Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)
1910-09-01 / 192. szám
(1910. azept. 1.) 192 szám. SZAMOS 8 ik oldal Uj üzlet megnyitás! Most nyílt meg az alkalmi áruház Szatmáron. Schwartz Albert-félc ház, Honvéd Sörcsarnok mellett. Sok pénzt takaríthat meg, ha az alkalmi áruházban egy próba vásárlást tesz, a következő felsorolt áraknál: Kartonok és maradékok .. 17 */2 kr.-tól. Muslin batistok minden színben 22 „ Bordürüs mosó dolainok szép színekben ................... 21 */s „ Ma dóra hímzett batistok 33—40 „ Angol szürke sovjotok .. 48—55 1 -vég 30-rőfös vászon és kanavász .. .. fort. 4.50 „ Angénok alsó toknak .. 23 „ Női ingek gyönyörű hímzéssel 83 „ Legújabb posztó schálok .. 1.85 Szövet ágygarnitura 3 drb. 4.75 „ Férfi- és női zsebkendők 6 drb. 40 „ tói. Gummi övék fekete és színes 35 „ tói. Mindenfólo gyermek kelengyék, rövidáruk, zsinórok, csipkék, hímzések, szalagok stb. még fel nem sorolt czikkek a legolcsóbb árakban kaphatók. Kérem a nagyérdemű közönség b. pártfogását, maradtam kiváló tisztelettel Katz Salamon. Fegyver a gyermek kezében. Halálos szerencsétlenség. Álig múlik el nap, — sőt a maira kettő is esik, — hogy a lapok be ne számolnának az itt-ott, előforduló szerencsétlenségekről, melyeknek mindnek az a közös okozója, hogy a nyugtalan és kiváncsi gyermekek e fegyverhez hozzájuthatnak A tegnapi számunkban irtuk meg, hogy az arauyosmegyesi pusztán egy boglya tövében az ott dolgozó mezei munkások vértől borítva, ©Iáiéit állapotban találták meg Krecsuu Anna 5 éves kis leányt, akit az apja behozott gyógykezelés céljából a szatmári közkórházba, ahol még aznap kiszenvedett. A szerencsétlenség megtörténtekor nem is gyanították, hogy gyermeknek ki és hogyan okozhatta a halálát, mert a közelében fegyvert nem találtak, csak a lövés zajára lettek figyelmesek. A tegnapi napon azután kiderült, hogy a kis leány halálát Sunya György nevű 11 éves gyermek okozta, aki ellopta apja megtöltött rozsdás pisztolyát és azzal a Krecsuu Anna közelében játszadozni kezdett. A fegyver elsült és a leányka halálosan megsebesült. Sunya György pe dig látva, hogy mit tett, eldobta a pisztolyt és hazafutott. Otthon azutáu elmon dotta szüleinek a szomorú esetet. HÍRROVAT. Üdvözlet. — Irta: Dénes Sándor. — Üavözlet a messze, hórihorgas hegyekkel körülvett görbe országból mindazoknak, akiket illet. Illeti pedig egyenlő arányban mindazokat, akik elolvassák ezt a tárcát, — csak össze ne vesszenek az osztozkodásnál ! És amint ezt a közös és általános anzixkártyát utraboosájtom, úgy eltűnődöm, hogy milyen furcsa, milyen érdekes mesterség ez az újságíró mesterség. Az ember — már mint én — elvonul a hazájától, a mesterségétől meg minden mástól, ami egész esztendőben a füléig körülveszi, elvonul messzire, idegenek közé pihenni. És amint vonul, megy mendegél, A dal és zeneegyesület zeneiskolájában az 1910/11. iskolai tanévre a beiratások mai naptól szeptember 1-től 7-ig tartatnak meg d. e. 9—12-ig és d. u. 3—5-ig az intézet helyiségében (Rákóczi-utca 14. szám). Beiratkozni lehet: hegedű, zongora, gordonka, magánének, zeneszerzés, cimbalom tanszakokra és az összes fuvóhangszerek tanulására. A tanszakok 3 gyakorló, 3 előkészítő és 4 kimüvelési osztályra csoportosíttatnak. Az intézet iránya, tananyaga és módszere azonos a budapesti orsz. magy. kir. zeneakadémiáéval. Amellett, hogy az intézet az országos zeneakadémiára előkészit, egyben a kezdő foktól a legmagasabb művészi kiképzésig oktatja és vezeti a növendékeket. Tantestület. Hermann László igazgatótanár, az orsz. magy. kir. zeneakadémiát kitüntetéssel és állami jutalomdijjal végzett hegedűművész. Tanítja a hegedű főtanszakot, zenelméletet, karéneket és a zenekari gyakorlatot. Bendiner Nándor államilag képesített okleveles zenetanár, a Ferenc- József „Király dij“-jal kitüntetett zongora- művész. Tanítja a zongora főtanszakot, zeneszerzést, zeneelméletet és magánéneket. Szőnyi Margit tanárnő. Tanít zongorát. If). Buchner Antal székes- egyházi karnagy. Tanítja a gordonkát és a fúvó hangszereket. Beirási dij : 12 korona. Tandíj a gyakorló és előkészítő osztályokban évi 80 korona, a kimüvelési osztályokban évi 100 korona. A 3. előkészítő osztálytól kezdve kötelező a zeneelmélet és a karének, de a tanításuk díjtalan. A gyakorló és előkészítő tanfolyamon a növendékek heti 3 órában 5-ös csoportban, a kimüvelési osztályokban heti 2 órában 4-es csoportban lesznek beosztva. A tanév megnyitása szept, 8-ikán d. e. 11 órakor lesz és a rendes tanítás 9-ikén veszi kezdetét. amint hegyek tetején, völgyek alján robog a gyorsvonat, amint vastag füstöt ontó alagutakba néz vissza, amint a vonat akkorákat kanyarodik, hogy a mozdonya szinte a hátulsó kocsit éri, amint a gőz- óriás pöfögve, szuszogva oipeli hegynek föl a Pulmann-termeket, vagy amint az emlékezetes katasztrófa által megrongált krassószörényi hidakon lassú lépést, csigatempóban, még annál is lassabban : a bikszádi vasút gyorsaságával úgy siklik át, hogy az embert elfogja a reszketés, hátha Összeroppan a nagyokat recsegő, alátámasztott fahíd, vagy amint a rohanó kocsisorra ráborul a fekete éjszaka és az ablakon az opasno je van se naguufi dacára kihajló utas belevágja tekintetét a hegyek alján trónoló holdvilágba, hogy az asztán továbbítsa, leadja ezt a meleg tekintetet ott, ahova címezve van — vájjon leadja-e ? — mondom : amint ezt a borzalmasan hosszú körmondatot 30 órai utón megtapasztalja az ember, az újságíró ember, olyanná válik az agya, mint a kiszuperált huszárló, ha trombita szavát hallja. A munkából ideiglenes pihenőre szuperált agyom egyszerre felhorkan, ágaskodik, toporzékol és ragad a kínálkozó tárcatémák aktiv gyakorlóterére. Pihenni viszi az ember az agyát és minél jobban leszedi róla a mindennapi élet terhét, hogy szabadjára eressze a pihenés kényelmes síkságán, az újságírásba dresszirozott agy gépiesen veszi magára az igavonó hámot és mire a herkulesfürdői Kursalon kávéházában elém teszik a pikkoló feketét, önkéntelenül kerül elő a zsebemből a papír és a toll és biz’ isten, ha soká hozták volna a tentát, a feketekávéba vágtam volna a toliam nagy ihatnókomban. Ezért mondom, hogy furcsa mester- sóg, érdekes mesterség az újságírás. És — ha százszor kinevetnek is érte, százszor lekicsinyelnek is a komoly, becsületes pályák pénzes táskái — én nem restellem kimondani : nagyon szeretem a tentás barázdák rögös útját. És — mintegy vigasztalásul inkább magamnak, mint másnak — nagybüszkón állapítom meg, hogy nincsen több ilyen szép pálya. Akinek Kedve van, hadd derüljön ezen a merész mondáson ! Ennek a mesterségnek az omnia mea meoum portójában van benne a fensége. Áz a tudat, hogy ha felgyűl bennem a munkakedv, ha elfog az irásvágy, nem kell várnom a tyukperes kliensre, aki kész- kiadásos megállapodáson váltsa ki belőlem a mondókámat, hogy nem kell betévedő kundsehaftokra lesni, akinek nyakába sózzam a portékámat, hanem akárhol, akármikor veszem a papirt, veszem a tentát és Írok, csak azért, hogy Írjak és ha más el nem olvassa, olvassam el magam. Itt van a boltom a hátamon és miközben — hiába, ninos útleírás „miközben“ nélkül — szóval miközben körülöttem feketehaju, tüzesszemü román dámák ropogtatják az anyanyelvűket és ugyancsak ezenközben valami kíméletlen fűrdőzö nagyokat püfól a Kursalon zongorájába, a másik pedig olyan visitós hangon énekel, mintha az előbbi nem is a zongorát verné, hanem őt magát, — mindezek közben kutyanyelvekre tépem a levélpapírt és kirakom rá a portékámat . . . Minden rendben volna ilyenformán, ha az ilyen hosszú utak egy speciális, alkalmi érzést nem keltenének fei a melegséggel, vágyakozással teleültetett lelkű emberben. Furcsa érzés ez, jól is esik, fáj is, rontja a pihenést, meg is rövidíti, de tartalmat is ad neki : a távolság, jobban mondva a távolodás érzete. Itt van a fokmérője a szivemben, ott tüzel, ott forr, lángol, mióta a vonat elhagyta a Gőzfürész állomását. Olymn ez, mint a gummiszallag, amelynek egyik vége mintha a szivemhez volna szegezve, a másik vége meg 'ott
