Szamos, 1910. február (42. évfolyam, 25-47. szám)

1910-02-10 / 32. szám

a ír oidai. S Z A M O a 32. szám. (1910. febr. 10.) népeket két táborra látják osztva. Az egyik as angol nemzet céljait szolgálja. Ez a triple entente. A másik a német nemzet az ő szövetségeseivel, a triple allianoeal. A triple entente kebelébe az angol, francia és orosz nemzetet szokták sorozni. Szövetségük megegyezésére alapul és egy esetleges háború esetén csak a megegye­zés enyhe és bizonytalan esélyeivel szá­míthatnak egymásra. Sőt Nómetor tzágban biztosra veszik, hogy a franciák egy angol-német háború esetén megőrizik sem­legességüket, mint a hogy azt az annexió körűi támadt diplomáciai vitában tették. Már sokkal szorosabb, reálisabb kapocs fűzi össze a triple aliance egyes tagjait. A német birodalom az annexió alkalmával ezen szövetség őszinte mivoltának fényes tanujelét adta. Az olaszoknak az utolsó időkben tanúsított magatartása azonban némileg hézagossá tette a hármas szövet­ség ezen őszinteségét. Az orosz cár legu­tóbbi látogatása nagyban hozzájárult ezen egyelőre csak feltevés valószínűségéhez. A francia álláspont pedig egyenesen az, hogy a német és osztrák-magyar birodalom egy közös háború esetén Olaszországra-annak esetleges semlegességén kivíil egyáltalá­ban nem számíthat. Az angol és német nép között fenn­álló ellenségeskedés n&m vezethető vissza konkrét okokra. Már csak azért sem, mert mindkét nemzet kirült, minden határozott összetűzést. A német flotta mozgalom, a német-hajópark állandó fejlesztése a szi­getországban aggodalmas meggondolásokra adott okot. Megszületett a német invásió eszméje, mely az ipari versengésből szár­mazó gyűlölettől áthatva, rövidesen nép s erűvé vált. A nómettengeri haderő kiter­jesztésére vonatkozó törvénycikk (mely rengeteg anyagi áldozatokhoz vob kötve) csak épen azért volt keresztül vihető, mert ott viszont az angol veszedelemnek tudati oltódott be az általános hangulatba. Tehát mindkét nemzet lényegileg minden határozott ok nélkül, egy talán nem is létező veszedelem hatása alatt kétségessé tette az egymás közti barátsá gos viszonyt. Úgy Angliában és Német országban, valamint az európai sajtóban hosszú időn át állandóan mérlegelték a két nemzet hadi képességeit és egy eset­leges háború esélyeit. Vilmos császárnak a „flottengesetz“ iránti túlságos lelkesedéseit és az abból származó gyakori, néha fő lőtte öntelt kijelentéseit a lordok hazájá­ban nem szívesen hallgathatták. Érthetővé is vált ezek után az angoloknak „two po­wers standard“ a tengeri haderőre von tatkozó elve, mely szerint az angol biro- da ómnak két idegen hatalmasság együttes teugeri erejénél állandóan egy nagyobb hadiflotta felett kellrendelkeznie. A kölcsönös veszedelem érzete, az egymás túlbecsülése szülte a háború lehe­tőségét. Komolyan egyikük sem gondolhatott reája, a háborút egyik nemzet sem kíván­hatta. Németországban minden eshetőségre készen akartak állaní. Háborúra készültek a béke fenntartása érdekében. Hogy Ang­liában sem volt valami túlságosan kívá­natos a háború eszméje azt mutatja az, hogy a jelen választásoknál a liberális párt jegyében jelentkezik az angol lakos ság az a nagy zömmé, mely ellenzi a né­metekkel való háború minden gondolatát, összes lehetőséget. Mert mérlegelve egy háború esetleges eredményeit, úgy igen csekély volna az a cél, melyért harcba kellen» szállni. A német tengeri hatalmat Anglia nagy küzdelmek árán ugyan megdönthetné. A német vizeket győzelem esetén elfog­lalhatná. De egy ssárazföldi ütközetben egy augol győzelemnek még csak esélyei sem lehetnek. Ezzel szemben Anglia gyar­matbirodalma feletti hatalmát veszélyez tetni általában és különösen pedig ott, honnan az állandó hajóállományait meg kellene vonnia. Németország pedig kereskedelmi éle­tének lüktető erejét tenné kockára. Egy tengeri kudarc esetén a német ipar és ke­reskedelem elveszítené azokat az utakat, melyeken át eddig oly csodálatos ered­ménynyel exportálta ipari termékeit. A jelenlegi két kormány között nem kiányzik az a hajlandóság, mely ezen ellenséges viszony barátságossá való téte­lét célozza. Már az a tény, hogy Angliá­ban a békét óhajtók hatalmas tömege csoportosul a liberálisok zászlaja alá, nagyban előmozdítja a közlekedés lehető­ségét Németországban a kaucellár válto­zással úgy látszik elnémultak a sértő és a német nagysággal hivalkodó kité elek. Bettmann Holweg eddigi működéseiből Ítélve úgy látszik, szerényebb hangokat üt meg, mint elődje. Véleményeiben tar­tózkodóbb, diserétebb. Politik-.i programm- jának lón jege az egységes birodalom bé­kéje. Ezért látjuk személyében az angol­námét közeledés egyik legnagyobb elő­mozdítóját. Az európai sajtó javarészét tölti be e kérdés. Mi alig törődünk vele. Pedig melyik államot érdekelhetné legközelebb­ről egy Németországot fenyegető háború, mint annak szövetségeseit, Ausztria-Ma- gyarországot. Minket kielégített a koalí­ciós külpolitika álmosságának és sikerte lensógónek élvezése. S magunk is álmossá, hanem fásulttá lettünk — a várakozástól. Az ellenzéki padokból hirdetett ígéretek, külpolitikai tervek és diplomácia hőskö­dések, mikor tettre kerül volna a sor, üres frázisokká váltak. Ra. f Fábián Györgyné Rákóczi-utczai virágcsarnokában j naponkint friss cserepes és vágott virágok, elsőrangú kötészet, olcsó árak, pontos kiszolgálás. Vidéki megrendelések pontosan és csouiagolási-dij nélkül eszkö­zöltetnek. — — — — — AHineH az alKobol «Wette az «szít. Egy őrült asszony me­rénylete. Ismét az alkohol számlájára ir a tu­dósító. Két ember életére tört ismét a gyil­kos ital, egyiknek az eszét rontotta meg s ez által közvete másiknak az életét. Egy szerencsétlen asszony elméjét megzavarta a sok ivás és az asszony teg­nap pillanatnyi roham Iban kést fogott mit sem sejtő férjére, akit veszedelmesen megsebesített. Vodicska Imre helybeli csarepező- mester mintegy tizenhat év óta vadházas­ságban ól Baráth Eszter nevű elvált asz- szonnyal. A nőnek, valamint a férfiúnak a Csatorna-utcán van házuk közvetlen szom­szédságban. A férfi, ki régóta özvegy, állandóan Baráth Eszter házában tartóz­kodott, míg a saját házát bérbe adta. . Mintegy bét hónappal ezelőtt az asszonyon delirium tremens tünetei mu­tatkoztak, mely később őrültségbe csa­pott, úgy hogy a rendőrségnek kellett el­szállítani, mint közveszélyes őrültet & nagykállói elmegyógyintézetbe. Pár hét múlva a nö állapota annyira megjavult, hogy mint gyógyultat haza- bocsátották a gyógyintézetből. Első dolguk volt most mindkettőjük­nek, hogy a törvényes formák között há­zasságra lépjenek és e hó 4-én tényleg fel is adták a hirdetést a helybeli anya­könyvi hivatalba. Tegnap reggelig az asszony állau- dóan osendes volt, nem dühöngött mint eddig, az ivással is teljesen felhagyott. Tegnap azonban újból kitört az asz- szonyon az elmehábor s mikor Vodicska a mosdást végezte, hirtelen kést ragadott s azzal jobb oldalába szúrt a férfinek, ki áléivá esett össze A nő ekkor késsel kezében az utcára futott s azzal hadonázni kezdett, majd az Árp d-utcán végig ordítva futásnak eredt. Egy esendororsaemnek sikerült megfé­kezni az örült asszonyt, ki ekkor már va­lamennyire eszéhez tért, mert ő maga mondta el a csendőrnek véres tettét. A csendőr beszállította a városhá­zára, ahol fogva tartották. Eközben Vodicska szomszédai is megtudták a dolgot s a mentőkért tele­fonáltak. A súlyosan sérült embert be­szállították a közkórházba, hol azonnal ápolás alá vették. Állapota súlyos Színház. Heti műsor: Csütörtök újdonság ötödször „Luxem­burg grófja“ operette (páros.) Péntek zónaelőadás mérsékelt helv- árabkal „Erdészlány“ operette (páratlan.) Szombat újdonság itt először „Sári biró“ Móricz Zsigmond kitüuő vigjátóka (páros.) Vasárnap délután „Kedélyes paraszt“ operette — este másodszor „Sári biró“ (páratlan.) " % Színházi közlemények. A füst. Kaczér Ignác darabja a be­állott szerepváltozás miatt csak a jövő hót közepén kerül színre Klára szerepét Szelónyi betegsége miatt Aitner I ka vette át. Számítunk reá, hogy Aitner, ki egészséges és természetes humorával már annyi kellemes estét szerzett a szatmári közönségnek, e szerepben is elsőrendű ala­kítást fog nyújtani. A darab ezidei szen­zációja egy Virágének cimü dal lesz, mit Barics Gyula fog óueke ni Pelka Imre szerepében. A dal zenéjét a szerző ver­sére maga Barics szerzetté, kinek zene- irói képessége — hozzáértők szerint — erősen kiválik e dilettáns zeneszerzők tö­megéből. HÍRROVAT, Dr. Falussy Árpád felmentése. Dr. Falussy Árpád Szatmárvsrmegye és Szat- már város főispánjának „buzgó szolgálata elismerése mellett“ saját kérelmére történt felmentésére vonatkozó közlemény a hiva­talos lap tegnapi számában látott nap­világot. I, ff 11 Hfl i m mmwm = ékszerész = Deák - tér. (Keresztes - ház.) Nagy vála zték mindennemű ékszer- és óranemüek- ben, ezüst és chinaezüst dísztárgyakban. Aranyműves munkák és érajavitások gyorsan és jutányosán eszközöltetnek. Vidéki megrendelőknek választékot küldök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom