Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)
1910-11-18 / 257. szám
2-ik oldal SZAMOS (1910. nov. 18.) 257. szám. Modern ruhafestés t bármey divatszinre " lájti áion Pál Q7ahnáY) Gyár fóüzlet Kossuth L.-u, 10. ijcl iái OMlilldl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2, De a színházi rókát, azt hidegen hagyja mieden. 0 blazirt és sokkal intelligensebbnek nagyképtisködi magát, semhogy reá a színpad hatni tudna. Theodor és társa, ez az ötletes, csintalan, vérbeli francia csirkefogó cég azonban csúffá tette az összes rideglelkü színházlátogatókat. Amint az első felvonás megkezdődött, az emberek elkezdtek kacagni, terjedt, rohant a hangos derültség végig a könnyen hangolható nézőtéren, az előkelő páholyokon át, fel a magas karzatig s a földszinten esernyőket nyitottak ki, mert a felső páholyokban nagyon sürjen hullottak a könnyek az emberek szeméből. A kacagás könnyei . . . Nevetett ott mindenki, a kritikusok, a bérlők, a jegyszedőnék, a vizes fiú, nevetett a ruhatárban a ruhatárosné, a uagy- dob nagyokat puffogett jókedvében, nevetett a függöny, mikor leengedték és a reklámok közt nagy nevettóben a hasát fogta az az ember, aki a Törley pezsgő reklám nélkül is hangos diadalait hirdeti. Egy fölötte komoly naturáju ur pedig ezzel a felkiáltással inzultálta a szomszédját : — Ne csiklandozzon! Miután azonban kiderült, hogy a nem a szomszéd csiklandozta, hanem az előadás, az ügy bocsánatkóróssel intéződött el. És az emberek szinház után kacagva görögtek el a Pannóniába, ott elmondták az esetet a többieknek és egy kis asztalnál hangosan elkacagta magát egy kvart- ászbé'a. Tudjuk nagyon jól, hogy azok, akik amúgy sincsenek megelégedve a mi túlságosan méltóságos színházi kritikáinkkal, biztosan ráolvassák a fejünkre most is, hogy túlozunk. Pedig nem túlozunk, sőt erülőzünk, mert bárhogy igyekezzünk is visszaadni ennek a harso^óan derűs estének a képét, még mindig csak erről maradunk az igazi siker határán. Addig szonban, mig a kételkedők meg nem nézik a darabot, kénytelenek vagyunk tűrni a vádat. A firma, amely Armont és Nancey- nak az uj párisi irodalmi cég vígjátékénak oimeképen szerepel, nem foglalkozik adásvétel és más efajta üzletekkel, hanem jókedvben és öt’etességben utazik. Théodore egy jó családból való gamin, aki egy bou- levardbeli csibésszel társulva, furfaugok utján bőséges zsebpénzt szerez. Hogy ezek a furfaugok milynemüek, azt mindjárt az elején megtudjuk. Chénerolék például szívesen látják Théodoret, hogy az ő erbé lyükről nézze a beludzsisztáni emir bevonulását. Théodore erre három barátját is elhozza. Megtudjak azonban, hogy azok az urak nem is barátai. Idegen emberek, akiknek száz-száz frankért erkélyhelyet adott el, hogy nézhessék a bevonulást. A három vendég közt van Malvoisior ur, aki nem is sejti, hogy éppen abba a házba jutott, amelynek úrnője az ß titkos barátnője, Adrienne, akinek férjét nem ismerte. Menekülne, de késő. Ott marasztalják, és eközben a szerzők jóvoltából a férj megtalálja Melvoisier tárcájában az asszony arcképét. Az udvarló rémes bajokba kerül, de Théodore segítségére siet, és nagymerészen kijelenti, hogy az a kép nem is Adrienneé, hanem Printemps Gaby színésznőé. Malvoisier belemegy a dologba, és maga részéről is azt erősiti, hogy az arckép az ő kis barátnőjét ábrázolja. — Látni akarom azt a hölgyet, kiált fel Chéuerol. — Látni fogja — jelenti ki Théodore. Malvoisier és Adrienne mindent Théodorera bíznak, aki társával, Clodo mirral együtt kieszeli a tervet. A nagybátyja, egy kalandvágyó szenátor, akinek azonban még sohasem volt kalandja, jó szerencse reményében legénylakást tart. Ide installálja Théodore a szép Adriennét, aki ezután Gaby szerepét játszsza. Megváltoztatja hajviseletét, modorát, egész megjelenését és tökéletesen elámitja Ché nerolt. Pompásan kieszelt telefontrück segítségével még azt is elhitetik a szegény férjjel, hogy a feleségével beszél, aki öt odahaza várja. De aztán alaposan ráijesztenek fórjuramra : megjelenik Adrienne, hogy meglepje a tilosban járó urát. Itt aztán az asszony, akit Zöldy Vilma pompás, előkelő művészettel alakított, valósággal remekel. Egyezerre játszsza önmagát és Gabyt, a szekrénybe bujtatott férj csak a szavát hallja. Amikcr kiengedik, az asszonyt látja maga előtt ás még ő kér bocsánatot Adriennétől, aki köny. nyebbülten sóhajt föl. Igen ám, de ugyanakkor az ármányos Ohénerol odasugja egy alaknak, akit ő Gabynak néz, hogy estére meglátogatja az orfeumban. IJjabb veszedelem. Most meg kell győzni Chenerolt arról, hogy Gaby csakugyan az orfeum tagja, és minden este ott énekel. Ez a harmadik felvonás feladata, még pedig igazán mulatságos ás jó kedvű feladata. Itt különösen Haltai Hugó fejti ki ragyogó komikumát. Végeredményben osakugyan alaposan lóvá teszik Chénerolt. Az erkö'cs bizony nem diadalmaskodik, de hát hiába, a publikum mégis csak nagyon jól fog mulatni és a siker szempontjából ebben a romlott korban ez a fő. De azért bátran elmondhatjuk, hogy a darab eléggé diszkrét, nincsenek ízetlenül pikáns jelenetei úgy, hogy leányok is megnézhetik. A siker főosztályosa ... itt aztán megakad a kritikus, mert főosztályosa volt annak az óriási sikernek, amit ez a darab a pompás, elsőrangú előadás révén aratott minden egyes szereplő. Azt sem tudjuk, kit említsünk előbb. Mert ha a siker arányában kellene a sorrendet tartanunk, akkor egy sorba ir- nók minden szereplő nevét. Minthogy az elsőbbség a nőket illeti, tehát Zöldy Vilmával kezdjük el, a ki — ha nem is volt eléggé élénk, mikor kettős szerepében a kokottra került a sor — de tagadhatatlanul elsőrangú alakítást nyújtott Dinnyóssy Juliska egy korlátolt lát- körü, de vigkedélyü leányka szerepében nőtől még sohasem tapasztalt előkelő finom humorával olyan derültséget keltett, ami dicsőségére válnék egy hivatásos komikusnak is. Amellett elegáns rolt és bájos. Horváth Lenke egy fiatal asszony szerepében kedves és kellemes volt. S nem hagyhatjuk dicséret nélkül — bár kicsi volt a szerepe — Mátrainét sem, akit kedves megjelenésével és feltűnő szépségével jól esik a színpadon látnunk. Szeretetreméltó eleganciával, finom és előkelő humorral játszotta meg a darab főszerepét Vidor József Theodor szerepében. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy alakitásk bármelyik fővárosi szinpaaéval versenyre kelhet. Partnere és cégtársa Holtai Hugó volt, akinek művészete ma először bontakozott ki a maga valóságában előttünk. Nyilt színen kapta a dörgő tapsokat és játéka percekig harsogtatta a nevetéstől a színházat. A hangos kacagás egy pillanatra sem szűnt meg, amig a színpadon volt. Megjelenése, mozdulatai telve voltak jóizü humorral és hangját ahányszor változtatta, annyiféle humort hozott ki vele. Legtöbbet akkor mondunk róla, ha azt állítjuk, hogy még egy-két ilyen diadal sikerüiend velünk elfelejtetnie még Somogyit is. Ez pedig a szatmári közönség élő t nagy szó. Sipos, a kitől már megszöktök a sokoldalúságot, ezúttal is kitett magáért művészetének java erejével. Mátrai Chenerol szerepében méltót nyújtott ahhoz a megállapodott művészi hírnévhez, a mely az ő nevét az ország összes színpadjain övezi. Nem volt egy szava, egy mozdulata, a mi nem a művészt mutatta volna. Herczag ezúttal is — mint mindig— pompásan játszott. És hozzájárultak az előadással elért. páratlan nagy sikerhez kisebb szerepeikkel Boos Jenő, ifj. Baghy, Kun Sándor és Szabó Samu is. Mindezek után pedig csak azt mondhatjuk, hogy aki egy vig és kellemes estét akar eltölteni, az nézze meg Theodor és társát a szatmári színházban, hunyja be a szemét és miután bizton a Vígszínházban fogja képzelni magát, még az útiköltséget meg is takarítja. A balkáni hercegnő. '.Operette újdonság.) A „Király színház“ pár nap előtt jubilált a „Balkáni hercegnőivel 50-edszer volt a műsoron. Társulatunk nagy ambitió- val készült e dallamos angol opsrettere — melynek a szövege is igen mulatságos. Hajsinek Kezsö vezénylő karnagy derakas munkát végzett a zenei- és énekrészek precíz betanításával — mig a darab rendezését — és a táncok betanítását Heltai Hugó a hamar népszerűvé lett énekes komikus látta el lelkiismeretes buzgóság- gai. Hatásos szerepeket kreálnak: H. Bal a Mariska, Dénes Ella, Pongrácz Matild, Heltai Hugó, Káldor D’zső, Mátray Kálmán, Sípos Zoltán, Hercseg Vilmos, Burányi Ferenc, ifj Bighy Gyula és Koós Jenő. A darabot háromszor egymásutánra tűzte ki Heves Béla színigazgató, pón;e- ken (C. bérlet , szombaton (A. bérlet)] és vasárnap este (B, bérletben). Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán iámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) HÍRROVAT. Tolstoj él. (Varsó, nov. 17. Az „Est“ tudósítójától.) A “Kurrier Varsavski“ ma reggel rendkívüli kiadásban jelent meg és megcáfolta Tolstoj halálhírét. A lap ma reggel 6 órakor keltezett táviratot kapott Astopovóból, egyenesen Tolstoj ágyától. A telegram igy saól: „Gróf Tolstoj nem balt meg, állapota azonban súlyos. Az orvosi konzílium megállapitotia, bogy a tüdőgyuladás erősen kifejlődött, a szívműködés egyre gyöngébb, de a vérköpés csökkent. Kutasi Imre, a debreczeni újságkiadók nesztora, Debreczeu legrégibb lapjának, a „Debreczeni Hírlap*-nak megalapítója f. hó 15-én elhunyt. Pályáját mint kataszteri hivatalnok kezdte és végezte is. Halálozás. A magyar nyelv terjesztésének és a tanügyuek egyik igen buzgó munkása hunyt el f. hó 15-én Marosán Kornél aranyosmegyesi áll. elemi iskolai igazgató-tanító személyében. Hosszas szenvedés után, 62 éves korában, több mint bárom évtizedes eredményes tanítói munkálkodás közepette érte a halál. Temetése f. hó 18 án ment végbe nagy részvét mellett a gör. kath. egyház szertartása szerint AranyosmegyeseD. Halálát gyászolják : Marosán Juliánná és férje, Marosán Teréz és férje, nővérek. Loloky Veronka neje, (ivar főüzlet: Kossuth L.-utca 10. | Felvételi üzletek: Kazinczy-u. j!7. Attila-utca 2. j Legszebb ruhatisztitás Vegyieg száraz utón Hájíáje? Pál, Szaímár.
