Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)

1910-11-22 / 260. szám

(1910, nov. 22.) 260 szám. SZAMOS 3-Ik oldal. r» Szép hatást ért el Dr. Sziklay Ferenc hegedüjátóka, amelyet Barauyi Ilona úrnő h.sért songorán művészi játékkal. Dr. Sildy Tibor a „Fortólyos asszony“ cí­mű humoros elbeszélés", olvasta fel. Végül Gunod Faustjából egy potpourrit adtak elő zongorán Buchner Antal és neje Nyá- rasdy Ilona úrnő, A művészi zongora-játé­kot a hálás közönség zajo3 tapsokkal kö­szönte meg. Műsor után a kath, kaszinó termeken Demkő Mihály látta el kitűnő vacsorával és borral a reggelig mulató fiatalságot. A felo’vasó estély rendezésében nagy sikere ven I)r. Wolkenberg Alajos theol tanár, kaszinói elnöknek. Színészet Mátészalkán. Kedden, folyó hó 15-én kezdte meg Krasznay Ernő színigazgató 30 tagú társulatával Máté­szalkán ez idei téli szezonját. Bemutató előadásul „Doritt kisasszony“ című vig játék került színre. Ezenkívül előadták már „A muzsikus leány“, „Az erdészleány“ cimü operetteket, melyek után, mint érte sülünk a társulat egynéhány tagja, neve­zetesen Albert Gizi, Krasznay Mariska, Krasznay Ernő és Szakács Antal játékuk­kal máris meghódították a szálkái közön­séget s annak megelégedését már eddig biztosították maguknak. Ugylátszik e tár sulat kivételesen érdemessé teszi magát arra, hogy a szálkái közönség minden te­kintetben támogassa. Megfnlt a sárban. A magyar falusi viszonyokat szomorúan jellemző hir. Cser- mö községben Zímbrán György, mindkét lábára nyomorék és egyik kezére béna ember a szomszédba akart átvánszorogni. A háza előtt egy árok van, amelynek a partja a legutóbbi esőtől sáros, sikamlós lett. A nyomorék ember itt megcsúszott és beleesett az árokba levő sáros pocsolyába. Az utcán egyetlen lélek sem volt és igy Zimbrán György kiáltásait senki sem hal­lotta. Ott vergődött a pocsolyában, nyo morék tagjaival magát kiszabadítani nem tudta és a fólméter mély sárban megfulladt, Csak nagysobára akadtak rá, egy sáros, alaktalan gomolyagra, Zimbráu György holttestére. Uj postaügynökség. Szatmár vár­megye Szárazberek községben Szárazberek elnevezéssel 1910. évi decamber hó 1-éji postai ügynökség lép életbe. A postaügy­nökség kézbesítési köre Garbolc, Kissár, Méhtelek, Sándorhomok és Szárazberek községre, továbbá Király, Kovács, Mandel, Mándy, Molnár, Parragh és Patay tanyára terjed ki. Látomásom. Boross János nagyká­rolyi nyug. ev. lelkssz urtó! kaptuk a fenti cimü s alább közölt sorokat, melyek, mint egy idős és tiszteletreméltó öreg ur magán­véleményét leközlünk: A Szamos nov. 16 iki száma vármegyénk előkelőbbjeinek névso­rával meglepett, úgy hatott rám, mint Megváltó elváltozása a hegyen Páter, Jakab és János apostolokra. Erre önkivületi álla­potba jövók, négy vakító fény vett körül mindent, s lelki szemeim láták Mózes éj Illés személyében, külön állatai gróf Hóder- váryt és gróf Tisza Istvánt. Az első Izra­elt rabszolgaságából kivezette, a másik csodákat miveit, hogy a népet a jó útra vezesse, melyen boldogulhat. Héderváryra vonatkozva, min'ha valami tulvi!ági szel ■ lem e jelentős szavakat mondotta volna: „Ez az én szerelmes fiam, kiben én meg nyugodtam, őt hallgassátok.“ Ekkor ma­gamhoz jöttem. Bizony nemzetünknek szük­sége van i’yen vezetőkre, hogy eljuthas­son az Ígéret földjére, fehér fény, a béke s jóiét vegye körül nemzetünket. Elég volt már a pártoskodásból, szép, hangzatos, de hamis mondatokból s érzelem költeke­zésből. Mi több, itt ellehet mondani: »Nem, nem az ellenség, önfia vágta sebét.“ Iste­nünk, adj hazánkra vig esztendőt, meg büuhödte már e nép a múltat s jövendőt. Vármegyénk éber s előre haladó szellemű volt mindig, most is az. A haladás zász­lóját mindig előbbre vitte. Itt látott nap­világot a történelmi nevezetességű 12 pont hazánk ha.adásának hajnalán. Most is ily szellemű férfiak álltak vármegyénk éló’e, most, midőn nyugat Európa országai meg­mozdultak s a szellemi nyűgtől szabadulni akarnak, hogy ezen evolutio problémáját megfejtsék a jog s igazság védelmére s világosságot terjesszenek, mire szükségünk vau, hogy megértsük valahára, mi legyen javunkra, s törvény, jog alapján virágoz­zék a jólét hazánk határain. Hogy a nem zet s királya közt meglegyen a százado­kon át önző kezek által megzavart béke, mely az egyetértés s a jólétnek alapja. Mi a szentigókkel azt mondjuk : Uram, jó nekünk itt laknunk ; csináljunk magunk nak lakhelyeket Igen, a béke és jó ét lak­helyeit. Ezt jelenti azon zászló, mely alatt akarnak vármegyénk azon derék férfiai harcolni, kik e lap nov. 16 iki számában fel vannak jegyezve s mi a többiek, e harcban híven követjük őket, s a zászlót csak a közjó s üdvös béke kivívott dia­dala után tesszük le. E zíszlót vivő fér­fiúhoz intózvók e szent igék: „Ez az ón szerelmes fiam, kiben óu megnyugodtam, őt hallgassátok.“ Dohánybeváltási napok. A nagyká rolyi dohánybeváltó hivatalnál i911. évi január hó 2 ától február hó 28-ig, a szat­márnémetinél pedig január 2 tói február 15 ig fog megtartatni a dohánybeváltás. A sansculottes halála. Ösmert el-.kja volt a csavargók világának, a putikoknak Lemák János. Ivás és csavargás volt az élete és ez volt a hala a is, Berúgva csa­vargóit a Tisszaujlaki utón vasárnap este, Betántorgott a téglagyárba, befeküdt a tégla közé és nem is kelt fel többé. Reg­gelre ott találták hoitan. A pálinka ölte meg. A köz- és niagánkutakról. Van szerencsém értesíteni a város közönségét és megrendelőimet, hogy nov. hó 20 án a köz- és magáukuUk fagycsapjait ki­nyitottam, ezáltal a szivattyúk hosszabb húzással adnak fel vizet. Városi kut- mester. | A húgyhajtó és Mgysavoláó I vizeK Királya, bér- és dús ? lithion-tartalmú ásványvíz. í Kiváló vegyi összetétele következtében I sikerrel alkalmazható vese-, húgykő- I és hólyagbajok eseteiben, valamint I cukorbetegségeknél, csüzos bánta!- | | máknál« továbbá a légző- és emésztő- I szervek hurutus bajainak gyógyítására | 'gazelláéig; Budapest, ÍV. FerenciIómf-r*kpsrí 22. | V Kútkezelő»^; EPERJES. * IJjabb jelölt. Az időrövidülésével, amint minél közelebb jutunk a választások terminusához megfordított arányban nő a jelöltek és önjelöltek még eddig belátha­tatlan szám». Ezek az újabbak között a IV-ik kerületben szerepel a németiek nép szerű csárdás gazdája Kión Mihiiy. Lakodalom Ugocsábau Lakodalom volt Turcou, a lakodalmon pálinka minél több. A pálinkától természetesen verekedés támadt. A verekedés hevében Pap Jánös kirántotta bicskáját és többször belevágta Fehér Grigorba. Fehér élettelenül esett össze, Papot letartóztatták. Születés,halál házasság. A szatmár- németii I. kerületi anyakönyvi hivatalban november 2L-én a következő bejegyzések történtek: Születtek: Grenczer Gábor, Nagyira- hály József, Sicher Lóra, Pintye György, Zima János, Varga Juliánná, K!ein Irén Braun Irén, Fodor Erzsébet. Meghaltak: 8>a!ay Erzsébet, Győri József, Lemák János, Simon Istváu, László István. Házasságot kötöttek: Gróza János és Nagy Róza, Tóth Bálint és Kovács Erzsé­bet, Vancsa János és Török Juliánná, La­katos László és Ardoleán Mária, Bírdóly Ferdinánd és Aib Jolán, Gyormán Mihály és Kányuk Odotya, Tyics Vazul ós Balázs Borbála, Jakab Béla ós Szatkó Ilona, Koszorú László és Zabib Juliánná. Vadászati naptár elengána kiállításban lapunk kiadóhivatalában 3 koronáért kap­ható. Browning fegyverek és browning re­volverek úgyszintén nickel és réz abronosos konyhaedények és mindennemű konyhafelsze­relési cikkek, szabadalmazott kézi mángorló gépek, horgonylemezből készült fürdőkádak, gummicsövekborlesziváshoz, valamint „Meteor* folyton égő színes majolika kályhák, Meidin- ger, kaláni, friedlandi és dolhai kályhák leg­nagyobb választékban kaphatók Melchner Testvérek vaskereskedésében Szatmár, dr. Lehóczky-ház. A hálószobák réme, a poloskák ki irtása eddig a lehetetlen dolgok közó tar­tozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexin- nél történtek próbák, beigazolódott, hogy a Cimexin nemcsak az élő poloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit: nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható í Rajzinger Sándor gyógyszertárá­ban Szatmár és a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél, Bártfán. Esküdtszéki tárgyalás. A novemberi esküdtszéki ciklus Földi Ferenc bűnügyével kezdődött a tegnapi napon. A Btk. ’ 79. § a ütköző szándékos emberölés bűntettében mondta ki az esküdtbiróság bűnösnek, melyet elkövetett azáltal, hogy Árgyiián Szilágyi Györgyöt orozva három négy fejtzecsapással Nagy­madarász községben 1910. évi augusztus hó 11-én szándékosan, de nem előre meg­fontolt szándékkal megölte. Vádlott tettét töredelmesen beismerte, mentségére azt hozta fel, hogy őt három év óta a többi vályogvető cigányok azért üldözik, mert ö akkor Árgyiián Szilágyi Györgynek feleségét, Kardos Jalit egy baltával megvágta. Annak idején meg is büntették súlyos testi sértésért. Amióta kiszabadult a börtönből, a többi cigányok miatt munkát sem tudott kapni s mert a cigányok mindig megöléssel fenyegették, baltáját mindig kabátjának belső zsebében hordta. A fenti alkalommal is azért ment Matisán Jánosnak az udvarára, hogy tőle vályogvetést vállaljon. Odajött Árgyiián Szilágyi György is, aki őt állítólag meg akarta támadni azért, hogy a vályogvetést felvállalta. Vádló’t erre fejszéjét előkapta, Szilágyi Györgyöt orozva fejbevágta s midőn az a földről fel akart állani, a fej­szével kétszer háromszor fejbevágta úgy, hogy’ Szilágyi György nyomban meghalt. Erre aztán fölszaladt a községházához, ahol feljelentette magát. Ez a tényállás nyert bebizonyítást. A tanuk egybehangzóan azt vallották, hogy vádlott rossztermészetü, vérengző ember volt, aki mindnyájokat megöléssel fenyegette. Görcü Pirosk-, akivel a vád­lott vadházasságban élt, azt is vallotta, hogy a vádlottól annyira félt, hogy ha az az ágyon megfordult, ö ijedtében az ab­lakon kiugrott. A bíróság hét évi fegy­házbüntetést szabott ki az esküdtek ver­diktje alapján a 92 szakasz alkalmazási­val. melyből a vizsgálati * fogságban el­töltött 3 hónapot kitöltöttnek vett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom