Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)

1910-04-08 / 80. szám

% XL!!, évfolyam. Szatmár, 1910. április hó 8., pántok­g’S&CQgjgg.EM P9iaUi Előfizetési drj: i:1évret2K.V>évre6K.l/«évre3K,1 hóralK dálcfoih it 16 ,v » •» 8 ... .. 4„ n h 1*50 Egy szám ára 4 fiilép. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-uloza 9 szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjntányosabb árban kfeÄ- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. A legnagyobb magyar. Az biztos, hogy a legnagyobb volt. De magyar völt-e ? Tisza mondta a napokban az aradiak nak, bogy magyar nemzeti vonás a béké­ben való tespedés és a tetterőnek a meg­próbáltatásban való fellobbanása. — Tör­ténelmi rövidlátás ez, mert itt nem faji vonásról, hanem a civilizáció fokáról van szó. Magyarország nagyon munkás, nagyon produktiv, nagyon józan ország a békében is Törökországhoz, Komániáhoi és Szer­biához képest; ellenben Ausztria és Anglia mellett sem nem józan, sem nem munkás és semmiesetre sem produktiv. Széchényi István volt a legelső és a legnagyobb magyar, aki felismerte ezt és soha attól el nem téntorodott, hogy & magyar kérdés kulturkérdés minden irány­ban. Alkotmány jogilag, gazdaságilag és történelmileg is. 0 reá senki sem arrról fog emlékezni, amiről Tisza Istvánra, hogy gerinceket akart konzerválni és a minden felekezet- beli papok kezére adni a nemzetek szel- lemi életét. Utak, hidak, vasutak, bankok, aka­démia (tehát tudomány), csatornák jobbágy­felszabadítás, tehát csupa kultúra az, ami­ben a legnagyobb volt és kérdés, hogy egyszersmind a legmagyarabb is. Ünnepi frázis szerint a nagy embe­rek érdemei elévülhetetlenek. Kivételesen a frázis igaz lehet és Széchényi ilyen kivétel. Mert soha sem jöhetnek idők, ame­lyekben Magyarországnak civilizáció dol­gában haladni valója ne akadna és soha sem jöhetnek idők, amelyekben megcáfol­hatnák, hogy a haladás nem mestersége­sen tenyésztett ideálokból, hanem tisztán és kizárólag gazdasági, technikai, terme­lési és legfőbbképpen jövedelemeloszlási változásokból táplálkozik. Széchényi hozta be ezt a tantételt Magyarországba és egész alkotása ennek az egy ^tételnek óletregerjesztésében és az életbe való átvitelében áll. Ennek a nagy szellemnek munkáját a magyar nemzet igazi „kegyelet5 el* őrizte. Sohasem nyúlt hozzá szentségtörö kezek- kel; egy lépést sem vitte előbbre sőt mind nagyobb és nagyobb distánciát t rtott be tőle. Már Kossuth Lajos és Deák Ferenc rohamos és megdöbbentő hanyatlást jelen­tenek a Széchenyi-féle világfelfogás mel lett, nem beszélve arról, hegy lehetett-e máskép, vagy nem. Azóta pedig nem tör­ténik egyéb a politikában mint egy vég sőkig izgatott nacionalizmus ájuldozása egyik tehetetlenségből a másikba, egészen addig a végkimerülésig, amelybe elju­tottunk. ^0 Ma ennak az 50 éves évfordulója van, hogy Széchenyi meghalt. Meghalt az egész vonalon, ötven év politikai történel­mében nem esendőit fel egy hang, amely neki visszhangja lett volna. Csak most épen ezen az évfordulón dereng valami abból a világosságból, ame­lyet nyugatról gyújtott, s amely olyan vigasztalan sötétre vált. Most kezdik sejteni, hogy gazdaság és civilizáció körül forog a jövő lét kér­dése és most születik njjá, akinek halálát emlókünnepeljük. Nem a politikában dereng ez a vilá­gosság ; ez sötétebb, mint valaha, mert egyik oldalon a nemzeti vívmányok, má­sik o dalon a gazdasági és társadalmi konzervativizmus koppantói oltják ki min den szövétnekét a civilizáció felé törő haladásnak. A nemzet, a fejlődés, a polgárosodás azonban élni akarnak és tudnak a poli­tika ellenére is. Es diadalra viszik még egyszer a Széchényi gondolatát, amelyet ötven óv politikája „kegyeletesen“ szám­űzött Magyarországból Dr. Tanódy Endre. Hédervilry nyilatkozik. A miniszter nem papagáj. Khuen-Héderváry gróf miniszterel­nök a Neue Freue Presse tudósitófa előtt azokrói a hírekről, emelyek a kabinéi ben uralkodó állítólagos ellentétekről forga­lomban vannak, a következőképp nyilat­kozott : A kabinetben való ellentétekről szóló hírek mesterségesen fel vannak fújva. Szemmel látható, hogy bizonyos tenden­ciával terjesztik és előtérbe állítják azokat. Nyilvánvaló, hogy éket akarnak verni a kormány tagjai.közé. Tény azonban az, hogy a kabiuetben egyetlen aktuális kér­désre nézve sincsen nézeteltérés. A kor­mány jelenleg kizárólag a választások elő­készítésével és a folyó admiuisztrativ ügyekkel van elfoglalva. Ez idejét telje­sen igénybe veszi és nem foglalkozik az­zal, minő álláspontot fog egyik vagy má­sik kérdésben a távoli jövőben elfoglalni. Nevetséges az is, ha Lukács és Hazai mi- uiszterek bécsi utazását hozzák összefüg­gésbe. Az állam életében sok kérdés me­rül fel, amelyeket föltétlenül az osztrák szakminiszt-rekkel kell megbeszélni. Min­dent nem lehet Írásbeli u on elintézni és ez nem is volna célszerű Éu magam nem szándékozom a legközelebbi jövőben Becsbe utazni, bármennyire küldözgetnek is a la­pok engem egy hét óta Béesbe. Arra a áiátdósre, hogy mi a véleménye Hieronymi és Bzékely miniszterek egymástól eltérő választójogi nyilatkozatairól, a miniszter­elnök a következőket mondta : Ezeket a nyilatkozatokat is jogosulatlanul ngy tün­tették fel, hogy óriási ellentétben állanak egymással. Egy miniszter végre is nem papagáj, akinek nincsenek nézetei és csak mások szavait szolgailag utánozza. A fon­tos és döntő momentum az, hogy a kabi- net egyes tagjai az általános szempontok tekintetében és a közvetlenül aktuális kérdésekben teljesen egy nézeten vannak. Egyes kérdésekről akkor fogunk beszólni, ha azok aktuáiisak lesznek. A „jó“ vidék. Irta: Dr. 8. J. Rólunk, vidékiekről, kedves kis jelzőcskék forognak közszájon. Ezek között nem utolsó helyen áll az, mikor egy-egy esemény kapcsán mosolyogva szoktak felkiáltani: „a jó vidék!“ Van ebben a mondásban kedélyeskedő sze- reteten kívül jó adag gúny és lenézés is. Mert itt nálunk, a mi szép magyar hazánkban a vidék főképp csak akkor számit, ha például országgyűlési kép­viselőválasztásról van szó, vagy ha valamely országosan kiállított nagyság­nak tüntetéseket kell rendezni. Egyéb­ként a vidék csupán arra való, hogy kedélyesen megveregessék a vállat, megmosolyogják és mihamar napirendre térjenek felette. Bizonyítani nem kell, hisz nyilván­való, hogyha vidék nincs, ország sincs. Tudja mindenki, hogy a vidéki nagy magyar városok adnak az országnak szint, erőt, hatalmat. Kétségbevonhatat­lan igazság, hogy a mi dédelgetett, ragyogó szép fővárosunk szellemileg és anyagilag a vidékből táplálkozik, innen meríti fényességét, jelentőségét, nagy­ságát, a vidék nélkül csak egy óriási háztömb volna, amelyben sok ember lakik minden igazi élet nélkül. Csodálatos, de való igaz, hogy az egész ország a fővárost szolgálja. Min­den kincsünket odahordjuk, minden erőnkkel azt fejlesztjük. S amikor a vidék teszi a fővárost nagygyá, hatal­massá, ugyanakkor maga a vidék az KRÄMER bútoráruháza aS1äÄiett. tS- Legjobb minőségű bútorok. KLEIN és TSA HÁM JÁNOS-UTCZAI GYAPJÚSZÖVET- ÖT ÁRUHÁZA SZATMÁR. c~c Figyelmébe ajánljuk kishivata nokok és iparos uraknak azon körülményt, hogy üzletünkben egy teljes öltönyre való divatos szövet a hozzá szükséges bélésnemüekkel már 25 koronától kezdve kapható. Ajánlhatjuk azonkívül a legfinomabb angol szöveteket, melyek női oostümökre is a legdivatosabbak. Vajay-utca 30. sz. telek eladó. Értekezhetni Klein és TársánAl, Hám-Jánoa-u. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom