Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-13 / 151. szám
m Wia* Szalmái, 1910. julius hó 13., szerda. 151. szám, FOUXIMÁI ffAPI&AP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K. */, évre 6 K. V. évre3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. 16 ............. 8............ 4.. .. .. 1 50 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rékóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjntányos&hb árban karát tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó A fillér. Nyilttér sora 20 fillér. A szegényügy. Ha a magyar szegényügy nagy területén végig tekintünk, úgy első és legsürgősebb benyomásunk az lesz, hogy hazánk ban szegényügyröl csak annyiban beszélhetünk, hogy a szegénység csak úgy és talán még nagyobb mértékben terjed, mint a külföldön, de egységes rendezésről egyáltalában nem lehet szó és a szegényügy egyes részeiben is csak a gyermekvédelem halad a maga jól megalapozott utján. De ennél a mostoha helyzetnél is szembetűnőbb az a másik, nem kevésbbó különös jelenség, hogy egy országban, mely immár egy ezredév óta hoz törvényeket, egynémely elavult, porlepte királyi dekrétumon kívül a szegényügynek létező egész Írott jogforrása a községi törvénynek rövid két szakasza és egy 1398 ban ■hozott, de már magában az indokolásben is ideiglenesnek jelzett törvénynek egynéhány szakasza. Tagadhatatlan, hogy egy ország közállapotának nem az Írott törvények kizárólagos ismertetői, de nem férhet kétség ahhoz sem, hogy amely ország közállapotainak minden egyes fontosabb mozzanatát törvény örökíti meg, abban, az országban egy intézmény nem is létezik, ha nyomát a törvénykönyvekben nem találjuk. Joggal állíthatjuk tehát, hogy a magyar törvényhozás a magyarszegéuyügyet eddig hazánkban egyáltalán nem tartotta érdemesnek arra, hogy vele az ország egész területére kihatóan foglalkozzék. Van ugyan egy belügyminiszteri rendelet, amelylyel a kormányba szegény- ügy rendezését elhárítja magától, de tudomásunk szerint senki sem e-enőrzi azokat a hatóságokat, amelyekre a belügyi kormány az ő tulajdonképpeni feladatának teljesítését áthárította. Hogy a magyar szegónyügy rendezésére a mérvadó körök tp án a legújabb időig menuyire nem gondoltak, ez a legfényesebben kiviláglik abból, hogy ha zánkban eddig a szegónyügy rendezéséhez semmiféle előmunkálatokat sem végeztek, de még az előmunkálatok végzésére utasításokat sem adtak. Á szegényügynek teljesen elhanyagolt állapota annál feltűnőbb, mert korunk köztudomás szerint a szociális intézmények jegyében áll. Alig talál- kozur’: oly nyilvános ténykedéssel, melynek szociális fontosságát ki ne domborítanák és alig hoznak újabb törvényt, vagy rendeletet, amelynek szociálpolitikai hátterét az indokolásion külön ne méltatnák. A sok praeventiv intézkedéstől nem látjuk a létező bajokat, a nép boldogító- sát célzó törekvéstől nem látjuk magát a szegénységet. Már peóig addig, amig magával a szegénységgel nem végeznek, amig annak leküzdésére nem határozzák el magukat, addig nagystílű szociálpolitikát folytatni olyan anchronizmus, amely zomoly következményeiben a nagy áldozatokkal hozott szociálpolitikai vívmányokra még végzetes befolyással lehet. Szőlő Mertz Istvánnál. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcel!án* Iámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a Vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) A képviselőtjáz ülése. Budapest, juüus 12. A felirati vita. Berzeviczy Alhert egynegyed 11 órakor nyitja meg az ülést. Bakonyi Samu: Főleg a választói jog kérdését teszi szóvá, amelynek radikális irányban való kiterjesztését nyíltan hirdeti a kormány nem egy tagja is. És akkor akadnak olyanok, akik az úgynevezett nemzeti szupremácia hangoztatásával a radikális kiterjesztés ellen küzdenek. Az ellenzék a legnagyobb energiával fog sorompóba lépni, bogy a választói jog ilyen kiterjesztése testet öltsön. Hosszasan foglalkozik a szabadelvü- séggel és a liberális politikával. Szerinte nem lehet szabadelvű az a kormány, amely ellene van az általános és titkos választói jognak. Az egész ország óhajtásával, a magyar nemzet egészével helyezkedik szembe ezek szerint a kormány, amikor ellene van az általános választói jognak. Sokan azt kérdhetik, miért akarja a függetlenségi párt a választói jogot, hisz Bécs is azt akarja ? Nem foglalkozhatnak Bécs titokzatos politikájával, nem kutathatják az okokat, melyek Ausztria politikáját irányítják. A nemzet dolgozri akar s mi dől* gozni is fogunk, de gyűlöljük a rabszolga- munkát. Tartós munkát csak az fog produkálni, aki ki fogja vívni az általános, egyenlő és titkos választói jogot. (Éljenzés balról.) Tisza beszél. Gróf Tisza István: A nemzetiségi kérdésről beszél, mely még a határokon is tulcsap. Meg kell találni a határokon túl lakó kis nemzetekkel is az egyetértést, mert ezek a magyar állam erejétől várják fönnállásuk biztosítását. Nincs állam, a mely a nemzetiségieknek olyan jogokat biztosítana, mint a magyar. (Úgy van!) Kelemen Samu: A chlopy-i parancs is magyar érdek volt! Gróf Tisza István : A keleti kórdós- addig csak a nagyhatalmak terjeszkedő vágya és a statuskvó fenntartásának törekvése küzdtek egymással. Meg van minden tárgyi előfeltétele annak, hogy megérthessük egymást a nemzetiségekkel. Pedig e helyett állandóan rágalmaznak bennünket. Szomszédainknál ki vagyunk kiáltva zsarnokoknak, s még azoknál.is, akik követik ami politikánkat, hihetetlen a magyargyülölet. Nem magyar ajkú polgártársainknak bele kell törődniük abba, hogy egy nemzeti államhoz tartoznak. Éz a határ, amelyen túl nem mehetünk. Hü polgárai legyenek az egységes magyar nemzeti államnak. A nemzetiségek igazi vezéreire hárul a feladat, hogy ragadják ki a vezetést az agigitátorok kezéből. A mi feladatunk, hogy őket ebben támogassuk. Mi sem állottunk feladatunk magaslatán. Nem elnyomni kell a nemzetiségieket. HiszeD egyenesen élhetetlenek vagyunk. Nagy hangon nyilatkozunk, de nem teszünk semmit. Nyomatékosan felszólítja a mérsékelt románokat, hogy álljanak e ő nyíltan kéréseikkel és a magyar nemzet áldozatokat is hoz a belső bókéért. (Nagy tap3 a jobboldalon.) Györgyffy Gyula hevesen támadja a kormányt, kijelentve, hogy ... feliratból mindaz hiányzik, ami az ország javát szolgálhatná és ezért a Justh-párt javaslatát fogadja el. Ezzel az ülés véget ért. Mórán János ?“Ä“\Vr'°5“S.,os Elvállalja a legmesszebbmenő igényeknek megfelelő bútor készítését és zongorafényezését. Telefon-szám : 59. Konyha falvédö rajzolva 35 kr. unser kézimunka üzletében RÓth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk a t. fcftißzfosffBtk, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. . * * - (SiTr& ÍS ftfríSklfe a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből 0^931 készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők
