Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)

1910-11-03 / 244. szám

244, um, a Ul, évfolyam. Szatmér, 1910. mv, h4 3„ csötörfftk. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, ‘/5 évre 6 K, */. évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 „ ,8 ............ 4...........150 Eg y szám ára 4 fillér.----------- ---------- --------------------­Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utoza 9. szám. na Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjntányosabb fcrfcin kerté tetnek. — Az apróhirdetések kőzett minden ató 4 fillér NyilUér sora 20 Mfér. Á Potemkin-Yálság után. A képviselőház munkarendje. Fenyeget az ex-lex. A Potemkin válság véget ért. Meg­van a megegyezés a bankszabadalom meg- hosazabitása és a készfizetések felvétele, vagyis föl nem vétele do'gában. Ebben nem is volt kétség s igazán komikusán hat a kormány félhivatalosának büszke melldöngetése, amelynek kíséretében tud­tára adja a világnak, hogy keserves csa­lódás érte azokat, akik „biztosra“ vették, hogy a kormány nem fogja az ország igazát, a magyar álláspontot megvédel­mezni. Nos, mi konstatálni kívánjuk, hogy a keserves csalódás azokat érte, akik abban bizakodtak, hogy ez a Potem-válság el fogja hemályositavi az ország szemét s hogy a lemondással való fenyegetödzés görögtüzóben el fog veszni az a tény, hogy a bankszabagalom meghosszabbítá­sát a készfizetések fölvételének elformulá* zásával fogja msgkisérelni a kormány. Azok a buskópü lovagok, akik — a fél- hivatalos vezércikk „szerint — csapatostul ödöngenek az ellenzéki klubbban és ross- máju szerkesztőségek tájékán, egyáltalában nem hajlandók „letörni. Sőt abból a nagy titkolódzásból, amellyel kormány az úgy­nevezett megállapodásnak részleteit takar­gatja, már is bizonyosra veszik, hogy van mit titkolnia a kormánynak, ami egyál­talában nem tekinthető az ország hasz­nának. Amig a pénzügyi bizottság elintézi a jövő évi költségvetést és a bankszaba­dalom meghosszabbításáról szóló javasla­tot, a kormány a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot tűzeti ki a kép­viselőház napirendjére. Ezért ezen a héten szombaton, e hó 5 én ülést is tart a kép­viselőház, amelyen az igazságügyi bizott­ság beterjeszti a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatról való jelentését, amelyet aztán a jövő hét közepére már Saskia. i Irta : Szúdy Elemér. (Folyt.) — Tavaly már volt itt egy ur Buda­pestről. Nagyon derék, finom ur volt, az is festett. Annyi sok szép piros tehenet rajzolt, no meg leányokat is. Nagyon szerette a leányokat . . . Idegesen vágott közbe: — Ugyan ne fecsegjen itt annyit. Bá­nom is én, hogy ki honnót jött, mit csinált és mit nem csinált és mit szeretett 1 Hagyjon nekem békét. A pincér megrökönyödve hátrált és csendesen kisomfordált az ajtón. Dél felé járt az idő. Bánki sietve átöltözködött a azután lement az étterembe ebédelni. Ugyanaz a pincér lejtett elébe, aki már odafenn a szobában is oly kelle­metlenül bizalmaskodott. Egyszerre elment az étvágya s feltette magában, hogyha ez tovább is így folytatódik, akkor szedi a napirendre is ttizuek. Ezt a javaslatot három hét alatt remá.i elintéztetni a kor­mány s december elején sor kerül a bank- szabadalom meghosszabbítására, amelyet megelőzőleg még indemnitást is fog kérni a kormány, mert a jövő évi költségvetést már ebben az esztendőben nem tudja el­intézni. Azonban a kormány, amikor terveit igy megállapította, teljesen számításon kívül hagyta az ellenzéket, amely pedig egyáltalában nem lesz hajlandó a kormány óhajának megfelelően letörni. A nemzet, amely már a Kúria eddigi Ítéletéből is láthatja, hogy milyen módon jött létre a