Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)
1910-12-29 / 290. szám
XLI1. évfolyam, Szatmár, 1310, dec. M 29., csütörtök. 290 szr*. FOIilTIRAI IAPILAP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, ‘/j évre 6 K, lU évre3K,1 hóra 1 K Vidékre:.. „ 16 8 „ „ 4 .........150 Eg y szám éra 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltetek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. 75* Vi Kétnapos delegáció. (—88.) Oly delegációhoz van szerencsénk, olyanhoz, amely végre megérdemli, hogy feléje forduljon az ország érdeklődése. Eltekintve at’ól, hogy az önnepies megnyitást őfelsége nevében Ferenc Ferdinánd trónörökös végzi, aki csupán azért jön Budapestre, ez az uj delegáció egyéb szempontokból is gondolkodóba ejthet mindenkit, aki érdeklődik a magyar politika iránt. Legfőkép az őtlik szembe, hogy az uj delegációban a közjogi ellenzék már úgy benne van, mintha sohase lett volna szó arról, hogy — nem lehet benne elvei miatt. Vajon ki az ma már, aki ilyen elveket hirdet — sőt ilyen elvekre csak gondol is ? Nem gúny akar lenni az a kérdés, bár munkapárti ember nagy elégtétellel kérhetné számon a köEjogi ellenzéktől, hogy mikor is akasztotta le újra öt év előtt fölakasztott elveit, mert hogy ez hivatalosan megtörtént volna, erről az ország nem tud semmit. Igazság szerint a függetlenségi pártnak, bár kettészakadt, a delegációba nem volna szabad belemenni mindaddig, amig erre vonatkozó programmpontját meg nem változtatja, még pedig egy — képviselő- választás előtt, hogy aztán Ítéljenek a A hörcsög. Irta : Rákosi Viktor. (Folytatás és vége.) Rab János uram nem fordult hátra s nem igyekezett ismerkedni. Néha snhintott egyet az ostorával s szóvai biztatta a lovait. Mikor célunkhoz értünk, kurtán odaszóltam neki, hogy várjon s be akartam menni a villába. Ekkor megszólalt: — Meddig tart? — Nem tudom. — Alku miatt kérdem. A megállapodás elhárítja a civakodást. — Igaza van, János gazda, de hát mi nem fogunk összeveszni. — Intett, hogy nem, de nem felelt semmit. Másfél óráig időztem a házban, azután újra kocsiba ültem s kimentem a nagyerdei korcsmába. Ott is volt egy órai várakozás, aztán visszatértünk a fogadőba. Mig a fák alatt tanyáztam Rab Jánosnak egy liter bort és egy szivart küldtem ki a program változtatás felett a választók. De hát négy évi uralkodása alatt a függetlenségi párt annyira hozzászokott a közönséget semmibe se venni, hogy nem csőd«, ha még legelemibb pa-la- menti kötelességéről is elfeledkezett. Tény az, hogy a koalíció felbomolván, a függetlenségi párt régi álláspontjának, mely szerint a delegációban nem vesz részt, au-omatice ismét érvénybe kellett volna lépni, ami nem történt meg, s amit csudálatos módon eddig senkise firtatott. Mi is csupán az ügynek formai részén akadtunk fenn, a melyet igazán el lehetett volna intézni könnyen : hisz úgyis ki törődik ma az országban a közjogi ellenzékkel? A dolog lényegét tekintve az ország szempontjából határozottan előnyös, ha a delegációban az ellenzék is elfoglalja helyét. Ez a felfogás vezérelte annak idején Tisza Kálmán, .ninisztmelnököl is. aki a függetlenségi pántot úgyszólván cukorral édesgette a delegációba, de Ugrón Gábort kivéve, mindenkinél merev visszautasításra talált. Abban az időben volt a magyar parlamentarizmus fénykora : erős kormányzó párt, erős ellenzék: a keltőnek heves, de tisztességes parlamenti harcából fejlődött ki a modern Magyarország és pincérrel. Mikor újra kocsira ültem, pár percig hajtott, aztón visszafordulva igy szólt: — Köszönöm a küldeményt. Ha nincs terhére a nagyságos urnák, engedjen meg egy kérdést. — Beszéljen bátran. — Honnan valósi ? — Budapesten lakom. — Gondoltam. — Miből ? — Egyforma igazsággal bánik az emberekkel. Kérdőleg néztem rá, ezt a frázist nem értettem. — Magyarázza meg, János gazda, hogy érti azt, amit mondott ? — ügy, kéremássan, hogy a nagyvárosi embernek, aki mindennap borzasztó sok emberrel találkozik, nincs ideje mindegyiknek sok időt szentelni. Jóformán észre sem veszi, hogy kikkel van dolga és hogy árok miféle emberek. Épp ezért nem az szerint bánik velük, hogy milyenek, hanem csak miután a parlamenti harcok az ellenzék részéről elfajultak, következett a stagnálás. Az ellenzék, kormányra jutva, azt a hibát követte el, hogy elüldözött mag» mellől minden ellenzéket, mint hazaárulót: igy iett aztán négy évi uralma voltaképen parlamenti zsarnokság, a melytől mi idenki csakhamar megundorodott. A Hederváry kormány többi éget akart, nem pedig a többi párt kiirtását, m-rt szomorú az a parlament, a hol ellenvélemény nincsen. A hivatása magaslatán álló ellenzék disz a parlamentnek és áldás az országnak: mi magyarok sok keserű tapasztalásból tudtuk meg, mert sokáig nem akartuk elhinni Erekre való tekintettel lehet kiváncsi mindenki az uj delegációkra: hogyan fognak ebben működni a régi szabadelvű pártból feltámadt munkapárt és a koalícióval megbukott közjogi ellenzék együtt ? Persze, a mostani delegáció csak két napig él: smig elintézi a közös indernnitást. De nemsokára megint lesz delegáció s körülbelül ugyanazok lesznek a delegátusok, akik most. Ezért volt érdemes róluk egy kicsit elgondolkozni. egyformán mindegyikkel, akárkinek a szülöttje, akár rüeskös a pofája, akár sánta a láb«, akár púpos a háta . . . Kezdtem érteni, hogy mit akar, de János tovább magyarázott. — Kis helyen nem úgy van. Ott a sántát kicsufolják, ott a púpost megdobálják, ott a rücsköst utálják, mintha nem is olyan ember volna, mint a többi. Most már teljesen tisztában voltam a kis púpos ember jellemével. A testi tökéletlensége tette őt gonosz indulatuvá. Mennyi rengeteg gúnyolódásnak lehetett kitéve gyermekkora óta, hogy igy megmér- geződött a lelke! Mert e kis ember lelkét a méregnek egy fekete tengere borította el, melyben valóságos szörnyállatok tanyáztak. Most értettem csak az első találkozásunkkor lefolyt jelenetet. Azt, hogy én nyolcvan krajcárt adtam neki, ő úgy magyarázta, hogy én gondolom; Púpos embernek nyolcvan krajcár is elég! Eszembe jutottak eltorzult arca, zöld lánggal égő tekintete, a dühtől kanosaira rántott szea karácsonyi és újévi zenz sációs vásár a Szatmári Bazárban, Kazincy-n. 10. Ilyen dúsan felszerelt raktár vidéken még nem létezett. Játékok, emléktárgyak, háztartási cikkek, diszmü-áruk, női rüdíkülök, pénztárcák, albumok, munkakosarak, kazetták, zolingeni kések, evőeszközök és ezerféle itt fel nem sorolható tárgyak a legjutányosabb szolid szabott árak mellett beszerezhető'. Viszont eladóknak kedvezmény. Becses pártfogást kér BLATNICZKY ISTVÁN, Szatmár, Kazinezy-utca 10. szám.
