Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)

1910-07-20 / 157. szám

(1910. július 20.) 157>ik Brim. SZAMOS 3. oldal ben rémes vérengzés történt. Kicemanyák Demeter, egy nsgymajori gazdaember le­génysort an levő fia mér kora reggel be­tilt a község korcsmájába és mulatni kez­dett. Sokat ivott, dalolt táncolt, mig végre estefelé, az egész napon át tartott tivor- nyázásban kifáradva, hazafelé indult. Ke­zében éles fejsze volt, amellyel az uton- menőket megfenyegette, többekbe belé- kötött, akik azonban kitértek a részeges legény utjából. Eközben találkozott apjá­val, aki a fia elébe jött és szemrehányó hangon kérlelte, hogy menjen haza és aludja ki mámorát. A fiú erre szörnyen felindult és nekirohant az apjának és bal­tájával szörnyű csapást mért a szerencsét­len emberre, aki véresen összeesett. Mintha mi sem történt volna, tovább haladt a nekidühödt legény. Már ekkor vérben forgott a szeme és amint Duhaj Györgygyel találkozott, minden szó nél­kül azt is fejbevágta az éles fejszével. A vérengzésnek ezalatt hire futott a falu­ban 6, Kicmanyák Demeter édesanyja meg a halállal vívódó Duhaj György anyja jöttek a legény elébe, aki a két asszonyt sem kímélte, hanem súlyosan megsebesí­tette őket is. Duhaj György még az est folyamán belehalt sérüléseibe, mig az öreg Kicmanyákot és a két asszonyt be­szállították a lőcsei közkórkázba, állapotuk aggasztó. A gyilkos legényt a csendőrség letartóztatta. A „Linka asszony“ kocsonyája. A Linka asszony egy korcsma Krassó köz­ség felső végén, ahol az utasok, a vásá­rosok meg-megállanak egy kis .talra, ételre. A múlt heti krassói vásáron gróf Károlyi Lajos szinyérváraljai uradalmának 19 cselédje állott meg a Linka asszony előtt. A télire való csizmát, gubát, szűrt szereztek be a városon s vásár után betértek Linka asszonyhoz. Ittak egy-két kupicával és kocsonyát is ettek. Másnap azonban mind a tizenkilenc cseléd hirte­len beteg lett. A járásorvos heveny gyo­mor és bélhurut tüneteit állapította meg rajtuk, amely betegség fájdalmas, ragadós és halálos. Minthogy alapos a gyanú, hogy nem a gubavásár, hanem a Linka asszony kocsonyája ártott meg a 19 embernek, a járásorvos feljelentette Linka asszonyt az ügyészségen. Vizbefult gyermek. Stefán Lászlóné nyirmadai tanyabeli lakos, beteges asszony otthon maradt és csecsemő gyermekével foglalkozott, .ezalatt két másik fia, a két éves István és a 4 éves János kimentek az udvar melletti árok mellé játszani. Az árok a felgyülemlett esővíztől telve volt. Amint az apró gyermekek ott játszottak, a két éves kis gyermek lecsúszott az árokba és belefult. A kis János, aki csak estefelé ment haza, észre sem vette a kis öccsének eltűnését. Este azután a Stefán- csalad a gyermek keresésére indult és a kis István holttestét egy horoggal húzták ki az árokból.[ Konkurrencia minden téren. Bizony minden téren, még a saktéren illetve sak- teri téren is nagy a konkurrencia. Ott is nagy a tulzsofoltság, pedig hát a kvalifi­káció nagyon meg van szorítva, akár Fény községben a korcsmái bérlet. Sakter nem lehet akárki, még protekcióval sem, ha nem zsidó. Dacára ennek az exklusiv kelléknek, már a metszők között is élénk a versengés. Bleyer Farkas mint tudósí­tónk írja — még rég óta folytataja Bere községben a metszőmesterséget, — még pedig közmegelégedésre. (Ezt nyilván úgy érti