Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)
1910-11-15 / 254. szám
2-ik oldai SZAMOS (1910. nov 15.) 254. szám. Gallérok Tűkörfénnyel gőzmosása lófehérre Bájtájer Pál Szatmá n Gyár fóüzlet Kossuth L.-u, 10. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. tervezett vontató vágány építésére nézve iétrejött megállapodásokat. A város ingyen engedi át a szükséges terület szolgalmi jogát, s a vasut-társaság saját költségén köteles a vágányt lefektetni s az e óéiból szükséges munkálatokat végeztetni. A villamostelep köteles legalább 300 koosit a telepre kitolatni s 10 tonnás k .ősi rakó- mányonkínt a szentvér, vagy gőzfürész állomástól 8 korona dijat fizetni. A 300 kocsin felül szállítmányért csak 7 K5J f-t kell fizetni. Viszont a ki nem tolatott kocsik után 3 K 60 f kötbér jár „vis maior“ vagy kocsihiány esetét kivéve. mielőtt kelengyét beszereznénk, kérjünk árjegyzéket Kardostól, Kazinczy-U. Színház. Heti műsor: Kedd, bérletszünetben negyedszer, „A muzsikus lány* Operette. (Bérletszünet). A C. bérlők helyeit kedden d. e. 11 óráig fentartja a pénztár. Szerda, uj betanulással, „A bolond" Rákosi Jenő. Szabados B'la regényes ope- retteje. (A. bérlet.) Csütörtök, újdonság itt először, „Theodor és társa“ bohózat (B. bérlet.) Pénteken, újdonság először, „A balkáni hercegnő“. Operette. (C. bérlet.) Szombat, d. u. első ifjúsági előadás „Dolovai nábob lánya“, Herczeg Ferenc színmüve. Este, másodszor „Balkáni hercegnő“, operett. (A. bérlet.) Vasárn p délután, „Tavasz“ operette. Este, harmadszor „Balkáni hercegnő*, operette. (B. bérlet.) Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Felolvasás a kültelken 1910. noY. 13. Tartóttá: Biky Károly ev. ref. esperes. Tisztelt közönség! Kevesen tudják ma már, hogy a szatmári, úgynevezett Hóstát, vagy Hóstánc ezelőtt mintegy 300 évvel külön református egyházat képezett, külön papja volt. A belváros a Szamos egy ágával vétetvén körül, ezen külváros lakosai a Szamoson át nagy nehézséggel járhattak, mert nem volt ám akkor hid a Szamoson. A Hóstát lakosai folyamodtak az akkori erdélyi fejedelemhez, Bethlen Gáborhoz, aki az idő- ben Szatmárt bírta, hogy rendeljen nekik külön papot. A fejedelem akkor azt rendelte, hogy a belvárosi papok járjanak ki minden vasárnap a külvárosba, egyik héten egyik, a másik héten a másik. De ezzel a hóstátiak nem elégedtek meg, hanem 1646-ban I. Rákóczi György fejedelemhez folyamodtak, aki meg is adta nekik a pap tarthatási engedélyt. így lett aztán 164<-ben Gönczy Mátyás, előbb belvárosi pap, a hóstáti egyház papjává, ő utána jött Zsarolyáni Pál, azután Dob.ai Sámuel, majd Cseglödi Demeter, azután Vári János, Szalaosi Demeter, Gyöngyösi Joó Mihály. 1680 ban az erdélyi hadak elpusztítván a Hóstátot, az egyház is megszűnt, és többé nem is állott helyre, noha temploma fölépítésére többen tettek ajánlatot, nevezetesen 1686-ban Posztós János vógrendele tében 200 frtot hagyományozott e célra. Ezeket jegyeztem ki az egyházi levéltárak adataiból a hóstáti egyház történetéből. Ennyiből is világos, hogy a hidontuli külterület egy önálló része, külvárosa volt Szatmárnak, a minthogy ma is nevezhetjük azt a város ötödik kerületének. És ha egyszer a városnak ötödik kerülete, tehát igényt tarthat mindazon városi beruházásokra, a melyek a többi kerületekben immár megtörténtek. A külterület újabb fejlődése meg is kezdődött, három elemi és egy ismétlő gazdasági iskola, dohánybeváltó hivatal, gőzfürész vasúti állomás C9ak rnosfanába, szemünk láttára létesült e külvárosban, és hova tovább fognak itt létesülni különböző gyárak, melyeket a város határában máshol el sem lehetne helyezni oly oélszerüen, közel a Szamos folyóhoz és a vasúthoz. Szinte látom a jövő fejlődést. A Szamos két partját csinos emeletes épületek fogják szegélyezni, épen úgy mint a Dunát Budapesten, a Szamoson kisebb, nagyobb gőzhajók mozognak, közvetítik a kereskedelmet az olcsó vízi utón. Közúti és külön vasúti hidak kötik össze a két partot. Gyárkémények füstölögnek az ötödik kerület külső szélein, munkás lakások környezik a gyárakat, a helyi villanyos vasutak nagy forgalmat csinálnak a város részek között. Az ötödik kerületnek templomai, iskolái, kaszinói lesznek, orvosa, patikája, külön rendőrsége, szabályozott utcái, aszfaltja, vízvezetéke, csatornája. És lesz, a mi fő, gazdasági jóléte. A házhelyeket nem aprózzák el 2—3 száz ölnyii telkekre, hanem térés udvarokat, kerteket hagynak a házak körül, beültetve gyümölcsfákkal, külön konyhakertészettel, baromfi tenyésztéssel, tejgazdasággal. A belvárosban lesz egy vásárcsarnok, hol a külváros ügyes háziasszonyai naponként árusítják háztartási terményeiket. Egy kis konyhakertet tavasztól őszig háromszor, négyszer bevetnek különböző konyhai ter- mesztmónyekkel, okszerűen kezelik a baromfi tenyésztést, melyre a gazdasági szakiskola adja meg a kipróbált utasítást. Lesz a belvárosban egy tejcsarnok, hova minden gazdasszony beszállíthatja napi tejtermékét, biztos pénzt kapván azért. És lesz a váro3 lakosságának biztos jó teje, tejterméke, s nem fogja sajnálni azért többet adni, mint. a mai piaci tejtermékért. A gazdák nem a szemtermésre fogják fektetni a fősulyt, hanem termesztenek földjeiben nagyobb mérvben káposztát, dinnyét, kendert, cukorrépát, mert itt lesz a kendergyár, cukorgyár helyben. A mit most waggonszámra hoznak piacunkra, káposztát és dinnyét, azt itt helyben fogják termelni gazdáink és bent marasztalják azt a sok pénzt, ami mo9t kimegy a városból. Látjuk, hogy a nemes gyümölcsnek milyen nagy értéke van városokon, egy almáért megadnak egy koronát, egy jó dinnyéért 2 koronát. Miért ne tudnánk ezt mi előállítani itt a külterületen, melynek jó földje van. A kártifiol nem kíván nagy helyet, kicsiny kis táblában megterem száz darab rózsakel, s el lehet adni darabját két koronáért. Ha egy gazda négy öt ízben vet földjébe tengerit, sokat vesz be abból, mint főzni való tengeriből. De lesz a külvárosnak helyi piaca is. A gyári munkások százai itt veszik be a napi szükségletet egy kisebb vásárcsarnokban. Jó és olcsó piac lesz ez, mert csak úgy élhetnek meg az emberek egymás meilett szép egyetértésben, ha kölcsönösen megkönnyítik egymásnak az életet Sohasem volt az jó gazdasági politika, hogy minél drágábban adjuk az élelmi cikkeket, minél többet nyerjünk egymáson mert imé az eredmény a lett, hogy fel kellett emelni a munkabért, a lakást, tűzifát, s minden egyebet, hogy a drága élelmet megfizethessük. A gazda örül, ha jószágát drágán adhatja el, igyekszik annak árát minél magasabbra csigázni, pedig a mit a réven nyer, utána fizeti a vámon. Ha drága a hús, a tej, a lakás és egyéb, akkor föl kell emelni a tisztviselők fizetését, a munkás bérét, s minden egyebet. Miért rongáljuk egymást? miért emeljük folyton az állami adót? a drágaság alatt nyögünk országostól. Itt a külterület arra van hivatva, hogy éléstára legyen a városnak, a folyton növekvő lakosságnak. És minél későbben ismerjük föl e helyzetet, annál nehezebbé tesszük az életet. De hát ezeket majd a gazdakörben kell megtárgyalnunk. Én itt csak érintőiig akartam rámutatni a város ötödik kerületének jövő fejlődési irányára, mely felé törekednünk kell saját jól felfogott érdekünkben. Az ötödik kerület gazdasági jóléte szivemen fekszik, s ha csak rajtam állana, egy évtized alatc pezsgő élet és jólét áradna szét e területen. Abban a reményben vagyok, hogy sikerül megértetnem magamat lassanként, a külterület okos és belátó lakosságával, s akkor megyünk előre, bátran a cél felé. Halálozás, öav. Félegyházy Elekné Yida Róza tegaap délelőtt 78 éves korában meghalt. Halálát két gyermeke gyászolja. Temetése ma délután lesz a Kossuth Lajos-utoai lakásáról a róna. kath. egyház szertartása szerint. Társasvacsora. Várakozáson felüli sikert ért a Németii Polgári Társaskör vasárnap este megtartott társasvacsorája, melyet dr, Vajay Károly polgármester, mint a Kör elnökének tiszteletére rendeztek, hogy a polgármestert Őfelsége a kir. tanácsosi rangra emelte. Á Kir helyisége, mely a Gubás-ipartársulat emeleti nagytermében van, ezúttal szorongásig megtelt. A tagokon kívül ott láttuk városnnk értelmiségének, nemkülönben a polgárság ezinét-javát. Legtöbben családostul jelentek meg és igy a bankett külső kipét csak emelte a sok szép asszony, szép leány. A vacsora alatt az első felköszöntőt dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgár- mester mondotta Csaba Adorján fóispáura, kit a Társaskör tiszteletbeli tagul épp az nap választott meg, A főispánnak a polgármester, mint a Kör elnöke, nyomban Szatmár-Németi, a színházzal szemben. Szatmár ós vidéke legnagyobb férfi-, fiú és gyermekruhák áruháza. Szőrme árukban nagy választék, úgymint városi és utazó bundák, gazdasági kabátok, lábzsákok, kocsis bekecsek és kocsis bundák. Rózsás szűrök és kocsis dolmányöltönyök állandóan raktáron. Szolid szabott árak ! HáifmiPTl Pál S7nftmán Gyár fő üzlet: Kossuth L.-utca 10. I najpap raj, számár. Felvételi üzletek: Kazinczy-U. 117. Attila-utca 2. | Különleges esipkefes- tés, hűen minta után
