Szamos, 1910. augusztus (42. évfolyam, 168-191. szám)
1910-08-11 / 176. szám
Xi.1!, Wvam. Szatmár, 1910. aug. hn 11., csütörtök. 1/6. szám. Előfizetési dij : wwGOBmmt ip&HngmM hah&a?. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hirdetések: Helyben: 1 évre 12 K. l/5 évre 6 K, V. évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. „ 16 ............ 8........... 4.. „ „ 150 Eg y szám éra 4 fillér. .........-s:j==^j============s==== Rá kóczi-utcza 9. szám. ca Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Sxatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban kiléptetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. 12 Az iskola. Párisban most tanácskozik a második nemzetközi iskola-kongresszus, miután a higiéniai kongresszus befejeződött. A Sorbonneban megtartott megnyitó ülésén a kormányképviselőkön kívül a legnagyobb kultur- államok delegáltjai is résztvettek. Valamennyien át voltak hatva az ügy fontosságától és bizonyos, hogy ennek a kongresszusnak üdvös eredménye és mélyreható következményei lesznek. Csak az a kérdés, hogy reánk, magyarokra nézve is üdvös eredménye lehet-e ennek a nemzetközi tanácskozásnak? Mert nálunk még egyiptomi sötétség uralkodik ezen a téren. Nálunk még az iskola noli me tangere. Ott ülnek még valahol a homályban a vaskalaposok, akik nem engedik, hogy megérintsék ezt a kérdést. Arról nincs tudomásunk, hogy vájjon a magyar kultuszkormány képviselteti-e magát ezen a kongresszuson? De akár van ott valaki, aki a mi kormányunkat képviseli, akár nincs, ez nem változtat sokát a dolgon. Minden valószinüség szerint marad minden, amint volt. Mi nem fogunk mozdulni előre a világosság felé. Jó szerencse, ha nem fogunk mozdulni hátrafelé. Mert miről is van szó ezen a kongresszuson ? A szexuális kérdés vetődik tel ottan, az iskolai nevelés reformjáról, a tananyag revíziójáról, az oktatás módosításáról, szabadiskolákról, iskolai fürdőkről, a gyermekparaziták kérdéséről, a tornatanitás módosításáról. Hol vagyunk mi ezektől? Mi még őtven, vagy száz esztendővel hátú1 ballagunk. Még a vizgarendszerek revíziójáról sem mernek elmélkedni nálunk. A vizsgarendszer, különösen a középiskolákban, oly rettenetes, hogy az egész tanügyi rendszer siniődik alatta. Nem a tudomány elsajátítására törekszik a tanuló, nem arra, hogy az életre előkészüljön, hanem arra, hogy a professzor szeszélyeit kielégítse és az a noteszébe kedvező kalkulust Írjon be. Csak a minap volt szó arról az abszurdumról, amely ezen a téren az iskolákban rendszerré lett. A sajtó egy része magáévá tette a dolgot s mi is megvilágítottuk az iskolai vizsgarend- szer tarthatatlanságát. De bármennyire sürgetik is az I idők, bármennyire követeli is ezen a téren a reformot a kor szelleme, a mi kultuszkormányunk siket marad. Ez a kormány az üdvösségét a maradiság- ban találja és nem tud, vagy nem akar fölemelkedni a kor magaslatára. Nem állítjuk, hogy tanügyi férfia- ink közt akadnak egyesek, akik belátják, hogy ezen a téren reformokra, gyökeres változásokra van szükség. De mmdaddig, amig „fönn“ azt hajtogatják, hogy ráérünk arra még, üdvös változást nem remélhetünk. S mindaddig nem lesz változás a jóra, amig az ingyenes, állami, kötelező és felekezet nélkül való népoktatás úgy meg nem érik, hogy lehull a fájáról, mint az érett gyümölcs. De hajh! Hol van még ez az idő ? Ne vásároljon saját kárára ma már nyers, nedves, zöld kávét, mely nehéz és a súlyos. Egy jó háziasszony ne kísérletezzen oly üzletből vásárolni pörkölt kávét, hol ahoz szükséges villamos gőzpörkölő nincs, mert ott csak régi pörkölésü rósz kávét vehet. Jó zamatu pörkölt kávét vehet Fógel-féle szabadalmazott villany pörköldében Deák-tér, hol a pörkölés minden percben történik, a friss pörkölt kávé a háztartásban megtakarítja a kiapadást a pörkölésnél, mely 25°|0-ék. Mágnás keverék i/s K. próba 28 kr Egy boldog ember. Irta: Bárdóly Sándor. (Folyt, és vége.) így aztán csakhamar felvirágzó., a '-$>aróchia . . . Okos, jó vezetése alatt arannyá vált minden . . . Engedelmeskedtek tanácsának a legöregebbek is . . . Eggyé forrott össze, akol és pé^ztor! . . . A nádfedeles, toronynólküli templomot, tornyos, zsindelyezett istenháza váltotta fel!... A harangozónó is jobb sorsnak örvendett, az ö „Klárikával.“ Azt a boldogságot, mit a fiatal pap érzett akkor, midőn késő este eljárt a kicsi bölcsőjéhez (mert hoztak ám neki mindent a városból) — azt leírni nem lehet 1 Órákig nézegette az aranyos kis lányt, ki napról-napra, az édes-anyai arcot varázsolta — mindig tökéletesebben s tökéletesebben János elé . . . Az idő múlt, rohant! . . . János mester kaszinója egyre látogatottabb lett! . . . Mert egy szobát rendezett be a paróchián, könyveket hozatott, képeket, hogy akik véletlenül olvasni tudtak (azok száma pedig nagyon kevés volt) — hát ott eltölthessók az időt! S beszélgettek, rendesen tanács kozásokat tartottak, melynek lelke János vala I S a közeli hegyoldalból már egy óv óta bányászták a követ s ut készült az az előtt rém sáros faluban I . . . A kis Klárikából pedig hét éves kislányka lett s egy szép napon, (pevsze a János gondoskodása s titkos megbízása folytán) — bevitték a városba, az irgalmas nővérek nevelődéjébe! . . . A szive majd hogy meg nem szakadt s mi papocskánknak, de meg kellett lenni! Elvégre is neveltetni kel) ! Forró bucsu- csókot lehelt parányi arcocskájára s elváltak . . . S az idő egyre röppent . . . A kis helység lakosai pedig egyre sür- jebben jártak az olvasóba, hol a kalendáriumok mellett már két újság is megfordult. . . . S a tanácskozás, a beszélgetés, a józan, bölcs vezetés meghozta a maga bő gyümölcsét . . . A most már helybeli orvosnak nem volt annyi bűn, lelkiszegénység okozta betege! ... A kertész ollója leszedte a tövist, kipusztitotta a romboló férget 1 Az akácfákkal beültetett csöndes, kicsiny utcák itt, ott cikk-cakkos háztetőkké1, szépen gondozott gyümölcsös, virágos kertekkel köszöntötték az utast. A réggé1’ harangszó szorgalmas munkásokat üdvözölt a lankás hegyoldalokon, a madarak éneke, csiripelésével pásztorok, juhászok tilinkójf kiáltozása kélt versenyre s este a leáldozó nap aranyos sugarainál csordákat lehetett látni a dűlő utakról haza vonulni s a mezőről, szőlőkből hazatérő munkásnép pajzán vig danája, ostorpattogás, szekerek, lova1, dübörgése verte fel a kicsiny, barátságos házsorok esti csendjét! . . . Néha pedig malom bugása, bánya kürt hangzott . . . * Ezernyolcszáznegyvenkilenc nyár derekán, egyik reggel vészhaiang kongásai terhes fellegek közeledtét jelezték . . . Öregje, ifja, apraja, nagyja, asszonyok, leányok lélekszakadva csoportosan futottak a községháza előtti térre gyülekezni . . . Már össze volt gyülekezve az egész tanács ... A pap, a biró, jegyző vészt- joslóan tekintettek a népre, amikor a temető felől vágtató lovas futár érkezik, rer deletet hozandó a városból . . . Balsejtelem hatja át az emberek lelkét . . . Berlini szépségest ft Ezenkívül fellépnek: Vágó Géza, Szász Honé, Augusztus hó 17. és 18-án a Károlyi-ház kertjében * ?rofcs$or Bnrgbardt VentógjátífrKovács Andor, Zöldi Márton.
