Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)
1910-09-10 / 199. szám
2-.il oldíU. SZÁM OS ! I91ü. szept. 10. ) 199. szárú Héjfiájer Fái, Szalmáit Gyár fő üzlet: Kossuth L.-utca 10 Felvételi üzletek: Kazinczy-u, 17. Attila-utca 2.. Különleges esipkefes- tés, hűen minta után eddig azért késett, mert a közbejött aratás, sorozás, de legfőképen a károsultak telekkönyvi adatainak beszerzése nagyon sok időt vett igénybe. A kiosztásnál a bizottságot az az elv vezérelte, hogy a károsultak részére károsodások arányában nyújtsanak segélyt és kikerülhető legyen az, hogy — miként minden segélynél előfordulni szokott — olyanok is kapjanak segélyt, akik arra ráutalva nincsenek s visszaéljenek a jószivü közönség és a bizottság bizalmával. Több kevésbé fontos ügy elintézése után a gyűlés elnöke éltetésével déli 12 órakor véget ért. Mórán dános at«™«!” Elvállalja a legmesszebbmenő igényeknek megfelelő butcir készítését és zongorafényezését. Telefon-szám : 69 Iskolamegnyitás. A dal és zeneegyesület zeneiskolája e hó 8-án tartotta tanévmegnyitó ünnepélyét az igazgatótanács, tanítótestület, valamint az intézeti növendékek és számos szülő jelenlétében. A megjelenteket Hermann László igazgató üdvözölte a következő beszéddel: Mélyen tisztelt közönség, kedves növendékek ! A műveltségnek bizonyos fokára jutott társadalmak — hála Istennek — még a legridegebb önzés korszakában sem tudnak ideálok nélkül élni. Ezt a szép napot is, mely érzésben a köznapiasságból mindnyájunkat felemel és hódolatban egyesit, két eszményi erő együttműködése létesítette. Az egyik munkáló erő a mi szivünknek a zene nyelven, hangokban megngilatkozó lüktetése, a másik pedig a zene, mint eszmény előtti hódolat. Ennek a két erőnek benső egybeolvadása, á művészetnek közös szeretető, törekvéseinknek azonossága teremti meg köztünk azt a kapcsolatot, amelyre Önök mindig örömmel fognak visszaemlékezni. És nem csupán örömmel, hanem hálával is. A zeneművészetben t. i. egyesülnie kell a forma ragyogásának az eszméket kifejező melódiák zengzetességével. Ilyen alkotásra közönséges eszme nem képes. A zenemű — épugy mint minden művészeti alkotás — egy-egy Istentől megáldott talentumnak szabadulása a földi salaktól, rögtől, a lángelmének felszárnyaló törekvése a természet háborittatlan összhangja után. Minden valódi művész a gondviselésnek választottja, kinek halántékán a Teremtő dicsőségének, Isten lelkének glóriája ragyog. A szatmárnémetii dal és zeneegyesület legszebb hivatása és törekvése odairányul, hogy a zeneművészet isteni sugallattól ihletett termékeit méltó kifejezésre juttassa s a jövő nemzedéket is erre a hivatásra nevelje. Az ily hivatás betöltése azonban nehéz küzdéssel jár. A művészet ingyen nem avat fel senkit sem bajnokává. Derekasan, erős munkával kell itt a bajnoki címre rászolgálni. Örök hálára kötelez cennünket a dal és zeneegyesület, hogy ebben a küzdelemben gyámoiitó jobbját nyújtja iskolánk feló. S amidőn intézetünk nagyérdemű igazgatótanácsa engem ezen a napon azért állít ide, hogy intézetünknek immár a 8-ik tanévét megnyissam, örömmel köszöntőm Önöket és munkásságukhoz erőt, nemkülönben kitartást kívánok ! Isten hozta Önöket! Az ünnepély után a növendékek osztályaikba széledtek, ahol tanáraiktól a szükséges utasításukat megkapták a további teendőkre nézve. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán, lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) A gazdasági szakbizottságból Telekvétel. A gazdasági szakbizottság legutóbbi gyűlésén elhatározta a Mátyás király-utcai 34. számú teleknek közcélra való megvételét. A telek nagyságánál és fekvésénél fogva igen alkalmas egy újabb iskola vagy óvoda elhelyezésére. A telek ára 17000 K. A tanonciskolák költségvetése. A kereskedő és iparos tanonciskolák 1910—1911. tanévi szükséglete 186CÓ korona, amelyből 4775 korona fedezettel nem bir. A gazdasági szakbizottság a költség vetést megállapította azzal, bogy a hiány fedezetére államsegélyt kér. Utcaren dezések. Az érdekelt telektulajdonosok kérelmére a szakbizottság javaslatba hozta a közgyűlésnek, hogy a Kossuth-kert mögötti utcára nyíló mellékutcák burkolatát az 1911. évi beikövezési előirányzat keretében a Teleki-utcáról felszedett kővel készíttesse el s az utcai világítást a kövezéssel egyidejűleg vezettesse be. A faipari szakiskola kérelmére pedig kimondotta, hogy a Teleki-utcának 9gész szélességében való kikövezósét nem teljesítheti, valamint a nyílt árok befödésót sem vállalhatja el. A város most készítteti a Teleki-utca apró kockakő burkolatát 8 méter szélességben, amelyhez még egy kis szegély is járul közönséges köböl. Égyelőre ennél tovább a város nem mehet. Az árok beboltozása viszont hiábavaló költséggel terhelné meg a közpénztárc, mert a kért fedett csatorna nem illeszthető be az általános csatornázás keretébe. Tatorján István építési irodája Szatmár,Rákóczi-u. Fogarassy-ház. vállal mindenféle építkezési, tervek, költség vetések készítését, művezetést és ellenérzést hírrovat... Vészkiáltás. Valahová, ahol igen nagy szükség volt rá, bevonul? Pénz ur ő felsége, Hallom, hogy kacagnak ezen : „Valahová, ahol igen nagy szüség volt rá !“ Vájjon hol nincs rá igen nagy szükség ? Akinek nincs, annak persze hogy igf nagy szükségé van rá. Akinek van, annak többre, akinek sok van, annak még hasonlithatat ■ lanul és kiszámíthatatlanul többre van szüksége. A pénzéhség valóban oly magas fokra hágott, hogy annak sem mértéke, sem határa nincs. Fönt és alant, a magasságokban és mélységekben mindenhol Pénz ur ő felsége uralkodik. De mégis nemrég bevonult valahová, mint mondottuk, ahol legnagyobb szükség van rá. Tokaj-Hegyalját, Magyarország szőlőgazdaságának e gyöngyét, tudvalévőén elpusztította a jég. Rettenetes csapás volt ez. A szőlősgazda kétségbeesve nézte munkájának e pusztulását és reménytelenül nézett a jövőbe. Akkor a gyász és pusztulás szomorúságát némileg enyhítette egy kis reménysugár. A kormány, belátván, hogy nemcsak kortescélokra szabad bőkezűen adnia, elhatározta, hogy hatszázezer korona ka- matnélküli kölcsönösszeget fog a sors által sújtott szegény szőlősgazdáknak adni. Legyen nekik miből újra kezdeni a munkát, ha már ezidei termésük tönkre jutott. Már akkor felhangzott az intelem, hogy igazságosan osszák szét ezt az ősz- szeget, melynek valóságos életmentés volt a célja. Megszokott dolog nálunk, a tapasztalat is mindig azt bizonyította, hogy az efele segélyösszegek a sógorség és komaság révén jutnak szétosztásro. Nem az részesül segélyben és támogatásban, aki legjobban rászorult és akinek fölsegélyezése nem pusztán magánérdek, hanem egyszersmind közérdek is. Hinem az, akinek legjobb összeköttetései és legbefolyásosabb protektorai vannak. Hogy eddig mit tettek ezzel a nagy segélykölcsönnel, azt pontosan nem tudjuk kimutatni. Da hogy nem azok kaptak, akik legjobban rászorultak, azt bízvást állíthatjuk. Nyilvánosságra jutott, hogy egy gazdag szőlősgazda visszautasította a neki .felajánlott kölcsönsegélyt s e visszautasítást indokolta azzal, hogy az állam- kölcsönt nem a „nagyságos“ és „tekintetes* károsultak, hanem az ínségben élő szegény károsultaknak kell juttatni. Ez csak egy eset. De elég arra, ' hogy éles világot vessen a rendszerre, mely nálunk uralkodik. A szegénység kétségbeesését és vészkiáltásait nem hallja meg senki. A gazdagnak két kézzel adnának még többet. Mert az a tisztességes g oadolkodásu úriember (Viczmándy Ödön), aki visszautasította a felajánlott segélyt, alighanem egyedül marad. A többi nyilván szép csöndesen zsebrevágja s nem törődik vele, hogy jut e, nem jut-e a legjobban rászorult károsultaknak ? A visszautasítás és az abban foglalt argumentum oly vészkiáltást jelent, mely a gazdag ember ajkáról hangzott el, de vészkiáltása a szegény magyar sorsüldözöttnek. Hogv eijut-e ennek a hangja a kormányhoz s hogy megváltoztatja-e az uralkodó rendszert, az nagy kérdés. De egyelőre nem hiszünk benne, Egy volt képviselő halálos szerencsétlensége. Budapestről jelenti tudósítónk : A Liszt Ferenc-tér 20 számú házban súlyos kimenetelű szerencsétlenség történt tegnap délelőtt. A főváros egyik legelőkelőbb, közismert nevű ügyvédje, dr. Ragályi Lajos, eddig még meg nem állapított okból az első és második emelet között kizuhant a mozgásban levő liftből. Az életveszélyesen megsérült öreg urat a mentők szállították be a Rókus-kórházba. Mire a mentőkocsi a kórházba ért, a szt rencsótlen ügyvéd meghalt. Ragályi or- szággyülési képviselő volt régebben, a politikától azonban már hosszú idő óta visszavonultan élt. Megszökött koleragyanus beteg. Pár nappal ezelőtt dr. Lacheta Brúnó szatmári járási orvos nem kis meglepetést keltő sürgönyt kapott a debreczeni rendőrségtől. Szólt pedig a távirat a következőleg: „oezv. Vida Mihaalyne batizvasvaari lakos kolera gyanús beteg a debreceni koezkor- haasbool megszoekoett.“ Természetesen dr. Lache,<% azonnal Batizra hajtatott ki egy nagy üveg lisoformmal, hogy a veszedelmet még kellő időben öntse nyakon. A legnagyobb meglepetésére a „kolera- gyanús“ nőt a legjobb egészségben találta, javában foglalatoskodott a ház körül, nem is sejtve, hogy ő milyen fontos intézkc. désnek képezi az indító okát. A fertőtlenítés megtörtént, miután igy kívánta ezt az óvintézkedés. Az esetnek különben az
