Szamos, 1910. január (42. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-18 / 13. szám
XliJ. 8ff«tyi». ti szán, Szaluin, 1910. jam »& 18., kidé. STOWnKnUEIH FiHfÄÄI 11FSMF. Előfizetési dij : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hirdetések: Halyben: 1 évre 12 K. */s évre 6 K. */« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidótae:.. ,. 16 8 ........... 4.. M „ 150 Eg y szám ára 4 fillér. Rákóczi-utcza 9 szám m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők Készpénzfizetés mellett, a legjatányosabb árban kózöl- tetnek. — Az apróhirdetések kttzött minden ízó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Balkán vasutak. Olyan tárgyról akarok aéhány szót szólani, amely nemcsak a diplomaták és politikusok fejében okoz állandó gondot, hanem a nagyközönséget is általába» érdekli. A balkáni államok, de különösen Szerbia és az ahhoz délről csatlakozó részek, tehát Makedonia és Albánia manapság a keleti kérdés központját képezik, sőt a nevezett területek a hatalmak terjeszkedési politikájában Eris almájaként szerepe’nek. Természetes dolog, hogy a nyers termékekben oly bőven megáldott és igen kedvező földrajzi helyzettel biró balkáni államok gazdasági szempontból is erősen magukhoz vonzák a vállalkozó szellemű külföldet. Azok vállvetve igyekeznek azon, ho8y a kultúrára még nagyon is rászoruló Balkán a feldolgozott cikkeket tőlük szerezze be es igy ott gazdasági politikájuknak szilárd alapot biztosítsanak. A Balkán központi részeihez az idegen hatalmak közül legközelebb fekszik Olaszország, amely állam az albán tengerpart felé sóvár szemekkel néz. Oroszország hatalmi érdekei azt kívánják, hogy ügyes diplomáciai összeköttetések révén az apróbb balkáni államokat lekötelezze, hogy az Adriával és a Nyugattal kedvező összeköttetései legyenek. Hanem a távolabbi államok is igyekeznek a Kelettel és igy az összekötő tagként szereplő Balkánnal jó összeköttetésben lenni. Hogy egyebet ne említsek, a Simplon-alagut hatalmas forgalmi jelentőségére mutatok rá, mely ngyanis Franciaországot Olaszország keleti partjaival és igy Albániával ismét sokkal közelebb hozta. Az osztrák-magyar monarchiának pdig olyan földrajzi helyzete van, mely- lyel a balkáni államok ugyszólva közvetlenül hozzánk csatoltatnak. S ezt a földrajzi előnyt, párosulva a monarchiának igen erős attrakcionális erejével, más . államok terjeszkedési politikája legalább egyelőre képtelen leküzdeni. A Kelet és a Nyugat azon igyekszik, hogy egymással a monarkia kikerülésével természetes összeköttésbe kerüljenek é* az is csak egészen természetes, hogy ezen összeköttetéseket csakis a Balkánon lehet keresztül vezetni. Az államok azon lázas igyekezete, hogy gazdasági érdekeik szférájába a Balkánt bevonják és hogy egymásközt nagy, átfutó összeköttetéseket létesítsenek, a Duna—adriai vasút tervének megvalósításához vezet. Ez a nevezetes sínpár, amely a Dunától Románia északnyugati szögletétől kiindulva Szerbián, a Rigómezön és Albánián keresztül futna át, Odesz- szát és az albán parti síkságot egymással összekötné és így az orosz búza Németország és a monarchia teljes kikerülésével érné el az Adriát, a Balkán északi részének termékei azon szállíttatnak és a müveit Nyugat azon küldené ipari és művészeti cikkeit a balkáni országokba. Ha tehát a Duna- adriai vasútról olvasunk, azonnal megítélhetjük, hogy annak jelentősége sokkal nagyobb, mint az «z első pillanatban látszik, de láthatják azt is, hogy annak építése nem az apró bdkáni államok iránt táplált plátói szeretet következménye. Kétségtelen dolog, hogy a monarchia kereskedelmét és tranzitó-for- galmát károsan érintené a vasút, de aat hiszem, a kár jelentősége mégis kisebb volna, hogysem komoly aggodalmakat kelthetne. Hiszen, miként már említettem, a monarchia kedvező földrajzi helyzetét mesterséges közlekedések építésével ellensúlyozni nem lehet. Szerbia és azzal együtt a Balkánnak belső részei feltétlenül reánk, a hatalmas szomszédra vannak utalva. Hogy ez igaz, megmutatták a legutóbbi események, amelyek kereskedelmi statisztikai adataiból kiolvashatjuk, miszerint Szerbiával az utóbbi hónapokban a forgalom folytonosan növekszik épp annak dacára, hogy a nevezett országnak irántunk való gyűlölete határtalan és más nagy államok szakadatlanul azon törekszenek, hogy áruinkat onnan kiszorítsák és Szerbia termékeit tőlünk eltereljék. S ez természetes is. Budapest és Bács az attrakciónak oly hatalmas erejével rendelkeznek és Szerbiával meg az Aegei tengerre! oly kedvező összeköttetésben állanak, hogy ezen kiválóan előayös gazdasági és földrajzi tényezőket megtörni lehetetlen. Amit ezen érdekes dologról még mondani lehet, más alkalommal beszélem el. (i.) Bpest, jan. 17. Ma dóiben járult végra gróf Khuen- Héderváry a király elé, hogy előterjessze hires csonka kabinetjének lisztáját. A világot megváltó Khuen-kabinet tehát igy alakult: Miniszterelnök, belügy, a király személye körüli és horvát miniszter Khuen Héderváry Kár»ly gróf. Kereskedelemügyi minszrer Hieronymi Károly. Pénzügyminiszter Lukács László. Honvédelmi miniszter Hazay Samu. Földmivelósügyi miniszter gróf Serényi Béla. Igazságügyi és ideiglenesen vallás- és közoktatásügyi miniszter Székely Fsrencz. A Kimen-kormanynyal szemben a politikai világ a legélesebb ellenállásra készül. TÁVIRATOK. — Haját tudósítónktól. — A Wekerle kabinet lemondása. Becs, jau. 17. Wékerle ma 2 órakor megjelent a királynál kihallgatáson. Wekerie a lemondott kabinet elöjterjesztóseit megtette, melyeket e király jóváhagyott. Khuen a királynál. