Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)

1910-07-10 / 149. szám

XLÍI, évfolyam, Szatmár, 1910. julius hó 10,, vasárnap. 149. szám. — B'ÜGOlíTfcEt« POIíIOTH&AI SíAmfiAP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, */j évre 6 K. V, évre 3 K, i hóra t K Vidékre:.. .. 16 ............. 8............ 4 „ . .. 150 Eg y szám nra 4 fillár. m " .... ■ ---------■= Sz erkesztőség és kiadóhivatal : Rékóczi-utcza 9. szám. ed Telefonszám: 107. Mimién nemű dijak Sintinámn, a lap kiadóhivatalában fizetenrifik. Hirdetések: K észpénzfizetés mellett, a legjutinyoeabb árban Úttá- telnek. — Az. apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fBfér. Volt egy dongó, meg egy légy. (T.) Az ország egybehívott tör­vényes eszei tiz nap óta ezzel a lélek­emelő bevezetéssel szórakoztatnak ben­nünket s ha arr. a kérdésre, hogy „tovább is van, mondjam még?“ va'a- melyik esztelen polgár megujrázná őket, akkor kezdenék megint elölről, egyrészt azt, hogy „béke“ lengjen a haza áldott porai és a magyar önállóság sirhentja felett, (ez a munkapárti teksztus) más­részt azt, hogy szennyesek voltak a választások s ezért nem győzött a Kossuth Ferencz pártja. Hát hogy mindebből nem leszünk okosabbak, az még nem volna baj, mert nekünk nem is feladatunk oko­sabbnak lenni. Baj ellenben az, hogy a parlamenti közvélemény is csak a gőgicselésnél tart s bár úgy lesik a szavát, mint anya gyermekéét, még sem akar okosabb lenni. Ahol perfidiára van szükség, ott még csak győznék valahogy munkával s miután a választójog kérdésében minden perfidiára szükség van, hogy a demokratizmus beözönlese ellen meg­védjék magukat, ennél a kérdésnél erősen munkálkodnak. De nem pro, hanem contra. A függetlenségi és 48-as párt ta­gadhatatlan tévelygéseit vetik ellene a mostani függetlenségi párthatározatnak, amely a hamisítatlan választói jogot követeli. Hogy mert a bankdátumot felállí­tották, a katonai követelményeket fel­fújták s a választói jog egyizbeni el- tussolása ellen nem tiltakoztál', hát azért értéktelen ez a párthatározat, amely a tömegek politikai erejével akarja újjá teremteni azt a közéletet, amely halálos kimerültsége és teljes elokosodásáról tett megdönthetetlen tanúbizonyságot a legutóbbi időkben. Az érvelésnek ezt a módját ugyan gyümölcsárusnők honosították meg a hajnali eszmecserék alkalmával, de azért beválik a képviselőházban is. a nemzet színe előtt is. Be lehet adni ennek a nemzetnek, hogy amiért egy pártnak politikai meg- tévelyedései voltak, azért értéktelen annak az az álláspontja, amely erejét nem személyekből és pártokból, hanem a tények összefüggéséből és ezen ösz- szefüggések feltartóztathatatlan érvénye­süléséből meriti. A demokratikus politikának nem kell a szomszédba menni igazságért és becsületességért. Az már olyannak születik, azaz pattan ki készen az egyetlen istennek, a néptömegeknek halhatatlan leikéből, mint a görög isten lázgeszü leánya atyja agyve’e- jébő A választói jog kérdése esik meg­testesülése az uj Magyarország vajúdó törekvései egész komplexumának. Ehhez a komplexumhoz jobb későn megtérni, mint soha, Az első keresztények sem kereszténynek szíi­Az asszony imádkozik. Irta: Krúdy Gyula. Abban a szepességi városkában, ahol gimnazista voltam, állott egy ócska, fekete templom, ahol olyan mély gödrök voltak a padokban és térdeplőkben, amilyen mély gödröket hosszú száz esztendők alatt vájhat­nak csak ki az ájtatoskodó emberek. Egyik­másik imazsámolynak a deszkáján valóságos lyukak voltak, különösen egy fekete Mária- kép előtt, de senkinek se jutott eszébe megütközni, mert úgy szép a templom, ha régi. Vagy meglehet, hogy azért nem újítot­ták meg a kikopott deszkákat, mert számí­tás szerint, az innen elhangzó fohászok, kö­nyörgések és vágyakozások már századok óta járt utón haladhatnak a magasságbeli trónus elébe. Megszokott az ösvényük az imáknak, amelyek e nagyon régen használt helyekről hangzanak el és a Mpgasságbeli talán már azért is odahallgat a földről jövő fohászkodásra, mert régi idő óta jönnek ugyp-'izon helyről a szivbeli kopogtatások. A íyn’ as imazsámolynak volt tehát a legtöbb látogatója; vasárnaponkint egymásra várták az emberek, hogy a csodatevő imazsámolyra jussanak. Az asszonyok még a szomszéd városokból is idejöttek imádkozni, ha valami különös kívánságuk volt, — s midőn én a harangkötél mellett állottam egy jóravaló és szorgalmas gimnázista mozdulatlan figyel­mével, (hogy odafönn a harang idejében konduljon meg), néha elgondolkoztam azon, hogy mennyi imádkoznívalójuk van az asz- szonyoknak, akik a harangkötéltől nem mesz- szire eső régi imazsámolyt látogatták. Egy­másután járultak a fekete Mária-képhez és én láttam arcukat, amelyet megadással haj­tottak meg: az ajkak alig észrevehetőig mozogni kezdtek és az összekulcsolt kezek szinte megremegtek az áhítattól. A félho­mályban, amely sokak által irigyelt állomás­helyemen körülvett, én láthatatlanul marad­tam, amig s imazsámolyra boruló arcokra egy templomi ablak bőséges világosságot árasztott. Láttam a leányok arcát kipirosodni a forró imádkozástól; láttam bűnbánó asz- szonyszemeket könytöl megnedvesedni és olykor szinte hallhatóig fohászkodott egyik­másik asszony: — Kedves, jó Máriám, most megbo- csás utoljára . .. Őrhelyemről néha egész imádkozásokat hallgattam végig és mig a templom megtelt tömjénfüsttel, emberi susogásokkal, a ha­rangkötél mellett álló, éli akart fiúcskának a feje körül fátyolként borongtak a legkü­lönösebb fohászkodások, amelyeket végig­hallgatott. Emlékszem: legtöbbször a fiatal asszo­nyok feledkeztek még magukról és mormog­ták el hangosan imádságukat, mert ö bennük még több volt a szenvedély, amely égen és földön egyforma hevességgel vágyik meg- hallgattatásra. A leányok csak sóhajtottak, néha hangosan, mig az öregemberek épen úgy dörmögtek az istenség trónusa előtt, mint az életben szokták, Általában — azóta is gyakr n eszembe jutott ez a dolog, — az emberek épen olyanok imádságaikban, mint az életben. Vannak panaszkodó, szemre­hányó, kesergő imádkozók, de épen annyian vannak a követelőzők, erőszakoskodók, akik a kell és muszáj szavakat alkalmazzák kö­nyörgésükben. Különös helyzetemnél fogva megtud­tam, hogy az állami főerdészné fiúgyermek után vágyakozik, mig a barna és kedves te­kintetű postáskisasszony egy Kéroly nevű embert kért számon Máriától. Vilnáné, egy takácsmester fiatal felesége iszákos és durva férjére panaszkodott és nem átalkodott azért fohászkodni, bár az égiek elszólitanák mel­Konyha falvédő rajzolva _ _ _ _ 36 kr. UWSER RÓth Simon nagyválasztéku cipóraktárát nj áraljuk a t. fcVSIßzSlirfglNlf, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből készült legujabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők

Next

/
Oldalképek
Tartalom