Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)
1910-04-17 / 88. szám
4. oldal SZAMOS '1910. április 17.) 87. szám. éppen a fogházőr szőrpapucsban csoszogó lépteinek zenéje mellett. Elzárva, elválasztva mindenkitől, aki szerető gonddal, gyöngéd ápolással ülne a haldokló ágyaszélén, elszakítva a esaládi környezettől, amelynek egy tagja sem siet hét oda a szenvedő, beteg, haldokló emberhez, hogy a homlokán gyöngyöző verejték- cseppeket törölgesse. Ahol nincs senki, aki lefogja az elköltöző megtért szemeit. Ahol a siró, jajgató hozzátartozók helyett idegen, türelmetlenkedő, zord hivatalos személyek állják körül a megüresedni készülő strohzsákot. Ahol nem az apa, nem a férj hal meg, hanem egy szám a statisztikából, a fogolylétszámból. * Hét hónapi börtönbüntetésre ítélte a szatmárnémeti kir. törvényszék okirathami- sitás miatt Haller Mátyás, mezőpetni lakost, aki büntetésének kitöltését meg is kezdette a helybeli fogházban. Büntetésének kitöltése köbben elővette szegény Haller Mátyást régi betegsége: a Bright féle idült vesebaj. És furcsa helyzetbe került a szegény fogoly. Mielőtt leülte volna az egész hét hónapot, máris többet töltött ki, mint a mennyire büntették. Ifcletfogytiglant töltött Haller Mátyás. A foglyokról vezetett nyilvántar ásba odaírták a neve mellé, hogy szabadult április 14-én éjjel 10 óra 30 perckor. Szokatlan, éjszakai időben hagyta el celláját Haller Mátyás Olyankor, amikor a fogházfelügyelő ur már nem enged ki embert. A nagy Szabaditó vitte el: a halál. * Otthon, Mezőpetriben két kicsi gyerek : egy fiú meg egy lány maradt, mikor Haller Mátyás összepakolta a tarisznyát, hogy bevonuljon a törvénybe ülni az igazságért. Két kicsi árva, akiknek »z édes anyja már régebben elköltözött a férje szégyene előtt a mezőpetrii kis temetőbe egy szürke fakereszt alá. A jó emberek, a jólelkü szomszédok gondozására bízta a gyerekeket, mig az édes szüle eljön a városból. Két kicsi árva maradt Mezőpetriben, akik ha a tavaszi verőfényben kiunt játszanak az utca porában kettős tyúkokat, apró csirkéket fabrikálva homokból a szekórutra, várják, egyre várják az „idős apámu-at, aki nemsokára hazajön a városból, mézeshuszárt, festett bábut hoz az ő két kis árvájának. Várják, lesik Haller Mátyást, akit tegnap délután feketére festett deszkakoporsóban, siratók nélkül, unottan, sietve tettek el föld alá a szatmári temetőben. És ha majd a nagy toronyban tizenkettőt kongat az óva, kinnt a temető árka mellett megmozdul egy sirdomb és szellemszárnyakon, gyors szellő paripán egy bolyongó lélek vágtat Mezőpetri felé, ahol egy kicsi, vézna parasztlány felritten, felsír az ablakrezzenésre : — Hazajön édesapám, hoz nekem bábut. Aztán elmosolyodik és álmodik tovább a festett báburól, amelyiknek igazi a haja, nem kukoricából fonták . . . redkedtség, köhögés és nátha ellen. Cukorbetegségeknél speciális gyógyszer. Főraktár Szatmáron: Kaufmann Dávid cégnél. Bernáthegyi egy éves nőstény kutya, gyönyörű szép példány, külföldi származás, a legjobb és leg- éberebb házőrző eladó. Szathmáry József, Szatmár, Népbank. Színház. Heti műsor!: Vasárnap délután „Szulamith, Jeruzsálem leánya“ daljáték. — Este újdonság másodszor „Az obsitos“ Bakonyi Károly és Kálmán Imre nagyhatású eredeti operetteje, (Páratlan). Hétfőn zónaelőadás „Hajdúk hadnagya“ Operette. (Páros) Kedden Herceg Vilmos jutalomjáfcé- kául „Mozgó fényképek“ Blumenthal és Kadelburg kitűnő bohózata. (Páratlan.) Szerdán harmadszor „Az obsitos.“ (Páros) Csütörtökön Barics Gyula jutalom- játékául „Iglói diákok“ Farkas Imre népszerű diáktörténete. (Páratlan) Péntek zónaelőadás „Szultán“ Operette. (Páros) Szombaton uj betanulással „A bolond“ Rákosi Jenő és Szabados regényes operetteje. (Páratlan) Vasárnap délután „Csókkirály“ este újdonság itt először „A kuruzsló“ Földes Imre szensatiós színmüve. (Páros) Herceg Vilmos jutalomjátéka. Van a színtársulatnak nehány tagja, akikkel egész szezonban nagyon mostohán bánt a kritika. Azokról a tagokról vaß szó, akik ml már megszoktuk azt, hogy minden szerepükben elsőrendű alakítást nyújtsanak, hogy elegendőnek tartottuk a „jók voltak“ kezdetű mondatban beszámolni szereplésükről. Ezek kozott a saját érdemük folytán nem nagydobozott művészek közt első helyen áll Herceg Vilmos, akitől annyira egszoktuk, hogy legnagyobb szerepétől a legjeleutóktelenebbnek lát- szóig elsőrangút produkál, hogy a siker referádájának tartottuk azt, ha megírtuk, hogy Herceg játszott. És mindig az is volt, amit ő vett a kezébe : siker. Ezt a csöndes, de ambícióval és talentummal teli művészt fogja jutalmazni kedden este „A mozgó fényképek“ cimü darabban a szatmári közönség. Hisszük, hogy a Herceg neve, művészi ieputációja, komolysága — mint egész szezonban — most sem igényel reklámot. A köaönsóg nem lesz fukar az elösmerésben, amely kedden este egy igazi, komoly művészt lesz .hivatva jutalmazni. Az iglói diákok — Barics jutalomjátéka. Talán egy színésznek sem sikerült olyan jól és egyéniségének megfelelően megválasz ania jutalomjátókát, mint a társulat nemrégiben szerződtetett baritonistájának Barics Gyulának. Az az óriási siker, amelyet az Iglói diákok címszerepében pompásan érvényesülő hangjával, könnyed, élvezetes játékával elért, biztosíthatja őt arról, hogy jutalomjátékán zsúfolt háza lesz. Az obsitos kottája 6 koronáért kapható Huszár Aladár könyvkereskedésében. ÓLOMZÁROLT MAG elsőrendű középminőség .. kapható s ±j 190 K 180 K ifj. Freund Sámuel termény- és magkereskedő, Szatmár. Iroda áthelyezés. A „Fonciére“ pesti biztositó intézet irodáit április hó 7-től Rákóczi-utca 36. sz. (Lengyelházba) helyezte át. HÍRROVAT. Öreg ember — vén ember. A mi nálunk is aktuális ! „A hadsereg felfrissítése. A közös hadügyminiszter és a magyar és osztrák honvédelmi miniszterek szigorúan bizalmas rendeletet küldöttek szét, amelyben utasítják a hadtestparancsnokokat, hogy az összes tábornokokat és törzstiszteket, akik a hadi szolgálatra nem tökéletesen alkalmasak, vizsgálják meg katonai judicium, gyors parancsadás és fizikai teljesítő képesség szempontjából. A nem teljesen megfelelő ilyen tiszteket rögtön rendes felülvizsgálatra kell utasítani. Ez a vizsgálat kiterjed a katonai hivatalnokokra ás a helyi alkalmazású tisztekre is. Az intézkedésnek természetesen az a célja, hogy az idősebb tisztek nyugdíjba kerüljenek, végül pedig valószínűleg megállapítsák azt a maximális életkort, amelyen túl senkit sem tűrnek meg a katonai szolgálatban.* (A napilapokból,) Királyi oselekedet vallja nálunk ezt a régi mondást. Az osztrák-magyar had sereg öreg tábornokait nyugdíjba küldték. Egész sereg békés, totyogó, agg harcos kerül nyugalomba. Uj embereket szólítanak a vezérkedós legfontosabb pozícióiba. Nagy hordereje van ennek az intézkedéseknek ! Ez az intézkedés szellemében, fejlődésében, anyagában újjá teremtheti azt a hadsereget, melynek eddig sokszor átka volt az öregek copfja. Mi sem m&kacsabb, mint az öregek hiúsága, vezérkedési törekvése. Ha ők nem érzik azt, hogy öreg korukkal, maradi fölfogásaikkal csak akadályai az örökifjú, rohanó életnek, őszinte, nyílt szóval értésükre kell ezt adui, ahogy az uralkodó értésükre adta öreg katonáiknak. És mindenünnen, minden pályáról nyugalomba kel) küldeni a 70 éven túl botorkáló öregeket. Nem tiszteletlenség ez a munkában megőszült kor iránt. Nincs emberiesebb, vonzóbb, szebb érzés, mint amely a sok munkán, sok szenvedésen átesett s az ólet malomkerekei között porhanyóra őrölt szivek korát megbecsüli. De a becsülést legtöbbször bosszankodás, türelmetlenkedós, sőt gúny váltja fel, midőn az öregek makacs magabizással a fiatalok munkakörében motyognak és megrontják, hátráltat- ják a legszebb eredményeket, Az emberi természet fiziológiája megköveteli bizonyos koron túl a fólreállást, a nyugalomba vonulást. Franciaországban és Amerikában nem ismerik azt a frázist, hogy öreg ember nem vén ember. Ott meg van határozva az a kor, melyen túl hivatalban maradni nem szabad. Nálunk bottal sem lehet kiverni az öregeket állásaikból. A legtöbb pozi.ióból a teljes zsenialitás, demenoia. agylágyult- ság mankóin hordozzák ki erőszakkal az öregeket. A friss áramlatokkal szemben ott állanak és nincs törvényünk, mely a korhatárt nekik megmutatná. Omiattuk aztán holtponton van a városok, egyházak^ hadseregek, intézmények, sőt egész országok sorsa. Öreg ember vén ember ! Ne hízelegjünk, ne szépítsük a valót, mondjuk szemükbe az igazságot. Tiszteljük őket, de a fejlődés, haladás és az igazság érdekében tegyük ártalmatlanná őket. Az öregek pihenjenek ! * Ez eddig általánosságban szól. Ami a fent elmondottakat nálunk is aktuálissá teszi, az a küszöbön álló né- metii református papválasetás. Nem akarunk személyek mellett, 4