Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)

1910-10-02 / 218. szám

10 ík 'Meta.. SZÁM OS J 4# 1 0. okt. 2. ) 218 r»-:»R, £gy KilenczVen Korona ortiKn ajándiH clőfizctíinKneK! Alant felsoroljuk a 30 kötet regón)' cimeit, melyek gyönyörű szép angolvászou diszkötésben vannak kötve, egy-egy kötet bolti ára 3 korona, tehát a 30 kötet 90 korona. wmmm Ingyen adjuk mind a 30 kötetet, wmaam ha megrendeli egy évre „A BAZÁR“ divatlapot és beküldi az érte járó hat forintot. Félévre is megrendelheti 3 forintért sakkor ezen 30 kötetből 10 kötetet adunk a (felsorolt csoportok bármelyikét teljesen díjtalanul. Ezen itt említett összegekben már bennfoglaltatik a kedvezmény után járó dij is és igy semmiféle külön összeg ezen diszkötetek után nem fizetendő. A müveket postafordultával meg­küldjük, mihelyt az előfizetés beérkezett. Negyedévre is előfizethet, ami 1 forint 50 krajczár és akkor 5 kötet diszkötésü regényt adunk, postadijra 20 krajczár csatolandó ezen 5 kötethez és a következő negyedben kapja a másik 5 kötetet ugyanilyen feltételek mellett. Utánvéttel is megrendelheti félévre vagy egész évre. Ilyen fejedelmi ajándéköt lap még nem adott! Kötelezőleg kijelentjük, ha bármely okból nem felelne meg ezen kedvezményünk, a nekünk befizetetett előfizetést összeget minden levonás nélkül visszaküldjük. A „BAZÁR“ havonkint kétszer jelenik meg és minden száma százezer úrnő kezén fordul meg. Kérjen díjtalanul egy mutatványt. Itt felsoroljuk a 30 kötet angol vászonkötésü regény czimeit. I. 10 kötetes regénycsoport czimei. 1. Malonyai D.: A gyáva. 2. Zempléni P. Gy-né : A leghatalmasabb érzés. 3. Guti S.: A púpos. 4. Tábori K.: A nőgyülőlő. 5. Zboray A.: Megváltó szerelmi. 6. Sas E.: Küzdelem a sirért. 7. Tábori K.: A boldogságért. 8. Vértesi A.: Az élet betege. 9. Hevesi J.: A becsület. 10. Garai E. :-Dr. Mnlit.orisz rögeszméié. II. 10 kötetes regénycsoport czimei. 1. Hervieu : Titokzatos hatalom. 2. Pakots J.: A nyárádi kényur. 3. Czobel M.: Két arany hajszál. 4. Nagy E.: A Geödhyek. 5. Lombroso: Lángész és őrültség. 6. Sei ess I.: A végzet. 7. Sienkievicz : Quo Vadis I. 8. Sienkievicz: Quo Vadis II. 9. Kóbor T.: A tisztesség nevében. 0. Bársony I.: Súgok valamit. III. 10 kötetes regényosoport czimei. 1. Abonyi Á.: A fehér asszony. 2. Kövér I.: Révész Magda. 3. Darvin K.: Harcz a természetben I. 4. Darvin K.: Harcz a természetben II. 5. Verne Gy.: Camp Ole sorsjegye. 6. Nógrádi L.: Katóka. 7. Barna J.: Játékok könyve. 8. Verne Gy.: A dunai hajós. 9. Prém J.: Idegen szavak szótára. 10. Rexa D.: Egy nemes család története. holdfényes vizeken lassan visszafordulna a csónak, amelyről már örökre lemondott. Az evezők csüggedten hanyatlanak a viz tes téré s aki a csónakban ül, elnémult a hangja, arcáról lefonnyadtak a fiatalság mályvái. Amint a viz lassan feléje sodorja, mintha a szomorúság álomképét hozná. Férfilelkének rakoncáira zizegve hullanak a hervadó emlék­levelek s a régen halott világon az élet egy könycsepje csillan keresztül, mint az őszi hajnal ködfátyolán az ébredő napsugár. — Ne menjen még, Magda, — mondta. A hangja most meleg volt, bársonyos. — Ne menjen még Hiszen el se mondta, miért jött. A leány keze most lecsúszott a kilincs­ről és halkan zokogni kezdett. A férfi visszavezette a kerevethez. — Ne sírjon, Magda, kérem, ne sír­jon. Nem akartam megbántani. Mondja el, mi hozta ide ... ? ilyenkor ... A leány az ablak felé fordult: — Hogy mi hozott ide? Most már magam sem tudom. Lehet. Nem tudom. — Gondolkozzék kissé, Magda. Higyje el, az agglegényéit jéggel vonja be az em bér szivét s az ember úgy érzi, hogy tél van. Aztán jön egy perzselő pillanat, a jég megolvad, itt a nyár. . . A férfi itt elakadt és türelmetlenül folytatta: — Látja, én már nem tudok okosan beszélni. Beszéljen maga, Magda. — A leány most lassan feléje fordí­totta a fejét. — Elfelejtettem. Az emlékekhez nem szabad hozzányúlni, mert az ember mindedt elfeled. Úgy e, igy van? A férfi megfogta a leány kezét. — így volt. De az élet gyakran rá­cáfol a teóriákra. Még azokra a szomorú, szép teóriákra is, melyeket a szív kalapál össze magányos, elhagyott órákon. Istenem, az én életem . . . Beszéljen, Magda. A leány most már mosolygott s a lepergett könye ráhullott a férfi kezére. — Hogy miért jöttem ide ? Hát azért, hogyha akarja . . . hát ... itt is maradok... — És az apja ? — Meghalt. A szobában lomha testtel elnyúlt a csönd. Az utcán meggyujtották a gázlám­pákat s az ablakon át fehér-sárga fényfo­lyondárok kúsztak föl a plafonra. A férfi rámeredt a lángra, a leány lehorgasztotta a fejét. — Meghalt, — mondta a férfi. — Meghalt, ismételte a leány. — És most, maga . . . — Szabad vagyok. Nincsen senkim. Ha akarja . . . — Igen . . . Meghalt az apja. Sze­gény. És nem érhette el, amit akart. — Nem. — Pedig, milyen szép volt maga, Magda. Milyen viruló volt. És mennyire igaza volt az apjának. Az olyan szépség­hez nem illenek a gondok, az olyan szép­séggel karriért kell csinálni. Fény, pompa és gazdagság ! Ez illett magához. Nincs na­gyobb gazság, mint elrejteni, vagy megölni azt, ami szép. Hiába: a művész nem én voltam, hanem ő, a jó számitó öreg. Mit adhattam én akker a maga szépségének? Elérhetetlen álmok kopott álmodója, mit adhattam én akkor ? Az ideálok, ha ron­gyosok, az éghez közel is rongyosak ma­radnak . . . Velasquez portréját nem sza­bad a padlásra vinni! Igaza volt az öregnek. A leány a két kezére hajtotta a fejét: — Igaza volt. — Akkor hát, miért nem ment férjhez ? — Mert nekem is igazam volt. Mert senkisem nyújthatott annyit, mint az emlé­keim. Az emléket nem lehet pénzzel meg­váltani és az én kártyaváraimat nem lehet ezresbankókkal újraépíteni. Az én leány­álmaim . . . nem, nem! . . . Azért jöttem, ha akarja, itt is maradok. Itt a maga — padlásszobájában. A férfi testét végigöblögették a föl­forró vérhullámok. Fölemelte a leányt és az ablakhoz vitte : — Nézze, Magda, néhány nap múlva itt van az ősz. Hideg szelek heledudolnak majd az utcákba és mi behajtjuk majd az ablakot, leülünk a kályha elé és kéz a kéz­ben, beszélni fogunk az emlékeinkről. A mi kettőnk szép gyermek emlékeiről. Az első csókról s az utolsó fogadkozásról. Nin­csen szebb a fütyürésző ősznél s a csön­desen álmodozó legényszobánál. És a kályha vörösen izzó cyklopszeménél, melybe belé- merednek fiú és leány. — És újra olvassuk a gyermekmeséket? Egy hosszú, vad, harapós csók felelte : — Hiszen már olvassuk! Nemény Testvérek nagy­szálloda o Budapest. Jőzsef-kőrut 16. Telefon 154- 08. A főváros legújabb és legmodernebb elsőrangú szállodája a város köz pontjában. 120 vendégszoba, olvasó- és társalgótermek, központi gőz­fűtés, fürdőszobák, litt, Vacuum Cleaner. Minden szobában hideg és meleg vízvezeték. Villamos vasúti közlekedés az összes pálya­udvarokkal. Mérsékelt árak. Legfigyelmesebb kiszolgálás. Üveg, porczelláfí, tükör, lámpa, képkeret, alpaoa és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐEY KÁROLYT üvegkepeskődésóben gdasatmáx* - Németi, DeáJo-tér. Előfizetések a „Bazár“ kiadóhivatalához küldendők, Budapest, VII. kerület, Dohány-utca 16. szám. I nem kívánja a 30 kötet regényt, e helyett megküldjük Tolnai Világtörténelme három kötetét, a fent C említett évi 6 forint előfizotési ár mellett, melynek bolti ára 90 korona, félévi előfizetés után csak egy kötet jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom