Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)
1910-09-08 / 198. szám
2-ik oldal. SZÁM OS (ItflU. szept. 8.) 198. saám, Modern ruhafestés bármely divatszinre Gyár föüzlet Kossuth L.-u. 10. A karlsbadi meghivő. Milyen egy társus obéd ? Pénzünk nincs soha, de humort mindig bőven teremt számunkra a mindenható. Aki nem hiszi, olvassa el ezt az Értesítést, ami alább következik. Az előzmények ismeretéhez tartozik, hogy a király nyolcvanadik születésnapja a halmából Karlsbad- ban is ki akartak r.enni magukért a magyarok. A magyar tudniillik mindig lojális, a világ bármely tájékára vesse is a sors. így történt aztán, hogy Simonovits Béla, a József-város vezérembere, diszebédfélét tervezett, amihez pompás alkalmul kínálkozott, hogy a kormány egy tagját, a karlsbadi kúrát tartó Hieronymi Károly kereskedelemügyi ministert ültethette az asztalfőre. Az ebédre tehát meghívták a karlsbadi magyarokat, még pedig a következő szövegű Értesítéssel: A itt időző magyar társaság által folyo ho 18ár cötörtökön KiKraly ö Fülsége 80-ik szüldésnapja alkalmóból Hieronymi ur 0 nogyméltósága ehök'é sével megtortandó társus obéd.*) A „Anger“ sálloda külön termében d. u. 2 órakor lesz. Megjelenés fekete kabótbau vagy jacketben. A teríték 15. korona ára a föpinszérnek fixtendő. Kivénatus, hopy a délalütt 10. érékor megturtundó dísz- misén lehetőleg nagyszámban jelenjünk meg. Karlsbad 1910, augustos I6ár. A rendezők. #) A társus ebédre jelentkezések Simonovics hála igezgatu, föv. biz. tog- nál fogadtatuch el IV ár szerdán esti 8. óróig Anger szálloda I. em. 5. ojto szám alatt. Az ebédet megtartották, a királyt is felköszöntötte Hieronymi miniszter s Isten tudja hányadik volt már a pohár, amikor felállott egy elmés, jókedvű magyar, előszedte zsebéből az Értesítést s betűnként felolvasta. Megrökönyödés, majd nevetés, végül olyan harsogó kacaj támadt, hogy megrengtek belé a szállodai étterem falai. Oh, azok a csehek! Ás a jámbor cseh nyomdász, aki kiszedte a magyar szövegű Értesítést, egész sereg sajtóhibát csinált s nem akadt senki, aki idejekorán kijavította volna a hibákat. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán, lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attüa-utca 2/b. (Molnár-ház.) HÍRROVAT. Az erdődi kaláka. Eégi, jó falusi szokás a kaláka és azt tartom, hogy ez a derék becsületes paraszti vigalom volt az ősapja a mai ilyen-olyan oólu táncmulatságoknak, amelynek háztartásban közösen ól az úgynevezett hasznos a kellemessel. Faluhelyen, a hol még nemcsak meghalni, de élni is hagyják egymást az emberek, kalákában vágják le a szegény ember kicsi termését, kalákában dörzsölik ki a szöszt, 'kalákában tapossák le az újonnan épült viskó földjét, ugyanígy fosztják meg a kukoricát, nemkülömben az összegyülemíett libatallut. Úgy megy az a kaláka, hogy a tanító urnák föld is jár a fizetségében. Kicsi föld, nem sok a termése. Vagy lehet a postamesteré is, aki csak a kertje aljában űzi a gazdálkodást vagy lehet az akármilyen szegény emberé, akinek ha arató részt kellene kiadni a földje hozadékából, nem telnék vékára, de gyüszüre menne az osztozkodó«. Nahát az ilyen emberen azután segít a falu olyatónformán, hogy vasárnap délután, mikor a saját ügyét, baját mindenki a hivatalos munkaszunettel takarja be, kaszát foguak a legények, leapritják a buzácskát, a leányo . mag marokraszedik, összekötözik s mire a nap leereszti a falu alján az ünneplő képét bele a semmibe, cakkumpakk kész az aratás, pompás kis keresztek sorakoznak a tyükátlópi kicsi földön. Nagyjából még fel is tailózódik az elhullajtott kalász, azután mire a marha előjön a legelőről és leszáll az utca pora, a sztrájktaian aratók hangos nótaszóval, összekarolva, az ünneplő vályogvetek há- romhuros muzsikája mellett bevonulnak gazd’ uramhoz, *ki jó kis kontyalávaló- val, cukorporral hintett főtt máiéval, miegymás csemegével fizeti ki a kommen- ciót. Azután meg szállá se kell, toalett se más, fogd a kontyod, hogy ne lógjon, — éjfélig is eltart, mig a kaláka táncos népe hazaszéled, legfeljebb ha az megy heza hamarább, akinek lék esik a fején. Ilyen az a kaláka, a mit az urak úgy hívnak, ha ők kelékáznak: jótékonycélu mulatság. Csakhogy emennek a sorja is más. Itt nem aratásra megyen a kaláka, mert hát — köztünk legyen mondva — sok mulató urnák csak éppen akkor és annyi kerülne aratás alá, ha néha-uapján megterem a szemén az árpa. De még ez sincs mindig. Szóval hát táncolnak az emberek, kalákáznak avagy jótékonycálulag mulatoznak . Táncolnak haranglábra, ha a nincs, kalákáznak a templom javára, mulatnak a járdára, síremlékre, vőlegényfogásra, rabok felsegélyezé9ére, szegény gyermekek felru- házára, családapák levetköztetésére, népkonyhára, bukott leányok megjavítására, táncolnak a tiszteletes asszony lekvárfőző üstje javára, a jegyzöék cimbalmának kireparálására, a falu bikájának beszerzendő kolompra, kisbiró installációjára, érdemdús elnöknök jubileumára, Illés próféta meny bemenetelének útiköltségére, Hámán felakasztásának örömteli évfordulójára,'"mit mondjunk még mire, táncolunk a saját örömünkre, táncolunk a tönkremenetelünkre, táncolunk okkal, táncolunk ok nélkül, táncoljuk magunkat mindegyre tönkrébb és tönkrébb vagy tönkebbre. (Nem áll rá a toliam, bogy egyre jobban tönkre, mert jól nem lehet tönkremenni, ergo jobban még bajosabb.) De hogy egyik szavamat a másikba nem öltsem, ha majd valamikor valaki azzal pályáznék a Tudományos Akadémia tagjai sorába, hogy tanulmányba szedné a kalákák történetét a babiloni nagy kabarétól egész uapjaiukig, hát annak ezennel figyelmébe ajánlom ama nagy kalákát, amelyet 1910. szeptember hó 3. napján rendezett az erdődi (hadd keressenek : a károly-erdödi) járás közigazgatási tisztikara a főszolgabírói hivatalba beszerzett Írógép javára. Nem tudjuk, hogy sikerült a kaláka, azt sem tudjuk: vájjon Írógép beszerzőére vagy csakugyan a már beszerzett Írógép javára rendeződött a károlyerdődi kaláka, mert lapunk zártáig nem órke zet híradás róla. De mindenesetre sokra alkalmatos ez az erdődi kaláka, akárhogyan esett. Alkalmatos a gondolkozásra: hogy ha meg van az Írógép, és a már meglevő javára kalákáztak Erdődön, vájjon egy nj szallag avagy egy belütisztitásra alkalmatos fogkefe beszerzése céljából táncolt? k-e zárt körben avagy éppen nyugdijat akarnak összetáncoíni a szegény, közigazgatási szolgálatban álló Eemingtonnak. A kinek meg kedve tartja, az eibu- sulhat a haza sorsán: hogy hej-haj, imigy- amugy, szegények vagyunk, züliik a nemzet, pusztulunk, veszünk, már t. i. Írógépet veszünk, de azt is csak úgy tudjuk venni egy közhivatal számára, ha jótékon y lelkek összetáncolják. Ha pedig örvendetes kedve vegyo n valakinek, csapja össze a bokáját, hogy A gyakorlat emberei gyakorlati KisérleteK alapján bizonyítják- hogy a kőbányai szárított hizósértéstrágyával minden gazdasági növénynél fényes eredményeket érteR el. Minden gazda kérje saját érdekében ezen szakvéleményeket BUDAPEST* KŐBÁNYAI TRÁQYASZÁHITÓQYÁB tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a Botáayt, geUatnspf is Táru oág Badiput, IL, ÜIIM-lt 21. szán. mmr IUvn ftgyelmfCM»* Münden htrdrtérita» ttf «safevélMtAec* rán m«OMlB«1viwt lípyjmpf}-Ápyfés ‘tf02iqS3iu j;y uapswjw ‘ozpfui -pzvS -Jiy ‘vjpg .bujoq -i ■jfapo?-ZS9A0U }95{0[9A0[ Ágim SOSHIJ ‘>[3Ín -8AQTI nSyiiA soSueípd e uy;n qasaz -gse ‘la^nmzs pjgz 5JU9J9 íjRjimj *IH IJJízssaui .min uosjopipjoÁSaij v qy[i9zo.rt:d v sg ‘S3A0U aj e w»i qqof sí uofBjej -soSteÁSe S9A03[ ÁSoq ‘unrpujzsBd'B} ;zv S9 ‘sí iigirppugppi se> yjnÁSo ■ ajajs^ui imijazomd 08 uaqSaszgíf gj ppjio tirejz-eui[E5|iT? U03JPI9S9I ISBATUf jyASyjj ^ y , „ *aApajía[a ngzog^pzeü « HtnioA fiam [VAfsejeq BÁáyjjs^jas jjojhbzs ■ jjojvzóq uaqAg.ijpiui v
