Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-05 / 144. szám
v\ XLII. évfoívam. Szatmár, 1910. július hó 5., kedd. ^ Í i7 144. szám. @,eJ«3CJIETJI.FJl8 JPÖMTäaAI KäjPBLÄJP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K. l/j évre 6 K. */» évre 3 K, i hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 Egy szám . 8 ............ 4. ár a 4 ft53<*r. 1-50 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákcczi-utcza 9 szám. oa Telefonszám: 107. Mindennemű dijak S/.atrnáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a Iegjatányosabb árban kezeltetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4- fillér. Nyilltér sora 20 fillér. Államosítják a vidéki rendőrséget. Bpest, jul. 4. A belügyminisztériumban rég sürgetett nagy kérdés megoldására készülődnek. Az imént elhangzott királyi szózat nagyszabású belügyi reíormokat helyezett kilátásba. Mint kitűnő forrásból értesülünk, a trónbeszédben érintett reformok egyike: a vidéki rendőrség államosítása. A vidéki rendőrségnek mizériáit országszerte ismerik. A városokat erősen sújtják azok a terhek, amiket állami funkciók végzésére hivatott tisztviselőknek kell fizetniök, aminők a rendőri tisztviselők is. Ily helyzetben nem igen válogathatják meg azt az anyagot, amiből a rendőrtisztikart rekrutálják. A kvalifikáció kérdésénél sem rigorózusak: rendőrtisztviselő lesz, akinek jó protekciója, széles melle, acélos ökle van, auélkül, hogy fogalma lenne a rendőr igazi hivatásáról. Az utóbbi időkben már javult némileg ez a helyzet, különösen a nagyobb városokb n. A tisztviselői kar mind képzettebb, rátermettebb, erkölcsileg kiíogástalanabb elemekből sorakozott, de azért a vidéki rendőrség teljes erkölcsi konszolidációját csak az államosítás hozhatja meg. Az állami rendőr fegyelmezettebb, más részről nem függ a kis helyi potentátoktól és igy minden melléktekintet nélkül intézkedhetik. Az állami státusban már a rendőr- irnoktól megkövetelik azt a kvalifikációt, amit a törvényhatósági szabályrendeletek még a főkapitánytól sem kívánnak s igy jogi abszurdumok kevésbé kerülhetnek ki az államrendörség büróiból. Mindazokat az előnyös változásokat, amik az ország rendészeti ügyei körül várhatók a vidéki rendőrség államosítása esetén, már régen mérlegelték a belügyminisztériumban. S mert elég súlyosaknak találták, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter hozzá is látott a nagyszabású reform megalkotásához. A félig kész munkálatot a volt kormány örökségképpen hagyta a mostanira, amely be is lejezte. Legközelebb a reformtei ezetet közre is bocsátják. A tervezet szerint külön rendőrminiszteriumot, vagy országos rendőrfőnöki állást kreálnak, amelyre már ki is szemelték Boda Dezsőt, a székes- fővárosi államrendörség főkapitányát. Egyébként az ország rendőrkerületekre fog osztatni s mindegyik kerület élén lesz egy vezető. A vidéki rendőrségnek használható tisztviselőit átveszi az állam, egyébként a k valifikacionális törvényt fogják éitékesiteni. A törvény végleges megalkotása előtt a tei vezetet megküldik az egyes vidéki rendőrkapitányságoknak és a rendőrtisztviselők országos szövetségének. A vidéki rendőrség áljamositása korszakos változást fog előidézni. Az ország közbiztonsága javulni fog, a rendőri jogszolgáltatás elfogulatlanabb lesz. A kinevezett tisztviselő jobban megfelelhet a hivatásának, mint a megválasztott, aki sohasem biztos abban, hogy a legközelebbi tisztujháson ki all rajta bosszút egy-egy ítéletéért. Az állami rendőrtisztviselő tehát mindig felülemeikedhetik helyi kicsinyes szempontokon és tisztán a törvény s szigorú igazság szellemében dolgozhatik. Euünő példája ennek a fővárosi államrendőrség, amely igazán hivatásának magaslatán áll. A rendőri intézmény általános javulása mellett még nevezetes anyagi előnyök is jelentkeznek a vidéki városokra nézve az államosítás által. A városok adminisztrácionális költségeinek javarészét a rendőrség igényli. S e költségek folyton gyarapodnak, a város fejlődik, amivel természetesen a policialis teendők is szaporodnak. Az államosítás esetén mindezek a terhek elmúlnának a várostól s az államra hárulnának át, a város tehát újabb közintézmények létesítésére, városfejlesztésre fordíthatná az igy fölszabaduló összeget. Mindenképpen nagyjelentőségű tehát a készülő reform, amelynek életbeléptét a városok és a rendórtisztviselők is sűrű óhajtással várják. Tatorján István építész építési irodája Szatmár, Rákóczi-u. Fogarassy-ház. villái mindenféle építkezést, tervek, költség vetések készítését, művezetést és ellenérzést. fiatalos automobil szerencsétlenség Budapest, julius 4. Újpesten, az Árpád-utca sarkán, ma este halálosvégü automobil-szerencsétlenség történt. Janek, az ismert zsoké, az aiagi versenyek végeztével, gépkocsin akart bejönni a fővárosba, s veszettül száguldó automobilja, az országutat ellepő por en- gerben, nekiszaladt egy veszteglő parasztszekérnek. A szekér rudja beMuródott Hirsch Adolfnak, a Hirsch és Csermely- oég főnökének mellkasába s a szerencsétlen emuer, még mielőtt kórházba szállíthatták volna, meghalt. Janek is súlyosan megsebesült, de a gépkocsi többi utasának apróbb zuzódásokon kívül, nem történt bajuk. A katasztrófa részletei a következő : Az automobi on öten ültek: Janek GUza, a huszonhatesztendős Hirsch Adolf, a Hirch és Csermely, Magyar automobil- garage vállalat egyik tulajdonosa, Fröhlich íticherd, Janek szerződtetett chauffeurje, Finau jockey, s egy budapesti ügyvéd, aki azonban a szerencsétlenség után nyomtalanul eltűnt. A gépkocsi, melyet puszta virtuskodásból Janek Géza vezetett, félelmetes sebességgel indult el már az alagi ver- seuypályáról, mert a benneülők minden áron azt ambicionálták, hogy maguk mögött hagyják az összes előttük járó automobilokat. Janek kocsija a rögtönzött verseny hevében kilencven kilométeres sebességgel száguldott végig az országú on. Újpesten az Árpád utca sarkán egy parasztszeker vesztegelt az úttest közepén. A kocsi Braun Farkas József újpesti fuvaros tulajdona, de a gazda maga nem ült a bakon, hanem az ut mellékén állt, hogy pipára gyújthasson. Janek, aki különben se szakértő soffőr s igy nem is ért a szabályszerű vezetéshez, a rettenetes porfelhőben nem vette észre a szekeret s fékezés nélkül, kilencven kilométer sebességgel rohant, előre, nem is gyanítva a halálos veszedelmet, mely közvetlenül a kocsija előtt ólálkodik. Csak akkor vette észre a parasztszekeret, mikor már alig volt tőle öt lépésnyire. E pillanatban rémülten a fékezőhöz nyúlt, de már hiába, a szekér rudja belefuródofct a mellette ölő Hirsch Adolf mellkasába s a szerencsétlen ember vérző és összezuzódott testtel röpült ki az országúira. A kocsit ad Janek Gézát is oly erővel érte, hogy a jockey karja teljesen szétroncsolódott, sőt néhány bordacsontja is súlyosan megsérült. A többiek — Fröhliok, Finan és a budapesti ügy véd — csak kisebb zuzódásokat szenvedtek. FISCHER ANTAL m női divatáruházában Szatmár a Pannónia mellett HATÓSÁGILAG ENGED ÉL YEZETT Az összes raktáron levő áruk mélyen leszállított árban • árusít tatnak elTI
