Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)
1910-11-20 / 259. szám
l (1910. EGv. 20. 259. szähj SZÁM 0 3 >1 .k ok.al. Vác szerencsém a n é. közönség tudomására adni, hogy karácsonyi és újévi ajándékok, emléktárgyak háztartási cikkek, játékok, diszmü árukkal üzletemet e hó 15-től gazdagon berendeztem, melyeket a legszolidabb szabott árak mellett árusítok. Becses pártfogást kér : Ily dúsan felszerelt raktár vidéken még nem létezett! glatnicülfy JsWán Kazinezy-uteza. Szépen sietek; apikám ; felszívjuk a kronesikat; maga nekem ilyen Simon. — A balkáni hercegnő c. operette premiérje. — Kétségtelenül szokatlan és furcsa a cím, amely a jelen színházi referádát bevezeti, de éppen szokatlanságánál fogva jellemző és igy illik be címnek. Irodalomban, művészetben vaunak szakmabeli események, amelyek úgynevezett „korszakalkotók.“ A kor, melynek szakát alkotják, rendszerint ezen jel egzetes események jegyében indul és abban folyik, amig egy újabb esemény nem alkotja újabb szakát a kornak. Ilyen jellegzetes sajátossága nem ugyan az egész kornak, hanem a kor nyelvezetbeli fejlődésének az az úgynevezett jassz-zsargon, amely a pesti aszfalt széléről, a ligeti kintászok, a józsefvárosi hu- szonnyolcasok, a franzstadti vasfiuk nem éppen elsőrangú nyelvészeti Ízlésétől ered B amelynek grammatikája szerint a pesti- gyerek igy csalogatja a cimboráját a pro- menádra cigarettázni : — Zserünk a promcsira cigizni! Csodálatos valami, de tagadhatatiaD, hogy a nyelvezet ezúttal a fentjelzett források emlőjén táplálkozik és különösen a fővárosi humorban, amelyet a brettlik táplálnak, igen sok van bazirozva a jassz- szótár nyelvezete által előidézni rémé lt kacagtató hatásra. A pesti embernél és a nyári orfeumok révén kiművelt kisebb igényű vidékieknél is előttünk, műveletien vidékiek előtt érthetetlen derűt keltenek az „ilyen pepita“, a „szépen sietek* tájszólások és legalább is hercegferenci mondás kávéházi sarok- asztalnál, ha a pikkoiógyereket, billiárd- markőrt „apikám“. „édes pofám“ titulussal illetik. Minthogy azonban nem nyelvészeti stúdiumot írunk, hanem szinházi referádát, hát ezennel konstatáljuk, hogy a ligeti csirkeforgónyelv szellemtelen tájszólásaira alapított s egyelőre nekünk, vidékieknek idegen humor péntek este fényes kiállítás, eléggé kellemes zepe kíséretében bevonult a szatmári színházba és elkezdte alkotni a korszakot, amelyet igazán nem látunk szívesen. A nyelvezetnek ez apró pattanásai jellemzik az egész darabot, amely Könnyed, felületes, mindazonáltal ha nem is a tájszólások révén, hanem inkább az alakjai segítségével, de főként társulatunk kiváló előadásának érdeme folytán mulattató. A meséje, amennyiben a zűrzavaros helyzetekből sikerült összeállítanunk, a következő : Stefánia, balárai hercegnő, diplomáciai okokból férjet kell, hogy válasszon. Neki azonban a felsorolt hercegek egyike sem ke!1. Nagyon érdekli ellenben Szer- giusz herceg, aki esküdt ellensége a dinasztiának és lázitó cikkeket ir Stefánia eilen. A hercegnő meghívja Szergiuszt, de az egyszerűen nem jön. Az udvar népe nagy dísszel fogadja Bo.is herceget, a-i azonban tu^ajdonkópen csak ál Boris. Az iga_i neve Max Hein, nemzetközi szélhámos, aki Blatz kollégájával együtt el akarja iopni a hercegnő világhírű ékszereit" Blatz az ál-Boris adjutánsa gyanánt szerepel és az ékszerekre való tekintettel mindjárt szerelmi ostrom alá veti Magdát, hercegnői lakosztály takarítónőjét. A hercegnő szigorú inkognitóban ellátogat egy éjjeli mulatóhelyre, mert azt hallota, hogy Szergiusz éjelenteitt tanyáz. Éppen bál van s a hercegnő, akit senki sem ismer fe’, sokat táncol egy csinos fiatal emberrel, sőt beié is szeret, A fiú mulatság közben Stefánia bukására emeli a pezsgös poharat. Erre kiderül, hogy a fiú Szergiusz, az ismeretlen fiatal hölgy pedig Stefánia. A hercegnő parancsára a iázitó és felségsórtő Szergiuszt letartóztatják. Zsófika, Szergiusz barátnője, fel akarja keresni fogoly barátját a palotában. Találkozik a hercegnővel. Beszélgetésük folyamán kiderül, hogy Szergiusz is szerelmes Stefániába. Stefánia végre is megtörik a fogoly Szergiusz büszkesége előtt ts őt választja fórjéü. és a leleplezett szélhámosoknak is megkegyelmez. Meglehetős sovány a mese, amelyet azonban hathatósan ment a zenéje, amely ha néhol lapos is, de legtöbb helyen kellemes és fülbemászó. Mindenekfóiött menti azonban az előadás, amely mentési akcióban előljár Dénes Ella előkelő toalettjeivel és még előkelőbb hangjával, Bállá Mariska az ö páratlan, állandó pajzán jókedvéve'', Heltai Hugó ötletes, jóízű humorával, táncával és helyiérdekű, szellemes kupiéinak hosszú sorozatává', Pocgrácz Matild kellemes hangjával, Káldor Dezső ügyes játékával és énekével, Sipos, Herceg, ifj. Baghy ismert művészetükkel és Mátrai azzal a kiváló talentumával, hogy egy pincér eieséholttetemét és kitalálja, hogy ezt a karót az ö kínszenvedésére készítették. Levetkőztetik. Lahillié elrémül amint meglátja lesoványodott testét, mely azelőtt szép és izmos voltl A két hóhér megragadja sovány testét, fölemelik és föl akarják huzni a karóra. — Most mindjárt itt lesz a halál, a megsemmisülés — gondolja Lahillié. És bár erősen föltette magában, hogy mindvégig nyugodt és bátor lesz, zokogva könyörög kegyelemért, de senki se hallgat rá. — De hisz ez lehetetlen, — gondolja. Valószínűleg alszom. Az egész csak álom, — s erőlködik, hogy fölébredjen. — Hisz én nem vagyok Lahiliié, én Asszárkadon vagyok, — gondolja. És valóban, fölébred. De most már se nem Asszárkadon, se nem Lahillié, hanem egy állat. Asszárkadon elcsodálkozott rajta, hogy ő állat s egyszersmind azon is csudálkozik, hogy ezt már előbb nem tudta. Legel a mezőn; fogaival tépi a kövér füvet; hosszú farkával kergeti a legyeket s valami különös nehézséget érez tejtől duzzadó emlőiben Mellette játszadozva ugrándozik egy sötétszürke, csikoshátu, hosszúlábú kis szamárcsikó, fickándozva megrohanja őt, orrával odafurakodik a hasa alá, keresi az emlőjét s hogy megtalálta, mohón szopja a tejét. Asszárkadon megérti, hogy ő kancaszamár, a szamárcsikó anyja és ez nem lepi meg, nem szomoritja el, hanem inkább megörvendezteti. A benne és gyermekében leledző és egyidőben folyó élet lüktetését, boldogító érzését érzi. Hanem egyszerre csak valami sivitva feléje repül, belefuródik a bőrébe és meg sebzi a húsát. Fájdalmat érezve, a kancaszamár, — azelőtt Asszárkadon. Kiszakítja emlőjét csikója szájából s lekonyitja füleit, gyorsan a szamárcsorda felé üget, amelytől elszakadt. A kis szamárcsikó mellette baktat. Odaérnek a nyájhoz, mikor egyszerre egy másik nyíl süvít feléjük s belefuródik a szamárcsikó nyakába s inogva megáll benne. Asszárkadon nem tudja, nem akarja csikaját elhagyni. Megáll mellette. A kis szamárcsikó megpróbál fölállani, de összerogy. Rettenetes kétlábú léi/y, egy ember érkezik hozzájuk és elvágja a szamárcsikó nyakát. — Ez lehetetlen, ez is csak álom! — gondolja Asszárkadon. S nagyot erőlködik, hogy fölébredjen. Fölsikolt és ugyanabban a pillanatban kidugja a fejét a medencéből és maga mellett látja az aggastyánt, aki a korsóból a maradék vizet fejére önti. — Oh! Hogy kínlódtam 1 S milyen hosszú álom volt! Oh! Milyen szép itt! — szólt Asszárkadon. — Hogyan ! Sokáig tartott ? Csak épen, hogy alámentetted a fejedet a viz alá és aztán rögtön kihúztad belőle. Hisz látod, még nem is töltöttem ki mind a vizet a korsóból. Megértetted már most ? Asszárkadon nem felelt az aggastyánnak ; csak nézte, nézte borzalommal. — Megértetted most, hogy Lahillié te vagy és hogy a katonák, akiket leöldöstél —■ ugyancsak te vagy. És az állatok, amelyeket leöltél a vadászaton és föltalál lakomáidon — szintén te voltál. Te azt gondoltad, hogy az élet csak te benned van, de én megszabadítottalak attól a tévedéstől s megmutattam neked, hogy másoknak ártván, magadnak ártasz ; másokat kínozván, magadat kínozod. Az élet mindenben egy s ennek. az életnek csak egy része az, ami benned megnyilatkozik és a benned élő életnek egyedül esak ebben a részében javíthatod vagy rosszabbithatod, gyarapithatod vagy kisebbítheted az életet. Megjavíthatod magadban az életet, de csak úgy, ha lerombolod azokat a korlátokat, amelyek a te életedet a többi teremtményétől elválasztják; ha úgy tekinted a többi teremtményt, mint önmagadat és úgy szereted őket. Csakis igy gyarapithatod a magad életét. De megrontod életedet, ha életnek csakis a saját életedet ismered el s ha úgy gondolkodói, hogy gyarapítani tudod saját életed javait a mások élete javainak rovására. Mások életét megsemmisíteni nincs hatalmadban. Azoknak az élete, akiket megöltél, látásodon kívül esik, de nincs megsemmisítve. Te azt gondoltad, hogy meghosszabbítod az életedet és máso Szatmár-Németi, a színházzal szemben. Szatmár és vidéke legnagyobb férfi-, tiu és gyermekruhák áruháza. Szőrme árukban nagy választék, úgymint városi és utazó bundák, gazdasági kabátok, lábzsákok, kocsis bekecsek és kocsis bundák. Rózsás szűrök és kocsis dolmányöltönyök állandóan raktáron. Szolid szabott árak !
