Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)

1910-04-28 / 96. szám

XLII, évfolyam. _____________________Szatmár, 1910, április hó 28., csa&rták._______ 96. szám, Ff jCSfi-EmíM]» FOOÍMll MPPjAF. Előfizetési dij : Uefyben: 1 évre 12 K. ‘/a évre 6 K, J/< évre 3 K, 1 hóra 1 K /' y Vidékre:.. .. 16 „ 8............ 4...........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m jelefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közhi­teinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 tillér. Nyilttér sora 20 fillér. Szirénhangok. A legutóbbi időkben sok szó hang­zik el arról, hogy ossza kell fogni a munkapártnak, Kossuth pártnak és nép pártnak egyaránt. Ezt a témát variálta Szatmáron gróf Tisza István és ezen elmélkedik — könnyen érthető okokból — a munkapártnak szatmári jelöltje is a pártnak legújabb „hivatalos“ lapjában. Ugt látszik mindebből, hogy a munkapárt maga is tisztában van vele, hogy nem fog sikerülni az, hogy meg­bízható többséggel kerüljön a parla­mentbe. A párt különben is a széthú­zásnak tipikus képét mutatja. Hiába minden mesterkedés és takargatás. Szé­kely Ferencz igazságügyi miniszter csak két nappal ezelőtt hirdette Buda­pesten, hogy ő az általános, egyenlő és titkos választói jognak a hive és kifejtette, hogy nem kr- tőle félteni a magyar nemzeti állam«-, mert ez a választói reform csak ű k megerősí­tésére vezet. Ha nem Így volna — mondotta — akkor sem ó sem társai nem vallanák magukat e , eíorm híveiül. Ezzel szemben gróf Tisza István nemzeti veszedelemnek tartja magát az egyenlő és általános választói jogot is, mig Zichy János gróf azt a kijelentést tette, hogy ő is az egyenlő és általános választói jog hive és hiszi s reméli, hogy Tisza gróffal meg fognak tudni egyezni. Ez más szóval azt jelenti, hogy nézetellentétben vannak. Ezek felett áll aztán Héderváry miniszter- elnöknek a Semeringen tett nyilatkozata, hogy ő feltétlenül az egyenlő és álta­lános választói jog alapián áll. Ehhez az ámábilis konfúzióhoz, mely ime nemcsak a munkapártban, hanem a kormányban is dúl, nem hiányzik egyéb, mint egy uj koalíciónak a megteremtése. Ezek a munkapárti urak négy esztendőn át abból éltek, hogy axt szidták, micsoda képtelen alakulás a koalíció és hogy csak egy egységes párt uralmának van jogosult­sága. ÜS ime, akik azelőtt nyelvüket öltögették a koalíció fogalma felé, most megváltoztatták nyelvük irányát s úgy nyalogatják azt, mint a medve a — medvecukrot. Nyilvánvaló, hogy itt becsapás készül. Szükség van bizony voksokra és igy gróf Tisza István és kis hely­tartói egyszerre felfedezik magukban, hogy ők „koalíciósok“, még pedig „uj koalíciósok.“ A Khuen-párt teljes bomlása. Jnsth Gyula Kolozsvárt.-— Saját tudósítónktól. — Budapest, ápr. 27. Gróf Kbuen-Héderváry miniszterelnök ma hazatér, első dolga les« összehívni minisztertársait s valószínűleg már holnap összeül a minisztertanács, amelyen meg­beszélik a legközelebbi napok eseményeit. Konstatálni fogják, hogy azalatt a hét alatt, amig Khuen távol volt, még jobban összegabalyodott a politikai helyzet, sőt az igazságügyminiszternek az általános, egyenlő és titkos választói jog mellett történt állásfoglalása egyenesen élére állí­tó: ta a dolgot. Tisza toporzékol dühében, Khuen pedig szépen tudomására adja, hogy Bócsben nem kedves az ő működése. Miután pedig a munkapárt nem ismer nagyobb hatalmat Bécsnéi, amely «lőtt feltétlenül térdet hajt, a habaréktársaság hamarosan befogja szüntetni Tisza vidéki kirándulásait. A züllésben levő kormány­nak a király budapesti idózóse fogja meg­adni a kegyelemdöfést. Khuen teljesen elvesztette a bécsi hatalmak bizalmát, amiért Tisza befolyá­sának engedett, s most Lukács László és gróf Zichy János között folyik a verseny. A minisztertanács ezalatt a két hót Blatt, Az este szomszédjai. Irta: Ady Endre. Akarom, hogy az én különös esete­met olvassák. Ez a Mentone itt rettenetes hely. Tegnap gondolkoztam, mivel kicsi lázam volt. Világosan látom, hogy még két hétig élhetek. Izek a nagy kék hegyek beletaszitanak a tengerbe. Meg fogok halni itt bizonyosan. Miért is hoztak engem ide ? Veszett tüdőmmel hiába keresem a leve­gőt, kószálok a nagy promenádon, nézem a tengert s várom a Halált. Engem nagyon alaposan megtréfált az élet. Nem elég nekem a maga dolga. Véres, lázas, halálos dolog ez különben. Minden percben eszembe jut: mi van a másikkal ? Hogy ki a másik? Egyszer egy vé­kony pénzű, finom, szőke nő Ottókámnak szóllitotta. Tehát Ottónak hívják a másiket. Mi van vele ? Hol lehet most Ottó akit nem ismerek? A Nilu« mellett? Avagy Budapesten tesped? Havas levegő beszi- vásának okából a Tátrába vitték? Vagy Svájcban van? Hiányzik nekem ez az Ottó. Gyakran sirok is miatta. Félek, hogy Ottó meghal, miként meg fogok halni én. Ki marad ott helyettünk? Ott, Budapesten. A villamosba ezután már csak ép tüdejü s ép célú em­berek szállnak be ? Haragszom erre az Ottóra. Neki még sem illik meghalni, ö egy nyomorult festő. Mit akar az élettől egy piktor ? Örült volna, ha néha ránéz egy leány, ö ellenben hal­doklik. Semmi joga nincs ehhez. Nagyon haragszom rá. Engem igenis meghurcolt az élet. Nekem nagy szomorúságaim vol­tak. Nekem szabad meghalni. De Ottónak nincs igaza. Egyébként pedig leirom az esetünket. Haldoklott a nyár akkorában Buda­pesten. Rászállt a szürke és hideg ősz a Duna tájékára. Engem nagy csalódások belekergettek az éjszakába. Minden nap­szaka ijesztő. De Budapesten legszörnyübb a nappal. Az emberek egymás hátát tapos­sák. Kin és kétség minden arconíMindenki ellenség, aki él. Egy nagy nyöszörgés a nappali Budapest élete Szóval •' én meg­szerettem az éjszakát. Miket miveltem az éjszakában ? Aka­rom, hogy ez írásomat leányok is olvassák. Annyit vallók be, hogy csúnya, pusz­tító életet éltem. De mámorok rózsás felhői úszkáltak sűrűén felettem. Leányok kacag­tak bele gyászos gondjaimba. Nagy percek ereje fogta át néni egyszer a lelkem. Ha jó volna a tüdőm, bizony visszamennék az éjszakába. Iszonyúan hatalmas férfiúnak éreztem elégszer magam, És ez az élet célja, nem ez ? Kár, hogy a tüdő gyönge gép. Alkonyaikor ébredtem mindig. Lámpa világossága mellett öltöztem. Forró volt a fejem. Szemeim bután révedeztek. Lármá­zott az esti Budapest. És ón nekiindultam az éjszakának. Valahányszor pedig beszálltam a vil­KRÄMER bútoráruháza m- 1 .egmodernebl i bútorok. KLEIN és TSA HÁM JÁNOS-UTCZAI GYAPJÚSZÖVET- cT ÁRUHÁZA SZATMÁR. T? Figyelmébe ajánljuk kishivataínokok és iparos uraknak azon körülményt, hogy üzletünkben egy teljes öltönyre vnló divatos szövet a hozzá szükséges bélésnesaüekkel már 26 koronától kezdve kapható. Ajánlhatjuk aaonkivül a legfinomabb angol szöveteket, xaelysk nfii costümekre is a legdivatosabbak. Vajay-utca 30. u. telek'riadó, árteksnhstai KMn és Társén«, Hám-Ján««-*. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom