Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-17 / 155. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rékóczi-utcza 9 szám. cd Telefonszám: tO7. Mimi« nnemtt dijai» Sz.-.imár^n, a lap ki.irióliivaulftban Előfizetési dij : helyben: 1 évre 12 K,évre 6 K;l', evre 3 K, t hóra t K Vicékre:.. 16........... . 8 .. a.. _ 150 Eg y síim í»rn 4 fiilT Hirdetések: Ivészpán/fizetés inellpt!. a IcKjntinyosabb árban közöf- tctneü. — ki apróhir'lplAsek körött minden szó ♦ fillér. Nyilttér sora 20 fillér. vám. Szafmár, 1910, juiiifs hó 17., vasárnap, 155 szám, IFfTeCETEiEW POEI1MAI BfAJMJbAiP. Or. Kelemen Samu beszéde a kepviselohazban Julius 14 én. Kelemen Samu : T. képviselőház i Az a beszéd, amelyet gr. Tisza István a keddi napon tartott, a válaszfelirati vitát uj vágányokba terelte. Az igen t. képviselő ur egy oly kérdést *penditett meg, amelyről nincsen említés sem a trónbeszédben, sem a válaszfeliratban. A beszédnek nyilván az a célja, bogy feltüntesse azt, hogy a nemzetiségi kérdés a mai politikai életnek is aktuális problémája, ezért azt a képviselő- ház aktuális teendői közé kívánja sorolni. Kevésbbó világosak azonban ennek a beszédnek a mellékcéljai. A mellékcélok között látom a koalíció nemzetiségi politikája ellen irányuló támadást. Én nem vagyok szerelmes a koalíciónak nemzetiségi politikájába, a minthogy nem helyeslem azt a nemzetiségi politikát, a melyet Magyarországon évtizedek óta követnek E politika eredményeinek sivársága mutatja a politikai irány helytelenségét. Ámde a nemzetiségi kérdésnek sebei sokkal mélyebbről táplálkoznak. A nemzetisbgi k^Jós elmérgesedésének vannak gazdasági okai, amelyek a nemzetiségek gazdasági elmaradottságában gyökereznek és amely gazdasági elmaradottságnak oka sok részben a mindenkori kormányoknak politikája. Vannak a nemzetiségi kérdésnek kultur-okai, amelyek szintén a kormányzás hibáira vezethetők vissza. Vannak szociális okok, amelyek előidézésében bűnös az egész magyar társadalom a maga exkluzív és kizáró irányzatával. Vannak közigazgatási okai, mert igaz, hogy ennek a közigazgatásnak nyomorusá- ságát érzi ennek az országnak egész népe, de a magyar közigazgatás gőgje senkivel szemben nem nyilatkozott meg olyan erővel, mint éppen a nemzetiségiekkel szemben. (Úgy van! a szélsőbaloldalon és a középen. De van gr. Tisza István támadásának még egy másik mellókcélja is. Mert ez a támadás magának a kormánynak mostanában kezdeményezett nemzetiségi politikája ellen irányul s irányul különösen a kormánynak olyan tagja ellen, akitől, úgy tudjuk egyéb fontos tereken is éles ellentétek választják el a képviselő urat. Sajátságosnak kell találnom, hogy akkor, amikor gr. Tisza István hangoztatja a békésebb nemzetiségi politikának szükségesséj gél, a harmóniának megteremtését, az ország magyar és nem magyar ajkú polgárai között akkor ezt a békítő akciót azzal kezdi meg, hogy szükségesnek látja az eddigi sajtóeljárásnak szigorítását, enyhének találja az eddigi bírósági judikaturát és elsőrendű feladatnak, egy nemzetiségi policiának megteremtését. Hát rendészeti intézkedésekkel, politikai sajtóperekkel soha politikai kérdéseket megoldani, annál ke vósbbó politikai izgalmakat csillapítani nem lehetett. (Igaz ! Ugyvan! a szélsőbaloldalon.) T. kópviselöház ! Annak a sok tudást eláruló beszédnek ez a leggyengébb pontja és arról tanúskodik, hogy az igent t. képviselő ur a kérdésnek ezzel a részével nem igen foglalkozott. Ha foglalkozott volna, akkor ismerné talán a politikai perek statisztikáját, amely szinte elijesztő, mert arról tesz tanúságot, hogy Magyarországon a politikai perek száma oly óriási, hogy ebben a tekintetben elértük Európában a vezető szerepet. (Igaz ! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Hogyha ezeknek a pereknek a statisztikáját nézzük, akkor a következő adatok állanak előttünk. Előre kell bocsá- tanom, hogy ezek az adatok feltétlenül hitelesek» de teljességre számot nem tartanak. Azt értem a teljesség hiánya alatt, hogy lehetséges, hogy ezeken kívül több elitéltetés, vagy több megszüntetés is előfordult, de bizonyos, hogy amit itt pozitívumként adok elő, az a tényeknek feltétlenül és hitelesen megfelel, — tehát ennyi per legalább is volt. 1907. évi január hó 1-től kezdve az utóbbi bárom és fólesztendőn át Magyar- országon volt 349 olyan izgatási per, amely megszüntetéssel és 199 oly per, amely elítéléssel fejeződött be. Ha ebhez hozzátesszük, — azt hiszem, nem csalódom e beállításban — hogy e pereken kivül körülbelül százra tehető azoknak a száma, a melyek ez idő szerint még folyamatban vannak, a nélkül, hogy elbíráltattak volna, (Felkiáltások a középen: Több is!) akkor Magyarországon három és fél év alatt 648 politikai természetű izgatási per indult meg. Minden második napra esik tehát egy izgatási pernek megindítása. Ha azt vesz- szük figyelembe, hogy e perekből 349 megszüntetéssel végződött, akkor ez valóban elszomorító. Nem azért, mintha azt tartanám, hogy a bíróságok nem teljesített ték faladatukat: de elszomorító azért, merez az igazi tyukszemrehágás politikája, a mikor megindítanak 349 olyan ügyet, a mely alaptalannak bizonyult, amely tehát felesleges módon izgatta nem azt az egy embert, aki ellen megindították, de azokat a széles köröket, amelyek az ily politikai perek vádlottai köré sorakoznak. (Úgy vah! balfelöl.) Egy hang (a jobboldalon): A koalicói I Kelemen Samu: Aki ezeknek az falapotoknak továbbfolytatását kívánja, aki azt óhajtja, hogy Magyarország érkezzék el oda, a honnan egy idő után szerencsésen kibontakozott, jusson el a szakadatián politikai perek korszakához, az — ha, ön- tudatlanul is — de nem szolgálja Magyar- ország javát és semmi esetre sem állhat elő azzal, hogy ő a nemzetiségi békét kívánja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon és a középen.) Tudom, kötelessége az államnak megtorolni a bűnt, amit vele szemben elkövettek, de a megtorlás eszközeinek és módjainak alkalmazásában legyen óvatos, különösen ilyen esetben, mert hiszen a megszüntetések óriási száma bizonyítja, hogy a kellő óvatosság, körültekintés és a viszonyok alapos mérlegelése hiányzott. T. képviselőház I Nem látom azonban világosaknak azokat az eszközöket sem, amelyeket gr. Tisza István a nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából javasol. Voltaképen nem is találkozunk ily konkrét javaslattal. A t. képviselő ur inkább átérzi a bajt, semmint maga teljesen tisztában volna az orvosszerekkel és azok alkalmazásával. Ő hajlandó bizonyos engedményeket tenni, de csak ha meglesz győződve arról, hogy ezek célhoz vezetnek. És akkor, t. kópviselöház, azzal kezdi meg a dolgát, hogy keresztülnéz azokon, akik ez idő szerint a nemzetiségieknek politikai képviselői a törvényhozásban és velők szemben a nemzetiségieknek természetes vezetőihez kíván fordulni. Ha bókét akarunk, ha az izgalmakat nemcsak csillapítani, de megszüntetni kívánjuk, akkor a dolog természete szerint elsősorban azokkal kell tárgyalnunk, akik ennek az izgalomnak, hogy úgy mondjam képviselői és akik annak következtében kerültek be a törvényhozásba. És ha ezeket egyszerűen negligáljuk abban a akcióban, amelyeknek célja a békitós, akkor csak a feszitő erőket neveljük, (Úgy vanl balfelől) akkor csak ingereljük azokat, akiket voltakép, fólrehelyezünk, akiket közjogi állásukban kissebbitünk s akiket ezzel az akcióval szemben szinte belekergetünk az ellenkezésbe. Bocsánatot kérek, de ez lényegesen hasonlit ahhoz az ugrai akcióhoz, amelynek Konyha falvédő rajolva 35 kr. unger Kézimunka üzletében RÓth Simon nagy választékú cipóraktárát ajánljuk: a I. fcfftßztasfgB«);, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. kbwetlen a^Ran^^ia" szálloda mellett. - Siaimár es ridéke legnagyobb czipőr&ktira. a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyennek-cip
