Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)

1910-07-19 / 156. szám

2. oldal SZAMOS (1910. július 19.) 156. szám. hozzá közel voltak, kik vele összekötte­tésben állottak. Innen van az, hogy Szat- már város társadalma szinte riadva fogadta a hirt, hogy Rácz István meghalt. Nem, az nem lehet! Hogy is lehetne, mikor még élte delén volt! Hiába tiltakoztunk azon tudat ellen, hogy ő meghalt, a rideg va­lóság meggyőzött róla. Ő már hidegen fekszik, megfagyasztva, lesorvasztva azok­nak reményét, kik oly szeretettel, féltő gonddal ápolták s hitték, hogy az ö sze­rettük nem hagyja itt őket. Szinte csodá­latos, hogy az a zemplénmegyei kis falu oly kiváló egyént szült, ki már ifjú korá­ban is társai fölé emelkedett s a neves sárospataki főiskolának széniora lett, rövid ideig tartó káplánoskodása után előbb kisvárdai s onnan szatmári lelkésszé hív­ták meg, itt szólította el az Ur — 16 évi lelkipásztorkodása után — hűséges szol­gáját, melynek megtörténtéről a csapástól lesújtott család a következő gyászjelentés­adta ki: Alulírottak a fájdalomtól lesújtva, de Isten akaratán való megnyugvással tudat­juk a szeretett férj, apa, vő, testvér és rokonnak Ráca István szatmári református lelkésznek f. hó 17-én d. u. 7 órakor éle­tének 48-ik, boldog házasságának 21-ik, lelkipásztorkodásának 24 ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. Kedves halottunk bűit teteme f. hó 19-án d. u. 4 órakor fog a szatmári ref. templomban tartandó gyászszertartás után a helybeli sirkertbe örök nyugalomra té­tetni. Szatmár, 1910. julius 17. Özv. Rácz Istvánnó, szül. Szívós Irma neje. Margit, Pista, Ilona, Iboly, László gyermekei. Szívós Mihály nyug. főgimn. tanár, apósa. Rácz Emilia, férj, Kovács Dánielná test­vére. Szívós Irén, Szívós Gizella, ízivós Borisba, férj, Nagy Károlyné Szívós Géza sógornői, illetve sógora. De osztozik az ő fajdalmokban a szatmári egyház is, mely részvétének az alábbiakban is kifejezést kivan adni : A szatmári ref. egyház mély fájda­lommal jelenti, hogy Rácz István, 16 óv óta egyik lelkipásztora, rövid ideig tartó betegség után, életének 48-ik évében folyó hó 17 én este 7 órakor jobblétre szenderült. Temetése a ref. egyház szertartása szerint folyó hó 19 én délután 4 órakor lesz. Szatmár, 1910. julius kó 17. Áldás és béke lengjen porai felett ! Rácz István született 1862-ben Erdő- bényén (Zemplén) Elemi iskoláinak elvég­zése után a sárospataki collegiumba ment, hogy a tudomány lépcsőin haladjon fölfelé, Lol 1880-ban az érettségi vizsgát letevén, még ugyanazon évben a lelkészi pályára lépett. 1880—1884-ig a theologiai tudomá­nyokban oly kitűnő eredménytért el, hogy a következő évre szeniornak választották. Kápláni óvét Lukács Ödön felső szabolcsi esperes, nyíregyházai lelkészoida a mellett töltötte, honnan 1887-ben Kisvárdára (Sza­bolcs m.) hívták meg lelkésznek, itt 7 évig működvén, 1894-ben Szatmár ref. közön­sége választotta meg egyik lelkipásztorául. Vasárnap este borult reánk az ő el­veszítésének sötét fellege. a könyek és zokogásnak árját zúdítván le. Ő már megpihent! Mi pedig harcolunk tovább sebet osztva és sebet kapva e tülekedő világban. Lengjen közöttünk az ő szeretetteljes, jó­ságos lelke, tanuljunk tőle s a fájdalom enyhébb, hordozhatóbb leszen. Legyen álma csöndes, nyugalma zavartalan. Az utánna busongókat a mi édes Vigasztalónk takar­gassa b9 a vigasztalás balzsamának ga- lambszárnyaivai . . . Isten vele . . . Nagy tiszteletű Uram ! A viszonttaiálkozásra . . . Tuba Endre. ref, s. lelkész. Azon t. hatóságok és testületek ré­szére, melyek Rácz István szatmári lel­kész temetésén részt kivánaaa: venni, templomi szertartás alatt fentarcott he­lyekről gondoskodunk, ha ebbeli szándé­kukat kedd délig Tuba segédlelkésznél (ref. főgimnázium) bejelentik. Mórán János ÄÄ“!“ Elvállalja a legmesszebbmenő igényeknek megfelelő bútor készítését és zongora­fényezését. Telefon-szám : 59. A pörkölt kávéban fokozódó szükséglet imár oly fogyasztóknál is érezhetővé vált, kik eddig csak nyers ká­vét vásároltak, mert csák ilyen módon véltek elérni jó kávét a háztartásban. Azonban mióta a legfinomabb fajokból előállított Mágnás keverék kávénak zamatáról és kiadóságáról meggyőződtek az addig használt nyers nedves-kávékat nem használják, mert ennek vesződsége és pörkölése mellett 25°/o-ot is elveszíti a kipórkölésnél, kérem próba vételét a Fógel-féle villamos kávépörköldéből. Megint őrült van a fogdában! Az összes hatóságok figyel­mébe. Most már igazán keresnünk kell a szavakat felháborodásunk és megbotrán­kozásunk kifejezésére. Irtunk és irtunk, amennyi kifért be­lőlünk amiatt a hallatlanul botrányos ál­lapot miatt, hogy szerencsétlen elmebeteg emberek, dühöngő örültek részére a városi kórházban nincs hely és igy ezeket a nyo­morultakat az e célra teljesen alkalmatlan csendöri fogdában helyezik el. Ma megint hangos a csendöri fogda. Vérfagyasztó, idegzetet gyilkoló orditás, egy szegény, kényszerzubtonyban fetrengő ember szánalmas hangja tölti be nemcsak a mentők udvarát és a csendőri laktanyát, hanem a közeli lakásokat, a kaszinó kert­jét is. Nem is szólunk arról, bogy a ret­tenetes hang egész tömegekben állítja meg az örtanyán átjárókat, akik az izgalomtól reszketve hallgatják a borzalmas han­gokat. Egy Számét Mór nevű többgyerme­kes családapa van a fogdában. A szerencsétlen, több gyermekes csa­ládapa nem elősző, van ott. Már több ízben kitört rajta az, elmebaj s mind­annyiszor a fogdába internálták arra az időre, amig valamelyik elmegyógyintézet­ben el tudták helyezni. Az őrültek házából hazajött s ma megint kitört rajta az őrület, a dühöngő elmebaj. Kónyszerzubbonyt húztak a sze­gényre és jpinthogy a kórházban nincs hely a részére, bezárták a csendőri fog­dába. Ott vergődik a nyomorult a fogda betonján, amelyen végig végigvágja magát. A kályhát, az asztalt, széket még igy, kényszerzubbonyban is darabokra törte, a lábaival az ajtófélfát pozdorjává zúzta. Ismételjük, hogy valósággal keres­nünk keli a szavakat ennek a botrányos állapotnak az elítélésére, de félünk, hogy a kommentálásban méltóságunkon aluli hangra találjuk ragadtatni magunkat, inert igazán parancsolnunk kell a belőlünk ki törő felháborodásunk, hogy el ne ragadjon bennünket. De hát ehhez nem is kei. kom­mentár. Nines a világon oiyau utolsó vacak falu, ahol ilyen lelketlenség .megtörtén­hetnék, Szatmáron oly kevés ember kerül a statisztika szerint elmegyógyintézetbe — no mert soka szabadon járó e.mebajos — hogy nem áldozat, hanem kutyakötelesség a hatóság részéről, hogy ezekről gondos­kodjék De nem gondoskodik. Sem arról a nyomorult őrültről, sem azokról, akik körülötte vannak. A tűzoltók és mentők egész éjszaka nem tudnak aludni a szerencsétlen ember orditásától, a csendőriaktanyában a le­génység le sem hunyhatja a szemét. A tűzoltólaktanya emeletén gyerme­kes családok laknak, ezeknek a hatóság jóvoltából az örültek ordításával keil a?, idegeiket gyilkolni. Es végül a szomszédos cellákban el­zárásra Ítélt foglyok vannak. Ezek csak elzárásra vannak ítélve, senkinek sincs joga őket próbára tenni, hogy kibírják a fogságot az örült ember dühön­gésének szomszédságában anélkül, hogy rajtuk is ki ne törjön valami betegség. Nem kommentáljuk hát a dolgot, csupán kérdezünk. Kérdezzük a közvélemény nevében, a közegészségügy és közbiztonság nevé­ben : nincs-e Szatmáron hatóság: pol­gármester, főkapitány, főkapitány- helyettes, tanács, főorvos stb., amely végre megbotránkozzék ezen a hallat­lan, ázsiainál is utolsóbb állapoton és segítsen rajta ? A hatósági urak igen érzékenyek szoktak lenni a személyüket érintő leg­csekélyebb dologban is. Hát mi most nem érintjük, hanem egyenesen vádoljuk őket: nemtörő­dömséggel, emberkinzással vádoljuk. K.nozzák a szegény őrültet épp úgy, mint a köréje kárhoztatott embereket. Ezt a vádat minden kiméletesség mellett sem tudjuk elhallgatni és ha a hatóság nem intézkedik, hogy az őrül­tek ne az utca szélén ordítozzanak, ezt nem annak a szokásos álláspontnak tud­juk be, hogy nem adnak ránk semmit sem — mert mi minden lekicsinylés maliett Í3 tisztában vagyunk a sajtó hivatásával — hanem betudjuk a további neonörődésnek és kiméletességből nem moudjuk meg, hogy minek. HÍRROVAT. Esküvő. Róth Lajos, a Lsszámitoló Bank r.t. ügyvezető igazgatója ma tartja esküvejét Mittelmann Ilonkával. Ungváron. KÖZgyÜlÓS. A Szatmári Lövószegyleh vasárnap délelőtt tartotta a városháza kis tanácstermében tisztújító közgyűlését, mely alkalommal dr. Vajay Károiy polgár- mester elnökölt. A választás a következő eredmény-nyel végződött: tiszteletbeli f 5- lövészmester Wallon Ede, főlövt szmester Uray Géza. első allövószmester Pásku Imre, a második Tombory Virgii. titkáé Demko Sándor, ügyész dr Nagy Géza, pónztárnok Páskuj Gerő, gazda és zászló­tartó Soltész Miklós ; választmány : Ker- tészffy Gábor, Bakcsy Domokos, Fereaczy János, fjKótay Pál. dr. Harasztby Béla, dr. Lehóczky János, dr. Vajay Károly, Tankóczi Gyula. Léber Antal, Ferencz Ágoston, Steiger Béla. Osváth Mihály, Orosz Alajos, dr. Paál István, Bartha Kálmán, Nagy Lajos százados A szatmárnémeti ref. tanitónöképző és felsőbb leányiskola már elfogad jelent­kezőket az 1910—11 iskolai évre. Szep­tember hóban nyílik meg a felsőbb leány­iskola VI. osztálya, mely különbözeti vizsgával a képző III. osztályára jogosit. A képző I osztályába, a polgári, felsőbb leányiskola esetleg gimnázium IV, oszt. bizonyítványa alapján jelentkezhetnek. Mindkét intézet mellé internátust létesített a ref. egyház, melynek tágas, kényelmes épületében 65 fiatal leány nyer havi 52 koronáért kitűnő ellátást. A rendszeres beiratkozás szept. 15-ig tarty addig is szi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom