Szamos, 1910. május (42. évfolyam, 99-120. szám)

1910-05-24 / 116. szám

2. oldal. SZAMOS (1910. május 24 ) 116 szám. A munkáról elnevezett párt gyűlése Or. Ksresztszeghy Lajos programmbeszéde. A Keresztszeghy—Kelemen rendes perben vasárnap délelőtt adta be válasz* iratát a választókból alakult bíróságnak dr. Keresztszeghy Lajos. A válasziratban tagadásba vette el­lenfele összes tényállításait. Saját igazának bizonyítására tanúképpen ajánlkozott Föld­vári Farkas, aki nyomban a helyszínén szavazati jogára téve jobb kezét, meg­esküdött, hogy „Kerekszeghynek* vannak igazai, Kelemennek pedig választói. * A magát a munkáról elnevezett párt gyűlése iránt meglehetős volt, az érdeklő­dés, a Justh-párti hivek lovagiasan ki­segítették a munkapártot és pótolták hézagos soraikat. A megjelentek igy együttesen elég szép számmal voltak. Dr. Keresztszeghy Lajos hosszasan polemizált dr. Kelemen Samu múlt heti beszédével, megtagadta annak alaki és tartalmi valódiságát, de különösen élénken és erélyesen tiltakozott ama vád ellen, mintha az ő pártján levő városi főbenjáró tisztviselők terrorizmussal, presszióval dol­goznának az érdekében. Igen találóan a pártérdek csúnya fegyverének nevezte azt a vakmerő vádat, mintha ő és pártja pénzzel dolgoznának, mert ez a legvalótlanabb rágalom. (A beszéd e része igen nagy hatást tett a választókra s e hatás alatt többen azonnal el is hagyták a nyári orfeum szin- terét.) * Ezután rátért politikai programmjá­nak fejtegetéseire. Ennek során aprddonként azt igye­kezett bebizonyítani, hogy a 4o as elvek ma tulajdonképpen a 67 es part birtoká­ban vannak és aki igaz 48-as akar lenni, ezt a szándékát csak úgy válthatja valóra, ha a 67 es párthoz csatlakozik. * Az önálló vámterületnek és önálló banknak nem hive a jeiölt, ezt ösziutén kijelentette. * A választói jog kiterjesztését a ma­gyarság szupremáciájának szem előtt tar­tásával véli keresztülviendönek még pedig értelmi cenzus alapján. (Ez utóbbi feltétel nagy elkedvet- lenedóst szült azon választójog nélküli polgártársak körében, akik e cenzus alap­ján sem remélhetik, hogy bejussanak a képviselöválasztók sorába.) * A nemzetiségi politikáról úgy nyi­latkozott, hogy csak a haza ellenségei nézhetik nyugodtan, ha a nemzetiségi képviselők is bekerülnek a házba. Mindazonáltel ő a nemzetiségiekkel szemben a liberális politikát fogja követni. Nehéz panaszokat emelt a jelölt programmbeszédében a koalíció ellen is, a melyben pedig tudvalevőleg túlsúlyban voltak a 67-esek. Eme panaszok legsulyosabbika az, hogy a koalíció teljesen kiürítette (a mos­tani kormánypárt elöl) — az államkasszát. * Ugyancsak a koalícióra hárította a felelősséget a miatt is, hogy fennti kész- szakongás miatt a munkapárt — termé­szetesen kormány képesség esetén — kény­telen lesz az adókat felemelni. * Élénken bírálta a bázbéradó törvényt is, a melyet különösen a nómetii polgár­társakra nézve tart sérelmesnek (a szatmá­riakra miért nem ?) — s a melyet — ha képviselő leend — nem enged életbe léptetni. Megígérte még, hogy a megye szék­helyért küzdeni fog, hogy mindig a haza szeretetet, önzetlenség és a város szeretető fogja vezetni, hogy a boritaladót le fogja szállíttatni s végül arra kérte a választó­kat : ne engedjék, hogy Szatmár városa is s zaporítsa a Justh párti képviselők számát. ♦ Dr. Keresztszeghy Lajos után dr, Farkas Antal beszélt. * Majd dr. Szűcs Sándor emelkedett szólásra, mint beavatkozó a Keresztszeghy —Kelemen perben. Ő Kelemennek a Thurner Albert által hangoztatott érdemeit vette taga­dásba. Tagadta Thurner összes állításait általánosságban, de különösen tagadta azt, hogy Kelemennek érdemei lennének a szatmári törvényszék kettészakít ásának megakadályozásában. Nem lehetnek ilyen érdemei — úgy­mond — már azért sem, mert először: a törvényszék kettészakitá- sáról sohasem is volt szó, másodszor: mert az egész kérdést a nagykárolyi ügyvédek vetették fel s ő általuk, az ő kézzel-lábbal való rugtapá- lózásuk révén jutott az ügy* az ország képviselete elé és harmadszor: az ügy nem is volt komoly. Tagadta továbbá, hogy Kelemennek érdemei lennének a mátészalkai vasút kö­rül és a faipari szakiskola építésénél azon határozat megszüntetése körül, hogy annak munkáját helybeli iparosok kapják meg. Mert az utóbbi ügyben azt a hallat an igazságtalanságot vitte keresztül Kelemen, hogy mikor a villanyfelszerelósi munkákra a helybeli iparosok között élénk konkur renciát keltve a város is pályázott, hogy valamiképpen elüsse az iparosok kezéről a vállalatot, — akkor ezt a munkát — hor- ribile diotu — Ösztreicher Tóbiás nyerte el. (Azt elfelejtette megmondani, hogy a 16000 k-ás ajánlatnál több mint -000 k-vaí olcsóbb volt ósztreicher a városnál,) A beszédnek ez a része is igen nagy hatást tett a jelenvoltakra. Beszélt még dr. Szűcs Sándor arról is, hogy helytelenül jáit el Kelemen ak­kor, mikor a végrehajtási és adótörvény ellen a képviselöházban szólalt fel. E tárgynál mély jogászi tudással a következőkről világosította fel a laikus embereket: A képviselöházban hasztalan szólal fel a képviselő valamely törvényjavaslat ellen, mert ott már azon úgy sem lehet változtatni (?!) A tulajdonképpeni munka a bizottságokban folyik, s ha valaki lelki- ismeretesen akar eljárni, ott kell felszólalnia, dolgoznia a bizottságban (Egy közbeszólás: még akkor is, ha nem tagja annak a bizottságnak!) A jelen voltak a közbe.szólás daoárais belátták a szónok szavainak helyességét és többen elhatározták, hogy Keresztszegbyre nem is adjáir a szavazatukat mint képvi­selőre, mert hiszen a képviselőházban úgy sem tehet semmit, hanem ha egyenest a bizottságok valamelyikébe pályázna, akkor nagy lelkesedéssel reá adják a voksot. A szónok egy ideig nem tudort le­ülni, mert megszokta, hogy a kúria egyik tanácselnöke ültesse le, de mikor felvilá gositották, hogy Gottl tanácselnök nincs jelen, önsúlya alatt összerosfeadt. 3 Dijainak megállapitása félsz ímúás hiányában mellöztetett. Miután a szónok ilyeumódon végzett Kelemen Samuval, rátért dr. Kereszt- szeghy Lajos érdemeinek felsorolására, amelyeket röviden a következőkben fog­lalt össze : — Dr. Keresztszeghy Lajos, tisztelt polgártársak, nem az az ember, aki idegeu toliakkal dicsekedjék és én teljes mérték­ben beléheiyezem bizalmamat s arra ké­rem Önöket is, hogy adják neki ajándé­kul az Önök bizalmát. Ezenkívül még egy igen sikerült kis anekdotát mondott el egy drótostótról, amely azonban egyáltalában nem tartozott az ügyre s igy nem is közöljük. * Dr. Szűcs Sándor lecsillapultával Földvári Farkas közkívánatára dr Fechtel János emelkedett, szólásra. Dr. Fechtei János ismét szivének egész melegével, szeretetéueb leijes hevé­vel üdvözölte dr. Keresztszeghyt. * Ezzel az ülés véget ért s a hallgató­ság — különösen a Kelemen-pártiak — nagy megelégedéssel hagyták el az orfeumi kertet, A rendőrség figyelmébe. Nagy megelégedéssel láituk a vasár­napi programmbeszéd alkalmával, hogy & rendőrség és csendörsóg különös gondot fordított arra, hogy a gyűlés a legnagyobb rendben foilyon le. Mindazonáltal fel kell hivnunk a rendftntartó hatóság figyelmét egy olyan dologra, amely vasárnap nagy megbotránkozásra adott okot s amelyet megakadályozni a rendőrség kötelessége. A programmbeszéd és az azzal kap­csolatos beszédek elhangzása alatt ugyanis hat olyan embert oiyast.unk össze tanuk előtt, akik a hallgatóság soraiban mélyen aludtak. Aki aludni akar, az ne menjen el programmbeszédet hallgatni, mert ezzel csak leszállítja — kérem szépen — a gyű­lés niveauját, méltóságát, közbotrányt okoz, amit megakadályozni a rendőrségnek éppen olyan kötelessége, mintha valaki lármával zavarná a gyűlés rendjét. * Vasárnap délután a Szatmárhegyeu tartotta meg prugrammbeszedét dr Ke­resztszeghy Lajos. Stutzbárt nagy czirkusza Szatmáron!! A vasúti internátus előtti téren. 60 e!ső rendű tag. 25 kitünően idomított fajló. Saját rendszerű "Wasinghton-világitás. Kitünően iskolázott saját zenekar. Ma kedden, 1910. május 24-én este fél 9 órakor nagy előadás, válogatott műsorral. ycjytisztitíst, Helacfcstést, jőzaosast, UnyVasalásí W " zzr-rr~ .. , —rrr-- —~ tflfogástalaUUt eSZfcOZOl Szatmár, Várdomb-utca 12. Felvételek : Atilla-utca 1. Magyar Áruház. Kazincy-utca 14. Guttman palota

Next

/
Oldalképek
Tartalom