mnkapárti többség, erkölcsi támogatásának hatalmas erejével azok mellé állt, akik az ország jogait és érdekeit védelmezik a Bécs szolgálatában álló Kbuen-rezsim ellen s igy bizony nagyon k nnyen meg* eshetik, hogy január 1-re ismét beköszönt az ex-lex. látta-cináraPeáH-tfren I Három halott, hat súlyosan sérült. — Saját tudósítónktól. — Bpest, nov. 2. A Margit-körut 13. számú házban, amely most került tető alá, tegnap este egy munkáscsalád az egyik helyiségben lefeküdt, aludni. A karbidlámpát égve felejtették, a lámpa gázt fejlesztett. Ma reggel, amikor sátorfáját és odább áll. A menün hamar keresztül vergődött s futott, sietett ki a szabadba. Űzte, hajtotta a lelkében égő titkos szenvedély, ami talán őrültség, láz­álom, fantazmagória volt, de ő úgy érezte, hogy számára minden reménység, hit, bi- zodalom, sőt még ennél is több: élet- szükséglet. Tulajdonképen maga se tudta, hogy mit akar. Egyszer otthon a Bajza utcai műtermében egy írókból és művészekből álló társaság jött össze. A rendes csütör­töki z=ur volt ez, amolyan kedé'yes és fesz télén szellemi akadémia, melyen minden irányban a legteljesebb szabadság uralkodott s ahol mindenről mindent szabad volt mon­dani. Épen a Rembrandt művészi erejét méltatta egy ismert kritikus s azt biznyi­totta, hogy a németalföldi titán ihletének forrása a felesége, Saskia volt, aki varázs­latos, szinte démoni hatalommal uralkodott a férjén s épen ezért ellenállhatatlanul vitte, ragadta magával diadalról-diadalra, az emberi élet és természet legmegrázóbb, a többi munkások megérkeztek, a szobá­ban aivó három férfit és két leányt élet­telenül találták. A kihívott mentők az egyik férfit és két fiatal leányt holtan találtak, két férfit súlyos betegen beszállították az Irgalmasok kórházába. Meghaltak: Jankai János 38 éves napszámos, Haveika Mária 15 éves és Sohleisz Hermin 14 éves napszámosnők ; súlyosan megbetegedtek Novotny János 56 éves és Lamperth József 14 éves nap­számosok. Látta ön már? „Kardos“ divatmellényeit? Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Az Izraelita Patronage Egyesület diszgyülése. — Saját tudósítónktól. — Nincs szánalmasabb valami ez érző ember lelke előtt, mint a rongyos, éhező, fázó, apátlan-anyátlan koldus gyermek. A csipetnyi, kicsi ember, aki még mielőtt belekóstolt volna az életnek ezer meg ezer oldalról kínálkozó örömeibe, élvezeteibe, — már kénytelen kelletlen megösmerkedik annak minden nyomorúságával, keserűsé­geivel, sötétségével, bűneivel. A pöttömnyi kis emberek nyomorú­sága a legmeghatóbb dolog a világon, azoké a sorsuk nyomoruvoltában ártatlan kis embereké, akiknek a koldusbot a játé­kul szolgáló falovuk, a hulladék, kegye­lemkenyér a csemegéjük, Ezért nincs nemesebb dolog, mint ezen a legszánalmasabb nyomorúságon eny­híteni akarni: a szerencsétlen elhagyott gyermekeknek otthont, kenyeret, gondozót és — hitet adni. legigazabb meglátásaiba, oda azokhoz az örök kinyilatkoztatásokhoz, amelyek a Rembrandt-képekkől annyi fönséggel és drámaisággal ragyognak felénk. Egy cinikus iró közbevágott : — Hja, Saskia nagysád ilyen „vas“ nő volt. Igazi vérbeli hetaira, aki a sze­meiből a pokol minden tüzét bele tudta dobni az emberi szívbe, de az ég minden gyönyörűségét is képes volt oda varázsolni. Ennek az asszonynak az öleléséből csak­ugyan remekműveknek kellett születniük. De ez ez asszony nem is halt meg, én azt hi­szem, hogy él, csak meg kellene találni valahol, ki kellene hámozni a hollandiai nyár verőfényében s azután üdén, pirosán, aranyszőkén fölmutatni a világnak, hadd ujjongna rajta, hadd örvendene neki. Te Bánki, megkereshetnéd ezt az asszonyt. Folyt köv. QGG

Next

/
Oldalképek
Tartalom