Szamos, 1910. január (42. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-19 / 14. szám
(1910. jiinnsr 19) 14. szám. S I A M • S 5-ik •liü. lrodaszolga, lehetőleg nőtlen, kiszolgált katona, ki magyarul imi, olvasni, németül beszélni tud: azonnal felvétetik. Ajánlatok Avas-Szatmári gőzfürész Szatmár, postafiók cimre benyújtandók. Tanuló felvétel* Egy jó családból való fiút tanulóul elfogadok. Sznos József. Cukrász tanuló. Cukrász üzletembe egy jó családból való fiút tanulóul felveszek. Petky László. Ellátás. Intelligens izr. családnál ebéd-vacsora kosz- tot keresek. Szives megkereséseket ármegjelöléssel „Bankhivatalnok“ jeligére kérek. R OHRUCH Sámuel gyógyszerész Deáktér ib. ajánlja kitűnő Hajnal crém. Hajnal szappan és Hajnal arcporát. Aki szatmári vagy bárhol főldIN n, birtokot eladni vagy venni akar, bérletet kinál vagy keres, jelzálog kölcsönre vagy konverzióra szüksége van, forduljon bizalommal Poszvék Nándor gazdasági szakirodájához (Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz.) Ugyanott olcsón eladók többféle gazdasági gépek, 2 használt, de jókarban levő 8 ló- er»-jü oséplö-garnitura (egyik kedvező fizetési feltételekkel is), 1 takarmány füllesztésre alkalmas gőzfejlesztő kazan. Eladó családi házak. 70 szatmári családi ház eladásra bejelentve Poszvék Nándor gazd. szakirodájánál, Kazin- •oy-utoa 7. _____________________________ Eladó uj hangverseny piáninók legújabb amerikai rendszer kereszt huros Szalai Simon Kazinczy- utca 14. Guttmann-palota. Eladó telkek. Vajay-utca 27. és 29. számú üres telkek eladók. Tudakozódhatni Bodnár Károly mérnök urnái, Bocskay-u. 3. Eladó a Dinnyés-kertben egy két vékásnyi lanka. Felvilágosítást ad Kató István Kölcsey-u. 27. Telek eladás Szivárvány-utcán egy építkezésre alkalmas telek eladó. Értekezni lehet Kinizsy-utca 67. szám alatt özv. Buga Andrásnéval. Eladó Hám János-utca 6. szám alatt febr. 1-től ajtó, ablak. Ugyanott föld ingyen elhordható. Kiadó ~ Eötvös-utca 2. szám alatt egy üzlethelyiség. Kiadó. Egy gazdasági lakosztály kerttel május 1-re kiadó. Értekezhetni lehet Mátyáskirály-utca 53. szám alatt. Bérbeadó szóló. Szatmárhegyi 12000 tőkés szőlő, nagy lakással, borh ázzál bérbe adó. Cim a kiadóhivatalban. Kiadó lanka. A szarugyár szomszédságában levő Heinrich- féle lanka — konyhakertészet céljaira különösen alkalmas — 7 kis és egy nagyobb lakással vagy ezek nélkül, május 1-től bérbeadó..Bakó Ignác, Vajay-u. 6. sz. Kiadó bolt. Deák-téren Batthyány-utca 1., szám alatt egy bolthelyiség májusra kiadó. Értekezni Klein Bernát zsákkölcsönzőnél. Kiadó lakások. A tisztviselő telepen 2 szoba, konyha és kamrából álló utcai lakás gyümölcsös kerttel azonnal, — ugyanott 4 szoba, fürdőszoba, veranda és egyéb mellékhelyiségekből álló magánlakás május 1-től bérbeadó. — Bakó Ignác, Vajay-u. 6. 06—1910. §tsz. Hirdetmény. 1907. XIX. t. ez. 8. §-a azt rendeli, h gy minden géptulajdonos a maga költ ségén köteles az összes gazdasági gépeinél alkalmazott, összes munkásokat, ide ^rtve a gépészt is, az országos Gazdasági munkás és cseléd segélypénztárnál ba eset ellen biztosítani, kivévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnál mint I. vagy II. csoportbeli rendes, vagy rendkívüli tag, — vagy a 120 filléres hozzájárulási díj lefizetése mellett, — mint gazdasági cseléd baleset eseté e már külömben is biztosítva van. Ha a gép tulajdonosa ezen kötelességének nem tesz eleget, ezen mulasztásából eredő teljes kárért a munkásnak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben t ekövetkezett baleset körül öt különben semmiféle mulasztás nem terheli. A törvény értelmében a gazdasági gépeknél dolgozó munkások biztosi á-áért a felelősség még abban az esetben is a gép- tulajdonost t rheli, ha akár valamennyi gépmunkást, akár azoknak csak egy részét is nem a gép'ulajdonos, hanem a csépel - telö gazda állítja a g-phez. Az iparigazolvány váltására köteles cséplőgép-vállalkozó mindazokat az alkalmazottait, akiket ő maga fizet, az illetékes kerületi munkásbiztositó pénztárnál tartozik biztosítani; ellenben azokat a munkásokat, akiket a csépeltető gazda ad a vállalkozó gépem éllé a válalkozók nem a kerületi munkásbiztositó pénztárnál, hanem as Országos Gazdasági munkás és c eléd segélypénztárnál tartozik biztosítani. Amennyiben a munkások, vagy azoknak csak egy része is a pénztárnál biztosítva ninc-enek, azok biztosítására az 1902. XIV. t. ez. 25, §-a szerinti átalány- biztosítás a legelőnyösebb. A pénzUr igazgatósága a gazdasági gépmunkások átalánybiztositására nézve további intézkedésig a feltételeket megállapítván az erre vonatkozó hirdetményt a városházán kifüggesztve közhírré tétettem. Ezen alkalomból a géptulajdonosokat a következőkre figyelmeztetem: 1. Az 1907. XIX. t. ez. 3. §-a a géptulajdonosokat kártérítési felelősség mellett kötelezi, hogy az összes gazdasági gémeik mellett alkalmazott összes munkásokat, ide értve a gépészt is, az or z. gazdasági munkás és cseléd segélypénztárnál baleset ellen biztosítsák. Ez a felelősség még abban az esetben is a géptulajdonost terheli, ha akár valamennyi gépmunkást, akár azoknak csak egy részét is nem a géptulajdonos, hanem a csépeltető gazda Állítja » géphez. 2. A gépmukásokat vagy úgy lehet biztosítani, hogy a rendkívüli tagok sorába névszerint beíratják, vagy úgy, hogy a munkások neveit meg nem jelölik s átalányban biztosítják azokat, akik az illető gépmunkát végzik. Az a gépmunkás, a ki a rendkivü i tagok sorában van biztosítva, akkor is segélyre jogosult, ha a gépmunkát abban hagyja és másutt éri baleset. De ebben az esetben azt az uj munkást, a ki őt a gépmunkában felváltja, újból kell biztosítani, mert itt mindig a személy van bizositva. Az a gépmunkás ellenben, a ki átalányban van biztosítva, akkor, h.: vem a a biztositott gépmunkánál éri baleset, segélyt nem kap, de viszont azt az uj munkást, a ki öt a gépmunkánál felváltja, nem kell újból biztosítani, mert itt mindig a foglalkozás van biztosítva. 3. A gépmunl.ások biztosítását nem lelet úgy «-szközölni, hogy azoknak csak egy része, például csak a kéveadogatók biztosíttatnak nevük megjelölése nélkül, más része pedig nevük megjelölésével a rendkívüli tagok sorában, hanem vagy az illető gép mello t dolgozó összes munkásokat, ideértve a gépészt is, együttvéve átalányban biztosítja, vagy pedig mindannyi- ukat külön-külön nevük megjelölésével a rendkívüli tagok sorában. 4. Azok a géptulajdonosok, a kik a gépmunkások kötelező biztosítását azok nevének megjelölése nélkül óhajtják eszközölni, erre vonatkozó nyilatkozataikat s egyidejűleg a megfelelő biztosítási dijat hozzám lehetőleg mielőbb terjesszék be, mert a ki korábban eszköili a biztosítást, több dijat úgy sem fiz t, ellenben amellett, hogy a biztosításra vonatkozó jogát tovább élv zi, kétségkívül előnyös reá nézve, ha a gépmuuka tényleges megkeadése idején nem kell sietnie a biztosítással, mert annak gondját már idejekorán elvetette. 5. Minden gazdasági gépberendezést (cséplőgép, szecskavágógép, fürészelőgép, darálógép stb.) külön-külön rovatába a nyilatkozatnak kell bevezetni és külön külöD kell a biztosítási dijak megfelelő teljes összegét megfizetni, még az <- setben is, ha a külöm- bözö gazdasági gépek mozgásba hozatalára ugyanazon mozgató erő szolgál, mert nem az erőt szolgáltató gép képezi a biztosítás tárgyát, hanem a munkát végző gazdasági gép. Egy gazdasági gépi erendezést az illető, (a munkát végző) gép, a mozgatásra szolgáló (az erőt szolgáltató) mozgonnyal együtt képez. Az általánybiztositások megkötéséhez szükséges 17. sz. mintájú nyilatkozat hivatalomban az érdekelteknek díjmentesen rendelkezésükre áll, a szükséges felvilágosításokat pedig a hivatalos órák alatt bárki megszerezheti s a biz ositást is eszközölheti. Miről az érdekelteket mihez tartás végett ezennel ér esitem. Szatmár Németi, 1910. Január 14. Bartha Kálmán gazdasági tanácsos. 66—1910. gtsz. Hirdetmény. A gazdasági cselédeket tartó birtokosok érdekében közhírré teszem, hogy az 1900. XVI. tcz. 8 §-a értelmében minden munkaadó köteles a szolgálatában álló minden egye* gazdasági cseléd után az országos Gazdasági munkás és cseléd segélypénztár javára évenként 120 fillért a községi elöljáróságnál — nálunk a városi adóhivatalnál — adó módjára befizetni. A 120 fillért még abban az esetben is egész összegben kell megfizetni, ha a cseléd a munkaadónál nem is egész évben, hanem például csak egy hónapig szolgál. Épen ezért a 120 filléres hozzájárulási dij fizetése céljából köteles a munkaadó minden cseléd változást a községi elöljáróságnál nálunk a városi adóhivatalnál — haladék - nélkül bejelenteni. A 120 filléres hozzájárulási dijat azon cselédek után, akik már az előző évben is ugyanazon munkaadónál szolgáltak, legkésőbb április hó 1-ig, a változott és újonnan felfogadott cselédek után pedig a szolgálatba lépéskor azonnal meg kell fizetni. Legcélszerűbb e dijat az 1. évnegyedi adó fizetéssel egyidejűleg lefizetni. A városi adóhivatal köteles a 120 filléres hozzájárulási dijat a munkaadóktól még abban az esetben is elfogadni, ha a vonatkozó összeírás bármely okból nincs meg nála, köteles továbbá annak átvételéről nyugtát adui, melynek hátsó oldalán nővszerínk feltünte- tendők azon gazdasági cselédek, akik után a befizetés történt. Felhivatwak a munkaadók, hogy a 130 filléres hozzájárulási dijat pontosan befizetni, s a cselédváltozásokat haladék nélkül bejelenteni el ne mulasszák, mert ha e törvényes kötelességeiknek pontosan eleget tesznek, a gazdasági cselédeiknek balesetei folytán felmerült költségeket a pénztár megtéríti, ellenben, ha ezeket elmulasztják, baleset folytán sérült cselédei (illetőleg ezek örökösei) az illető munkaadóktól épen olyan baleseti segélyezést követelhetnek, mint aminőtől a pénztárral szemben elestek. Szatmár-Németi, 1910. január 14. Bartha Kálmán gazdasági tanácsos.
