Szamos, 1910. június (42. évfolyam, 121-140. szám)

1910-06-25 / 137. szám

XLII, évfolyam. Szatmár, 1910. junius hó 25., szombat. 137. szám, BnofaRESMa* foliuhu isam&a®*. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K. Vi évre 6 K. V. évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 ............ 8............ 4.. „ .. 150 Eg y sxém ára 4 fillér. yr-TT----------:---- 11 ■ = Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. ra Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, & lap kiadóhivatalában fi/.etendnk. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb Atban kflztt- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. A trónbeszed előtt. Bpest, jun. 24. Holnap délben olvassa föl a király a budai várpalota tróntermében az országgyűlés tagjai előtt a trónbeszé­det, amely az uj politikai helyzet ki­induló pontja lesz. Nagyon természetes, hogy az egész politikai világ, sőt az egész nemzet nagy érdeklődéssel várja, mit ♦fog mondani a király és milyen irányt fog adni a trónbeszéd a hirdetett „nem­zeti munkának.“ A legnagyobb érdeklődés termé­szetesen a választói jog reformja iránt nyilvánul meg s mindenki azt várja, hogy a kormány milyen állásfoglalást ajánlott a királynak. Rendesen jól informált körökben ma azt beszélték, hogy a trónbeszéd a szavazati jog általánosságát és egyen­lőségét fogja hangoztatni, de a titkos­ságot nem. Ezenkívül ki fog terjedni a trónbeszéd a politikai kérdések egész komplexumára is. A Ház elnöksége. Hétfői értekezletén jelöli a munka­párt a Ház elnökét és alelnökeit. Most már teljesen bizonyos, hogy a Ház elnöke Berzeviczy Albeit lesz. Egyik alelnöke Kabos Ferenc, Návay az aielnökséget, hir szerint, nem fogadta el, A munkapárt a második alelnökségre Sándor Jánost sze­retné megnyerni. Tatorján István építész építési irodája Szatmár, Rákóczi-u. Fogarassy-ház. Aállal mindenféle építkezést, tervek, költség vetések készítését, művezetést és ellenőrzést. Szatmári geográfia. m. A Kazinczy-utca huncutkái. Senkisem foghatja a Szamosra, hogy felekezeti türelmetlenséget szít. De külö­nösen nem foghatja rá azt senki a sorok névtelen írójára, akinek fontos okai vannak arra, hogy türelmes legyen a felekezeti viszonyokkal szemben. Ezt az egyáltalában nem geográfiai izü kijelentést azért volt szükséges meg. tenni, nehogy valaki ránk süsse, hogy még az ilyen > ártatlan laptöltelókbe is, mint ez a geográfia, beleviszszük az ál­datlan felekezeti kérdéseket. Mikor tehát a Kazinczy-utca geográ­fiai nevezetességét a huncutkáról, jobban és értelmesebben mondva: a pájeszröl ne­vezzük el, nem vezet bennünket animozi- tás a páje8zt viselő polgártársakkal szem­ben, hanem tisztán annak a tagadhatatlan és szembeötlő hasonlatosságnak a megálla­pítása, amely a huncutka és az alább körülírandó földrajzi nevezetesség között van. Tessék elképzelni, hogy a Kazinczyról elnevezett keskenyutca egy fej volna. Feje annak az egyenes utcának, amely vezet ' ki Németi felé s a melynek két karja a későbbi tananyag során feldolgo­zandó Rákóczi- és Kölcsey-utca, lábai a Németibe elágazó utcák, a gyomrát pedig éppen most operálják a zárda tájékán. Aztán tessék megnézni azt a finoman, apró göndörséggel plissirozott vagy gouv- rirozott (a női szabók tudják jobban, hogy micsodázott) folyócskákat, a melyek végig­vonulnak az utca mentén ... Azaz, pardon, mégse, ne tessék meg­nézni. Legalább is gyöngébb gyomru embe­rek ne nézzék meg. Mert a huncutka is csak akkor szép és istennek-emberuek tetsző, ha gondosan ápolt, nincsenek benne ágytoll-reminiscen- ciák. Az egyetem körül. Irta: Vajthó Lajos. A deductio. Az alábbi eset egy öreg professorunk- kal és egy ősjogásszal, — Pálmaival, — történt meg. A professzor nem szerette, ha bele­beszélnek az előadásába, Pálmai pedig 10 perczig sem tudott csendben ülni. így az­tán örökösen hadi lábon állottak egymással. Egyszer a professzor a deductióról magyarázott is Pálmai, — szokása szerint, — belekotyogott a beszédébe. — A tanár dühösen felugrik: „Ugyan Pálmai ur, ne lármázzon itt folyton, hiszen maga olyan szamár, hogy még egy deductiót sem tudna mondani.“ „Tudok én Nagyságos uram!“ „No már erre magam is kiváncsi va­gyok,“ válaszolt a tanár, — mire Pálmai belekezd : „A kilincs: sárga; a gázvezeték: sárga ; az én órám is : sárga; — de mivel sem a kilics nem arany, sem a gázvezeték nem arany, sem pedig az én órám nem arany, következőképen: nem mind arany ami sárga. És ezzel diadalmasan leült. A hires. Egy másik professzornak az volt a szokása, hogy ha valaki leült nála vizs­gázni, megkérdezte, hogy hogy hívják, — a vizsgázó erre megmondta a nevét, mire a tanár rögtön -ezt mondta: „Á, tudom már! maga az a faires!“ — Ezzel aztán olyan zavarba hozta a vizsgázókat, hogy a legtöbb el is bukott. (Ezt ugyan minden zavar nélkül meg szokták tenni.) — Ennél a tanárnál ment Pálmai vizsgázni: A vizsga előtti nap igy szól hozzánk : »Na fiuk, holnap gyertek el a vizs­gámra, mert az ©reg nekem nem fogja mondani, hogy én vagyok az a hires!“ „Az lehetetlen“ feleltük, „hiszen min­denkitől megkérdi kivétel nélkül.“ „Na hát fogadjunk!“ „Természetesen mindenikünk fogadott és másnap testületileg mentünk a Pálmai vizsgájára várni az eredményt. Bejön a tanár; leül és kérdi Pálmaitól. „Hogy hívják?“ „Pálmai Sándor vagyok, az a hires !“ óriási nevetés. A tanár meghökken, meg­csóválja a fejét, aztán igy szói: „Az a hires? Na én nem hallottam a maga hírességéről semmit.“ És Pálmai megbukott. A keresztlevél. Pálmai, — miután beiratkozó^ __ megy a dékánhoz, a leczkekönyvét Aláíratni s viszi magával a kereszilevel^ ^ dé­kán elveszi tőle a keresztlevelet s a hátsó oldalát nézi, amelyiken nem volt irás. „Hol született?“ kérdi Pálmaitól. „A másik oldalon, Nagyságos uram!“ felelte Pálmai. Pálmai indexet irat alá. Azokra a jogászokra, a kik nem járnak előadásokra, legkeservesebb a félévvégi index aláíratás. Az ilye­neket ugyanis nem egy könnyen enge­dik ki a tanárok a kezük közül. Pálmai is drukkolt erősen, mikor az indexét alá kellett volna íratni, — de mi­vel ki nem kerülhette hát beállít egyik leg­szigorúbb tanárhoz s kéri, hogy az indexét írja alá. — De hiszen ón sohasem láttam önt az előadásaimon, mondja a tanár. „Nagyságos uram — feleié Pálmai — van itt az egyetemen egy másik jogász, aki roppant hasonlít hozzám. Bizonyosan azt nem látta Nagyságos ur az előadásokon és azzal téveszt össze.“ És Pálmai Blériot-t m .szégyenitő rekorddal kirepült. KLEIN és TSA HÁM JÁNOS-UTCZAI GYAPJÚSZÖVET­Figyelmébe ajánljuk kishivatainokok és iparos uraknak azon körülményt, hogy üzletünkben egy teljes öltönyre való divatos szövet a hozíá szükséges bélésnemüekkel már 25 koronától kezdve kapható. Ajánlhatjuk azonkívül a legfinomabb angol szöveteket, meiyck női costümökre is a legdivatosabbak. © © Aim háza szatmáu. © © Vajay-utca 30. sz. telek eladó. Értekezhetni Klein és Társánál, Hám-János-u. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom