavarba és nemssak a tisztviselők fizetését rendezhetné, hanem az ország 20 millió lakosának fejenkint és évenkint legalább is 20.000 korona jövdelmet is biztosítana. Hogy memorandumommal a pénzügyminisztériumban mi történt, azt nem tudom. Wekeile valószínűleg irattárba helyeztette. Azóta meg is változott a véleményem Wekerle pénzügyi tehetségeit illetőleg. A magyar állam, ha tervemet elfogadnák, ezer évre künn volna a vízből. Ezer évig nem kellene senkinek se adót fizetni, sőt az államtól mindenki úri jövedelmet kapna. Tessék például elképzelni, hogy még a tanítóknak is évi 20.000 koronával felemelnék a fizetését! Ami az egy billió járadókkölosön visszafizetését illeti, hát ez ezer év múlva történnék és annak a kormánynak gODdját képezué, amely majd akkor fog kormányozni. Nagyon csodálom, hogy tervemnek különösen ez a pontja nem kapta meg Wekerle figyelmét. A dologról eddig hallgat!&m a nyilvánosság előtt. Most azonbau, hogy előállt egy galántai ember és az én tervemnek gyenge másolatával országos hírnévre akar sztrt tenni, kénytelen vagyok tiltakozni és magamnak vindikálni az eszme elsőbbségét, ha L ikács László, a jelenlegi pénzügyminiszter netalán hajlandó volna azt megvalósítani. Kijelentem továbbá, hogy ebbeu az esetben én eszmémért semmiféle jutalomra nem reflektálok, csupán azt kötöm ki, hogy az egy billió koronából Szatmár, aa én szülővárosom, egy percentet, vagyis tizezermillió, számokkal Írva 10,000.000,000 koronát kapjon, amely összeg kamatai a városnak a sártól való megszabadítására szolgáljanak. Fogadja a t. Szerkesztőség stb. Olvashatatlan aláírás. Ez a levél. Igazán kár, hogy írójának nevét nem lebet kibetözni, mert ugy-e, megérdemelné a halhatatlanságot? JELSZÓ Kézimunka nagyon oícson! rövidáru, a Központi áruházban "*■ divatcikkek meg olcsóbban kaphatók _ JaDOS-MtCI Legszebb ruhatlsztitás Uáitóioi! Pál Szalmán Gy ár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. \ Vegyileg száraz utón űÁaliilal, felvételi üzletek: Kazinczy-u. *17. Attlla-utca 2. 1