tudósítónk, hogy még egy megmet- szett csirke sem panaszkodott a működése ellen.) A múlt hónapban azonban felhő vonult a csirkenyak, libanyak körül virág­zó sakteri üzlet egére. A szomszéd köz­ségben, C8omaközön megtelepedett Miller Eizik és ő is űzte a mesterséget. Űzte addig, mig a konkurrencia miatt Bleyerék el nem kezdték őt űzni. Bleyernek 17 éves Sámuel nevű fia ugyanis megleste epja konkurrensét, zsákot húzott a fejére és úgy elverte, hogy a törvényszéken látlelet szerint súlyos a testi sértés, amit Miller szenvedett. Rablótámadás pálinkáért. Nagyon ihatnékja volt Simon László kapnikbányai lakosnak, aki már sokszor volt büntetve. Betért Wieder Mór korcsmájába és mivel a korcsmáros egyedül volt, Simon felkapott egy széket és azzal fenyegette a jámbort, hogy agyonüti. Wieder úgy megijedt, hogy kiszaladt a korcsmából. Mire segít­séggel együtt visszaérkezett, Simon össze­szedte a fiókból a pénzt, es elszökött. A csendőrök elfogták. Visszaküldték Amerikából — a férje után. Egy fiatal, 17 éves leány ér­kezett most vissza Amerikából Piskolt községbe. Zsámboki Mária a leányzó, aki roaonaihoz igyekezett Trentouba. Amikor kikötött vele a hajó, megvizsgálták annak rendje szerint, mint a bevándorlókat szo­kás. Úgy találták, hogy anyai örömök elé néz. — Hol a férje ? — kérdezték. — O.thon — füllentett a leány s részben igazat mondott. Áz amerikaiak pedig nyomban hajóra ültették s vissza­küldték — a férje után. így jött vissza most Zsámboki Mária Piskoltra, ahol a leendő gyermek apja nem akar férj lenni. Szegény orosz! Aratni indult sok más társával Mikolic János alsószelistyei mármarosi orosz a nyári szezonra. Fiatal volt még, 15 éves és otthon Alsószelistyén egy öreg orosz házaspár várta, hogy mennyit fog keresni a nyáron a Juon. Mikolában, az Osztroviczky birtokon vál­lalt munkát a csapat, a melyben Mikolic János dolgozott. Vasárnap kiment a birtok határán folyó Turba fürödni. Aztán ott­veszett szegény. Belefult. Hétfőn kifogták a hulláját és eltemették. Alsószelistyén pedig egy öreg orosz házaspár hasztalan várja már haza a Juont, meg a kérésijét... A házi szarka. Szórádi Ilona több­szörösen büntetett cselódleánynak tegnap kellett volna jelentkezni a törvényszéken, hogy lopás miatt reá rótt két havi börtön- büntetését megkezdje. Be is jött. Csendőri kísérettel jeleDt meg a törvényszéken. A porosaiméi csendőrök kisérték be, mert időközben Domahidy Viktornétól, akinél szolgált, értékes ruhanemüeket és evőesz­közöket ellopott és megszökött. A csend­őrség azonban elfogta. Lecsukták. Felülfizettek a Szatmár-Németi kőmű­ves ifjaknak 1910. julius hó 10-én megtartott tánczvigalmán. Marozsi Gergely 12 K, Ve- szelovszky Testvérek, Kozár Endre 10—10 K. Nagy Károly, Szigeti Lajos 8—8 K, Dobránszky Sándor 6 K, Krón Mihály, Ki­keli Lajos, Szabó András, Erdey Gyula, Garda Lajos, Jódy András, Bottyán István 5—5 K, Gajdos Lajos, Bungó Dezső, Mun- csán Gy. Óvári Lajos 4—4 K, Kirila Mihály, Vig Lipót, Katona Mihály, Taar Mihály, Rotyis György, Néma József, Révi Miklós, Bottyán Lajos, Fodor Gábor, Rózenblatt Dezső, Medgyesán János, Mulady József 3—3 K, Medgyesán Gyula (Szatmárhegy), Jakab István, Dobos Endre, Roóf János, Nagy Lajos, File József, Heizel Gyula, Foj- tovics Antal, Terge László 2—2 K, Rápolti János, Pálfi József, Pozsvay János, Bottyán Ferencz Ragyóczy Sándor, Papp Endre, Kozma László, Bakos József, Mező Árpád 1—1 K, Kádár József, Jakab Antal, Gom- bási József 80—80 fillér. A tiszta jövedelem 240 korona. Ropogós cseresznyét, egrest befőzésre és étkezésre, ugorkát, tököt, zöldbabot, karalábét, czukorborsót, kellkáposztát és uj burgonyát vegyesen vagy egyenként 5 klgos pósta kosaranként 2 kor. 40 fill, ismét eladóknak előny árajánlat. Savanyított hófehér káposztát hasábbal, mázsánként 8 koronájával szállítja Gyümölcskivitel Csöng- rádról. Ugyanott házilag kezelt, kétszer szürött fajborok 100 literenként, felelősség mellett, kölcsön hordóban 34 koronájával kapható. Kátrány, k&rbolinenm, különféle kötelek, zsinórok, dohányzsineg, zsinegek, halászhálók és halászati cikkek, zsineg­hevederek, gépolaj, firnÍ8z, saját őrlésű különféle olajfesték, munkás cipók és boca- korok nagyban és kicsinyben kaphatók Drágos Béla kereskedőnél Szatmár, Kossuth- Lajosutca 23. (Hid-utca.) Tisztelt gazdaközönség. Akarnak a csépléshez jó, uj termény zsákokat kölcsön venni, ha igen, akkor menjenek a „Csendes Béla“ Attila (vonat) utca 1/b. szám alatti üzletébe, ahol uj termény-zsákokat és víz­mentes ponyvákat a legjutányosabb árak mellett kaphatnak kölcsön; továbbá gyári raktáron vannak és legolcsóbb áron kap­hatók kitűnő szegedi kötél-áruk, dohány zsinegek, uj zsákok és ponyvák minden mé­retben. Telefon szám 222. A papírkosárból. Szokatlan dolog ugyan, de mi ma mégis az írók azon fajtájának szenteljük tárcarovatunkat, a kikuea munkái rend­szerint a papírkosár öblös és sötét mélyé­ben vesznek el az utókorra nézve és holt­tetemük fölött bánatosan búg egy-egy visszautasító szerkesztői üzenet. Vannak ezek közt a visszautasított irodalmi bűncselekmények között olyan rettenetes rossz dolgok, a melyek olyan rosszak, hogy már szinte jók. S mivel mi nem tartjuk feltétlenül megdönthetetlennek a mi visszautasító bí­rálatunkat, lelkiismeretünket nyugtatjuk meg akkor, mikor ezeket az ellenünk el­követett merényleteket napvilágra hozzuk, nehogy esetleg a magunk megbízhatatlan véleménye alapján elüssünk egy ilyen vers szerzőjét a szoborhoz való jogától. Ha netaián tán a tudományok és irodalmi egyesületek érdeklődnek valame­lyiknek a szerzője iránt, annak neve szer­kesztőségünkben megtudható. De hadd jöjjenek ők maguk, a papír­kosár gyomrának elrontói, még pedig le­hetőleg érintetlenül, a helyesírási hibák meghagyásával. Mert abban csodálatosan egyetértenek a jelen rovat költői, hogy fütyülnek az ortográfiára. Ámbátor mit lehet tudni ? Lehet, hogy ez a jövő költészeti stílusa. Úgy komikusán rossz voltával, mint helyesírási hibáival első helyen ez a vers áll: Ide veled . . . Ide veled ! régi rozsdás tollsm Had nyomjalak, nyakig a tentába ; írd rímekbe, mi agyamban foggan Mit nekem a, tömeg kritikája. Keblem melyén, dalok zsongnak-bongnak írjad toliam ! folylyanak rajtad át. Ki parancsol ? - dühödt tűzhányónak Ne ontsa ki, a lávafolyamát. S szépek vagytok, ti, nékem dalaim, Köhögjön bár, a tömeg e fölött Boldogan csüg, anya magzatain Légyen az bár, nyomorék, torzszülöt. Emez meg a szerelembe versel bele így •• A szerelem. Nagyon sok a buja Egy szegény legénynek Szivét nagyon bántja Valami szegénynek. Az a hős szerelem Gyökeredzik benne Mint a maró szóda Úgy mar a szivébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom