Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)

1910-07-12 / 150. szám

2. oldal SZAMOS » (1910. julius 12.) 150. szám. nyékben való részesítését, a támogatás mérvének megállapítása feletti érdemleges elhatárolását azonban későbbre tartotta fenn, egyúttal az ügy tanulmányozására Horváth Bertalan, dr. Lengyel Alajos, dr. Keresztszeghy Lajos, Pethö György és dr. Tanódy Márton bizottsági tagokból álló bizottságot küldött ki dr. Antal Sán- dór tiszti ügyész elnöklete alatt. Egyéb ügyek. Néhány telekrendezési ügy és egy hatósági átirat elintézése után a közgyű­lés Tankóczi Béla fogalmazónak 4 heti, Hegyi Kázmér erdővódnek három havi szabadságidőt engedélyezett. Mórán János Meghalt Bunkó Vince. A vigasztaló, pajzán, kedvderitő, bu- oszlató nóta hangj&i még a fülünkbe zsi- bonganak, azután jön egy hirtelen, nagy, pattogó reccsenós, a húr elpattan, a vonó a földre hull, a fekete fiú megtántorodih és elhallgat örökre Azután a banda újra felveszi a vo­nót és huzza újból, de most már a pri másnak huzza, annak, aki egész életét azzal töltötte el, hogy másnak nótázott s aki most már ott fekszik a kényelmes, örök nyugovóhelyen, a honnan — mint a nóta mondja — nincsen soha visszatérés, odalent, hol nem fáj semmi. Nem fáj semmi. Neki nem. De a sir olyan halottágy — Madách szerint — amely fölött az élő nem a holtét, de öufájdalmát siratja. És bár az emberek azzal a megnyug­vást keltő szomorú vigasztalással fogad ták a Bunkó Vince halálhírét, hogy „jól járt szegény“, ravatalánál az élőt mégis elfogja a szomorú meghatottság, a sirás. Nem a holtét, de önfajdalmát si­ratja. Olyan volt az élete, mint egy szép, hangulatos, szivbelopódzó nóta. Sirt, zokogott, könnyezett, kacagott, örvendett, táncolt, vigadott, amint a han­gulat hozta magával, egy egész életen át, — azután jött egy hosszú befejező akkord, olyan mint a nóták végén szokott lenni, aminek nincs mrlódiája, nincs kottája, csak olyan hegedüriszálás, hogy még él is a DÓta, haldoklik is, azután szépen, las­san elül, elhal, megszűnik. Csak az e'pléke marad meg. Meg az ü[es helye. Az üres helye abban a fogalomban, a mit a Bunkó Vince neve jelentett. Es azt az üres helyet látva sir az élő, aki nem a holtét, de önfájdalmát siratja. A fülünkben még itt zsibong, itt zug a nóta, ami az ő mesteri keze alól került ki, még látjuk előkelő, úri alakját, amint leteszi a vasta? szivart a szájából és elő­veszi a szárazhat, de az a mesteri kéz immár merev, az a melegen néző szem már hideg, az a melegen, érzéssel dobogó szív már néni dobog, a szárazfa elné­mult. Még az imént daloltunk, táncoltunk a zenéje mellett, amit a fülünkhöz hajolva húzott, ma dó után neki húzzák a f űk, az ö nótáját. De neki már ez is annyi, mint az egész nyugodtan tovább forgó világegye­tem minden nyüzsgő, tarkálló sokaságával együtt, amit :tt hagyott. Már ezt is csak az élők hallják. Neki már csak egy zenéje van, ami csak az övé, ami csak neki szól : az a méla, buskomor, fekete dübörgés, amit a koporsója ad, mikor a mindent eltakaró nehéz görönygyöket ráontja a sirásó ka­pája. Ez az övé. Ezért élt, muzsikált, vigasztalt, bá­torított mindnyájunkat egy egész éle ten át. Azután elmúlik végképpen. Jön az enyészet, a pusztulás, elpor­lad, csak a nótája, az itt fog zsongaui a fülünkben meg akkor is, mikor az ő haj­lékony ujjaiblól csak a száraz csontot ki* méli meg a pusztulás. Van-e másvilág vagy nincs, azt ő már jobban tudja, mint mi. Ha van. akkor az estcsillag feljötté­vel megindu. a Bunkó Vince lelke és visszajön a földre, ahol zenét, nótát fog hallani és ott fog lebegni a mulató embe­rek hangulatának megszokott melegében. * Elvállalja a legmesszebbmenő igényeknek megfelelő bútor készítését és zongora­fényezését. Telefon-szám : 59. Tűzoltók napja. Vasárnap tartotta Nagykárolyban a Szatmárvármegyei Tűzoltó Szövetség évi közgyűlését, amelyre a vármegye külöm- bözö vidékeiről 90 tűzoltó sereglett össze. A pályaudvaron díszes fogadtatás volt s meleg ovációban ró-zesitették dr. Falussy Árpád szövetségi elnököt, aki a vendégtüzoltókkal együtt érkezet* Bevonulás után a városházán előbb választmányi, majd rendes közgyűlést tar­tottak, amelyeken dr. Falussy Árpád el­nökölt. A lelkes elnöki megnyitó beszéd után a közgyűlés meghallgatta Ferenc Ágoston szövetségi titkár részletes jelen­tését a vármegye tüzrendészeti állapotá­ról s a szövetség és a tüzrendészeti fel­ügyelők müködósérül. A jeieutésbeu föl­tárt sivár tüzrendészeti viszonyok élénken mutatják, mennyi teendő vár a szövet ségre. , A közgyűlésen jeleulevö Ilosray Aladár vármegyei alispáu, a szövetség al- elnöke a közgyűlés őszinte örömére kije lentette, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezni fog a szövetség törek­véseit előmozdítani. Miután a szövetségi számadást és költségvetést megállapították, Nagybánya város meghívására elhatározták, hogy a jövő évi szövetségi közgyűlést Nagybánya városában tartják meg. A közgyűlés továbbá megválasztotta a szinérváraljai kerületben Sepsy Károly főjegyzőt járási tüzrendészeti felügyelővé. Egyhangúlag állást foglalt végül a közgyűlés a tözoltó tisztek egyesületének az országos tüzoltószövetség ellen irányuló mozgalma ellen s hasonló állásfoglalás iránt a többi vármegyei szövetségeket is megkereste. Közgyűlés után a nagykárolyi ön­kéntes tűzoltó csapat sikerült gyakorlatot mutatott be a szatmári önkéntes csapat mászó rajának közreműködésével. Délben Nagykároly városa ebédet adott a közgyűlésen résztvett tűzoltók tiszteletére. Mint a halál olyan biztos hogy a jó háziasszony sem vesződik a kávé­pörköléssel ha megismeri a Fógel-féle villa­mos kávé-pörkölőn pörkölt és szakszerű keveréssel előállított pörkölt kávékat, melyek össze nem tévesztendők azon gyárilag pör­költ kávékkal melyek élvezhetetlenek. Kérem becses próba rendelését mely kapható V$ kiló 35, 40, 45, 50, 55 fillérjével. Tisztelettel Fógel Károly kávé-nagykereskedő. Tatorján István építése építési irodája Szatmár,Rákóczi-u. Fogarassy-ház. vállal mindenféle építkezést, tervek, költség vetések készítését, művezetést és ellenérzést. Bunkó Vince Nagykárolyban szüle­tett. Negyven évvel ezelőtt került Szat- márra, az akkori színházhoz zenésznek. Azután bandát szervezett és rövid megszakításokkal — amig Parist, Londont, Brüsszelt, Kissingent és több fürdőhelyet bejárt, — állandóan Szatmáron tartóz­kodott. Személyesen ösmerte Mária Valéria főhercegasszonyt, akinek egy általa szer­zett dalt ajánlott. Kissingben, ahol nejével tartózko­dott, megösmerkedett Bismarck herceggel, a német birodalmi kancellárral is. Több polkát, walcert szerzett és leg­utóbb két magyar nótát. Újév óta sorvasztó, nehéz betegség gyötörte, amelytől vasárnap reggel 5 óra­kor váltotta meg a halál. Temetése ma délután 5 órakor lesz. A temetésen az összes helybeli ze­nekarok és több fővárosi cigányprímás is részt vesznek. A zenekarok Kóczé Antal budapesti prímás vezetése alatt fogják eljátszani az elhunyt kedvenc nótáit : az Őszi rózsa, Kitették a holttestet az udvarra és Lehul­lott a rezgő nyárfa levele kezdetüeket A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak fájdalommal tudatják a szeretett férj, vő, nagyapa, após, testvér sógor és rokonnak, Bunkó Vince, a híres zeneszerző és karmesternek, folyó hó 10-áa reggel 5 órakor, életének 65-ik, boldog házassága 26-ik évében sok szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt elhunytat. A megboldogult földi részei folyó hó 12-én d. u. 5 órakor fog­nak a Perényi-utca 10 ik számú háztól a hidontuli temetőbe a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 11-én reggel 7 órakor fog az egek urának bemur.attatni. Szatmár. 1910. julius 10-éü. Áldás és béke poraira Ozv. Bunkó Vincéné, szüt. Kenyeres Anna neje. Erdélyi Náciué szül. Bunkó Iza és csa­ládja testvére. Özv. Kenyeres Károlyné anyósa. B. Fehér Mariska unokája. Fehér János veje. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán1 lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) A szatmári kis geográfia. — Beküldetett. — Mióta a szélvihar és esc derekat tisztítási munkálatokat végeznek a város­ban, a geográfia anyaga megcsappant. Éppen azért készséggé* nyitunk tért a közönség ilyen irányú felszólalásának, amelyek között jellemző ez az alábbi, a melyet minden kommentár né:kül szósze- rint közlünk. A felszólalás igy szól: Az illetékes hatóság becses figyelmé­be ajánljuk a Dobó utcán végighúzódó nyilt árok betemetését, vagy befedetásét annyival is inkább, mivel ez árok a meleg idők beálltával oly bűzt terjeszt a kör­nyéken lakók és az arra járók szagérzéka elé, hogy undorral gondolunk a haza vagy, az esetleges arra menetelre. Ez árok ban nemcsak rongy ruhanemüek, hanem többféle állatok feloszlásnak indalt hullái is találhatók s ezek terjesztik a kiállna- tatlau bűzt. Ehhez járul még az is, hogy a régi honvéd kaszárnya ez utcára néző részéböi egy árkon keresztül szintén ez árokba folyik az emásztőgödör tartalma. A paüójárdája sem valami kitűnő, mert itt-ott szegek bukkannak elő s veszélyez­tetik az arra járást. A napokban kis híjjá volt, hogy a oeállott esős idő alatt egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom