Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)

1910-09-18 / 206. szám

2 í oldal > /„ AN! Of5 <JVD(j. szepfc. 18. > 206 Legszebb ruhatisztitás l Vegyileg száraz utón lájíejer Pál 1, Szatmá p Gyár főüzlet: Kossuth L.-utca 10 Felvételi üzletek: Kazinczy-u, 17. Attila-utca 2.. Henrik, Pless Vilmos, Borsalino, Pichler kalap- |YiCpCTi|%Zt%^ gyárosok őszi divatkülönlegességei Somlyai divat- m&mmKaBEmsmsamm áruházában, Deák-tér. Egy tanuló felvétetik. távolodnak el, eltávolodnak magától a nemzettől. Ez a sivár kis csapat azonban jó helyen van ott, ahol marad és ha a demokráciának a választói jogban meg­testesülő prograrr.mja egyáltalán igazo­lásra szorulna, akkor tündöklőén volna igazolva azok által, akik rettegik és a nemzet jövője iránt táplált aggodalmak ürügye alatt a saját vesztüket siratják. Mi sokan vagyunk, tehát igazunk van. S a mai nap ennek a nagy igaz­ságnak a napja! Muskotály szőlő kapható Szües Józsefnél. Mórán János KKí!” Elvállalja a legmesszebbmenő igényeknek megfelelő but^' i észitését és zongora- fényezésit, Telefon-szám : 69 A tanulóifjúság találkozó helye: Füiöp Lajos cukrászdája, Kazinczy-»., ahol az elismert jó és ízléses sütemények ké­szülnek naponta. A sütemény árak a régiek, de a sütemények mindig frissek. B. pártfogást kér, tisztelettel Füiöp Lajos, cukrász. pillantásokat vetett a könyvelő urra. A leány azonban nem idegenkedett. Tetszett neki a gavalléros kinézésű fiú és érte még a legkomolyabb udvarlóját fürge fűszeres Tónit is, aki a sarki boltban forgolódott, elhanyagolta. Garzónak menni kellett. Véletlenül állás kinálkozott egy távolabb fekvő város­ban. Nehéz volt a távozás szegény Garzó­nak. aki végre már azt gondolta, hogy csak­ugyan végét járja a legényélet. No meg azután a varga uramnak, nem hiába nyúzta a sok drága bőrt, egy kis pénze is volt és ami fő annak nem volt szaga. Garzó el­utazott. A leánnyal megállapodtak, hogy Írni fognak egymásnak és kitartanak, úgy amint a szerelmesek szoktak. Garzó meg­szokott bökkenője azonban itt is jelentke­zett. Nem lehetett levelet küldeni, mert fél­tek, hogy a mama kezébe kerül, aki amint fentebb említve volt, görbe szemmel nézte a készülendöket. Elhatározták, hogy Garzó egyik barátja Barangós Dénes fogja közvetíteni a postát. Rendben ment minden. Levelek jöttek és mentek. Garzó szivében a remény magva terebélyes fává nőtt. Szőtte a szép színes álmokat és számolta, hogy kiket fog kifi­zetni. Sehvarcot a szabót mellőzöm mon­Felhivás! Az általános választói jog országos szövetsége f. hó 18-án, vasárnap délután 3 és fél órakor a Károlyi-ház kertjében nagygyűlést tart. Napirend : Az általános, egyenlő, titkos és községenkénti választói jog. Felszólalnak : Báró Bánffy Dezső, a szövetség elnöke, Vázsonyi Vilmos, dr. Kelemen Samu országgyűlési kép­viselők, de Gerando Felix és dr. Szende Pál az Omke. főtitkára. Felhívjuk a város egész lakosságát, hogy a nagynevű férfiakat méltó fogad­tatásban részesiteui és nagygyűlésen meg­jelenni szíveskedjék. A szövetség szatmári fiókja : Dr. Tanódy Márton, Duszik Lajos, eluók h. elnök. Dr. Nagy Géza, . titkár. dotta ez volt a legszemtelenebb. Szóval már mindent előkészített. Újabb bökkenő. Levelek mentek gyak­ran, de ritkán jöttek. Ez szintén egy olyan jelenség volt, mely Garzót gondolkodóba ejtette. Ennek dacára is azonban csak küldte a leveleket és biztosította a kis szőkét változatlan érzelmeiről. Múltak a napok. Levelek mentek — de nem jöttek. Garzó várt, ameddig várhatott. Midőn a tü­relemnek a végső határa is megállapítható volt, Garzó beszüntette a szerelmi irodalmi működését és várt. Végre megjött a várva-várt posta. A tulajdon keze Írása senkié sem másé, állott a kópertán, amelyből egy kis kártya hullott ki. Barangós Dénes és . . . itt következett a legnagyobb bökkenő. A kis szőke varga leánynak a szerelmi postás Barangós addig hordta Garzó leveleit, amig azok teljesen feleslegessé váltak. Garzó másnap levelet irt Sehvarc szabónak, mellékelte az eljegyzési kártyát ezzel a megjegyzéssel: barátom, hagyjon fel minden reménnyel. És ha ott lett volna rámutatott volna a nyomtatott sorok szőke tulajdonosának nevére : látja, ez itt a bökkenő. Liky. A Halmi—bikszádi vasút és a Szatmár—bikszádi. Egy városi közgyűlési határozatról. A legutóbbbi városi közgyűlés átsik­lott egy jelentéktelennek látszó tárgyon, amely fölött hozott határozata komolyan meglepett bennünket. A városi közgyűlés ugyanis a Halmi— bikszádi vasút ügyében — nem is tudjuk, hogyan, minő iniciativából kerül programúira ez az indítvány — azt határozta, hogy felír a miniszterhez: ne adja meg a Halmi— bikszádi vasút építőjének az engedélyt arra. hogy a vonalat Kisgórcónél tovább, szóval, hogy egészen Bikszádig kiépítse. Ne engedje pedig röviden csak azért, mert ha ez a vasút kiépíttetnék, az kárára, sőt tönkrejutására szolgálna a közkedvelet- lensógnek örvendő Szatmár—bikszádi kes- kenyvágányu h. é. vasútnak. Ismételjük: meglepett, megkapott ben­nünket az a szokatlan dolog, hogy egy város törvényhatósága hivatalos határoza­tot hoz arra, hogy gátat vessen egy vasút felépítése elé. Nem akarunk itt népszerű előadást tartani arról, hogy mi az a vasút, mit jelent a haladás terén a vasút, mit jelent különösen ez a vasút, amely Ugocsának és Szatmárnak kulturaliter és gazdaságilag teljesen elhanyagolt, mondhatnék elmaradt részét viszi bele a gőzerőre berendezett haladásba, amely végre beleviszi az élet, a kereskedelem szerves vérkeringésébe Ugocsának azt a részét, amelybe eddig a börtönből hazakerült emberek szállították a világlátottságot, amelyben a pálinka kö­rül forog a kultúra és a jóllakottság kéjes érzetéhez a fokhagymaszár és málókenyór juttatta a népet, — mondom: nem kívánjuk ezeket részletezni, csak pusztán azt a tényt, hogy egy város törvényhatósága egyöntetű határozatot hoz egy ilyen vasút megakadályozása céljából. Ez meglepett bennünket. Csodálatba ejtett ez a kulturellenes határozat. És csodálkozásunk nem szűnt meg az indokolás nyomán sem. Mert hiszen szép dolog a gyöngesóg védelmezése és a Szatmár—bikszádi h. é. vasút túlontúl rászolgált gyöngeségóvel a védelemre, de hát utóvógre is a törvény- hatóság nem jótékonysági intézet, amely ápolja az életképtelen idétleneket és elta­karja azok születési hibáit. A haladás, a modern eszközökkel elővitt fejlődés mindenütt a hasznavehe­tetlen, elkorhadt ócskaságok romján robog tova, az uj és életképesebb intézmények mindig a nyakára lépnek az ócskáknak, a gyöngéknek, a vasút letörte a fuvar ipart, a vasutat letöri a jobb vasút és éljövend az idő — nem vethet gátat elé majd a vasárnap, szept. 18-án két ünnepi előadás. Balthazár-est. Délután 3 és tél órakor leszállított Inlyárakkal és teljesen uj gazdag műsorral és este 6 órakor rendes színházi helyárakkal. Jegyek előre válthatók az összes előadásokra délelőtt 9-től fél l-ig, délután 3-tól 6-ig a színházi nappali pénztárnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom