Szamos, 1910. augusztus (42. évfolyam, 168-191. szám)
1910-08-03 / 169. szám
8.-ik oldal. SZAMOS (1910. augusztus 3.) 169 szám. Apró hirdetések, ■▲■kaSI óhNl Ievelezni egy „Sikkes kis leánynyal.“ Szatmár, poste_________________ 1 •- " '■* ~ T WVVMMMWHWMMMMiMMMMMMBliinMMMIM r---------------------------—-------------------------Ke resünk »‘nagybányai fatelepünkre egy előmunkást azonnali belépésre, ki a puhafa osztályozást és raktári kezelést ért:. Ajánlatok Kornreich Testvérek fakereskedők címére Nagybánya —.. —o fk ~------------------- — ............... Kö nyvel önő, ki már ily minőségben alkalmazva volt, ma- gyár és német nyelvet szóban és Írásban bírja, némi óvadékkal rendelkezik, azonnali felvételre kerestetik. Óim a kiadóhivatalban. — -. .... ■ - ■ ■ ............... Teljes ellátást és .26 korona havi fizetést kap oly beteg- ápolónő, ki a kanyaró és vörheny felismerésében is jártas. Az ezen állásra folyamodók levelei: A szatmármegyei tanítók fiúnevelő intézete igazgatóságáhpz Szatmárnémeti,. Attila-u. 11. ciinzöndőfc. Pályázati határidő : 1910. augusztus hó 15. Teljes ellátásra 3 iskolás léányt felvesz jobb iparos család. ITpmpa-u. 22. Eladó telkek. A batizi országút melletti telkek előnyös fizetési feltételek mellett eladók. Értekezhetni Klein Vilmossal a Szatmári bankban. I juj t Eladó telkek. ^ | Dobó-utcán a sorompó szomszédságában a malom mellett, egészségös forgalmas helyre 20 telek jutányos áron eladó. Értekezhetni Visky Károly lyal a Központi Takarék pénztárnál d. e. 9^-12-i^l02OT0Q ' Eladó birtok. A mikolaí állomástól félórányira 228 hold szántóföld, épületekkel eladó, bérbe is adó. PáDJános tulajdonos. Eladó birtok. Szatmárhoz 3 kilóméterre kövesut mellett a Batizi határon, 209. magyar hold, első osztályú szántóföld egy tagban eladó. Értekezhetni Szatmári Hunyady-u. 57. sz. alatt d. e. 9 órától 12-ig. Eladók. Egy szalon garnitúra és villamos lusterek eladók. Eötvös-utca 2. Fisch Berta. Eladó ház. Egy 5 szobás és egy 3 szobás úri lakásból, egy szobás udvari lakásból álló lakóház mellék- épülettekkel, mezőgazdasághoz is megfelelő nagy udvarral, nagy kerttel, előnyös árban eladó. Értekezhetni lehet Fógel Károly csemege-üzletében, Deáktér 4. Eladó ház Vörösmarti-utcába 8 szoba, pinczék, nagy- kert stb. ára 9000 frt. Értekezhetni Mátyás király-utca 41. szám. Kiadó lakás A szatmári kereskedelmi és iparbank bérházának első emeletén a Deák-térre nyíló négy szoba és mellékhelyiségekből álló lakás 1910. augusztus 1-re kiadó. Bővebbet a kereskedelmi bank üzlethelyiségében lehet megtudni. Bérbeadó Árpád-utca 10. sz. alatt jelenleg építés alatt álló modem házunk egész emelete, mintegy 6—7 szoba, mellékhelyiségekkel, mely a Széchenyi-utcza torkolatával szemben van, utcáról külön feljárattal, csakis nagyobb hivatalnak május 1-től esetletleg előbb. Tervek, melyek kívánságra módosíthatók megtekinthetők és értékezhetni Markovits Elek Fiai irodájában. Olcsó lakások. A Kossuthkert hátánál a vasút mellett újonnan épült házakban 1—2 szobás lakások kaphatók. Ugyanott több ház eladó. Bővebbet Beer Mórnál Kazinczy-utca 4. Modern lakások. Parquette, vízvezeték és villanyvilágítással ellátott 2—3—4 szoba, fürdőszoba és kényelmes nrllékhelyiségekből álló modern uri- lakások, összesen hét lakás f. évi november “1-től kiadó. Értekezhetni dr. Jéger Kálmán tiszti főorvossal Atillá-utczában vagy Kolb Mórral Bocskai-utoÁbnni i Zongora, szőnyeg, lámpa eladó. Egy jó karban lévő zongora, egy. szép nagy perzsa szőnyeg és «gy magában, álló villanylámpa elad§. Cim ■> megtudható a kiadóban, * V1 V ---.4 m iW* Ho mok nagymenyÍBégü, ládánként kapható Finiász Izraelnél Wesselónyi-utca 56. Kiadó lakás. Igen jó beosztású 4 szoba, konyha, kamara s egyéb mellékhelyiségekből álló lakás a belvárps kellő közepén augusztus 1-re kiadó- Értekezni lehet: Görbe-köz 2, szám alatt. SS. Kiadó úri lakás. Batthyány-utca 15- sz, a. földszinten egy úri lakás november hó 1-tŐl kiadó, esetleg el is adó. I M LJ éj V Ingyen földhordás Várdomb-u. 15. sz. telken épülő izr. rituális ürdőnél. *r n . ——i ■ !■ ——■— i ■ i w Két szobás utcai úri lakás november 1-re kiadó. Értekezhetni Honvéd-utca 34. sz. Szatmár-Németi sz. kir. város hivatalos közleménvei. 1032—1910. gtsz. Hirdetmény. Több ízben kérdés merülvén fel, hogy a cséplőgép tulajdonosok a gépeiknél alkalmazott munkásokat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárnál, vagy a kerületi mun- kásbiztositó pénztárnál tartoznak e biztosítani ? Á biztosítást szabályozó két érvényben álló rendeletet tájékozás végett közhírré teszem :---------- I.............. " A g azdasági gépek mellett alkalmazott személyzet, valamint a gazdaságokban alkalmazott szegődményes iparosok biztosítása tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister 52798—VI. A. szám alatt kiadott rendeletének másolata. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Felmerült az a kérdés, hogy a cséplőgép, gőzeke és általában bármely gazdasági gép mellett alkalmazott személyzet, továbbá a gazdaságokban alkalmazott szegődményes iparosok az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál vagy pedig az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárnál biztositandók. Az e kérdésben felmerült kételyek eloszlatása céljából, földm. m. kir. minister úrral egyetértőleg, a következőkről értesítem a másodfokú iparhatóságot 1. Azok az egyének, illetőleg cséplőgéptulajdonosok, akik cséplőgépet leginkább (ha nem is kizárólag) abból a célból tartanak, hogy azzal főképen mások terményét pénzért vagy természetben adandó részért kicsépeljék, tehát akik ehhez képest a csépléssel iparszerben foglalkoznak és iparigazolvány kötelezettek: alkalmazottaikat 1907. évi XIX. t. c. értelmében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál tartoznak biztosítani, — önként értetődvén, hogy ha az ily géptulajdonosnak s illetve vállalkozónak a csépléshez szükséges személyzetet a csépeltető gazda gazdasági cselédeiből, illetőleg szerződéses munkásaiból bocsátja rendelkezésére, úgy e személyzet nem az orsz. munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál, hanem ugyancsak a gép tulajdonosa által az 1907. évi XIX. t. c. 3. §-a értelmében az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárnál biztosítandó. A fentiek nem csak a cséplő, hanem más mezőgazdasági gépeknél alkalmazott munkásoknak az 1907. XIX. t. c. értelmében való biztosítása tekintetében is irányadóul veendő. 2. A gazdaságokban alkalmazott szegődményes iparosok, haf kizárólag saját gazdájuk gazdasága részére dolgoznak, nem tartoznak az 1907. évi t. c. hatálya alá. HHa azonban egy iparnemből valamely nagyobb gazdaság azon munka végzésév e, melyre kisebb gazdaságban szegődményes iparosok vannak felvéve, illetőleg szerződtetve műhelyt tart s abban legalább 10 ugyanazon iparágat űző munkást alkalmaz, s ezek létszámában .inast, illetőleg fiatal munkást tart, avagy legalább 20 ugyanazon, iparágat . űző munkást alkalmaz : akkor ezek az alkalma^ zottak az orsz. munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál biztositandók úgy baleset, mint betegség esetére, amennyiben az 1907. évi XIX. t. c. rendelkezései alapján biztosítási kötelezettség alá esnek. Felhívom a másodfokú iparhatóSágo '4 hogy e rendeletemct a hatósága - alatt: álló elsőfokú iparhatóságokkal haladéktalanul Budapest, 1908. évi augusztus hó lírán. Kossuth s. k. II. Rendelet á cséplőgépek mellett alkalmazott személy tétbiztosítása tárgyában. M. kir. allamí munkásbiztosításitási hivatal. 7.848. szám. Valamennyi kerületi munkásbiztositó pénztárnak. Az állami munkásbiztositási hivatalnak tudomására jutott, hogy a cséplőgép és általában a mezőgazdasági gépek mellett alkalmazott személyzet biztosítása körül, dacára a kereskedelemügyi m.kir. miniszter ur által a m. - kir. földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg 1908. évi augusztus hó 11-én 52.798—VI. A. sz. a. (Munkásbiztositási Közlöny II. évf. I. 100. oldal) kibocsátott törvénymagyarázó és tájékoztató rendeletben foglaltaknak, még mindig tévedések, zavarok fordulnak elő. Ezeknek a kutforrása egyrészt az, hogy a kerületi munkásbiztositó pénztárak helytelenül értelmezik az 1907; évi XIX. t.-c., valamint az idézett miniszteri rendelet I. pontjának rendelkezéseit, másrészt, hogy a csóplési időszak beálltával a kerületi pénztárak által e tárgyban kibocsátott hirdetmények részint elferdítve, részint hiányosan közlik az idézett számú miniszteri rendeletben foglaltakat, a mi könnyen az érdekeltség megtévesztését eredményezheti abban a kérdésben, hogy alkalmazottaikat mikor kell az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál és mikor az országos gazdasági muukás- és cselédsegélypénztárnál biztosítani. Elrendeli ezért a hivatal, hogy a pénztárak a cséplőgépek és általában bármely más mezőgazdasági gép mellett alkalmazott személyzet biztosítási és bejelentési kötelezettségének értelmezésénél szigorúan az 1907. évi XIX. t. c. 1. §-ának 1. pontja és 3 §-ának 26. pontja, valamint az 52.798. (VI. A.) K. M. sz. rendelet 1. pontjában foglalt rendelkezések szerint járjanak el. Ügyeljenek tehát arra, hogy az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár tagjai sorába csak azoknak a cséplőgóptulajdonosoknak az alkalmazottai vonassanak be, a kik csépléssel iparszerben foglalkoznak és iparigazolvány váltására kötelezettek. Ha azonban az ily géptulajdonosnak, illetve vállalkozónak a csépléshez szükséges személyzetet, vagy annak egy részét a csépeltető gazda gazdasági cselédeiből, illetőleg szerződéses munkásaiból bocsátja reneelkezésre, úgy e személyzet nem az országos pénztárnál, hanem ugyancsak a gép tulajdonosa által az orsz. gazd. munkás- és cselédsegélypénztárnál biztosítandó. Elrendeli továbbá, hogy a mennyiben a cséplőgép tulajdonosokhoz intézett hirdetmények szövegének vonatkozó része nem egyeznék meg az idézett számú ministeri rendelet 1. pontjának szövegével, annak helyesbbitése iránt, felelősség terhe mellett, haladéktalanul intézkedjenek. Budapest, 1909. évi augusztus hó 16-án. Dr. Mentsik s. k. másodelnök.. Szatmár-Németi, 1910. julius 28-án. Bartha Kálmán gazdasági tanácsos. „Szabadsajtó“ könyvnyomda Szatmár. 1910. — Nyomatott a GHeitsmau E. T. budapesti festékgyár restékóvel
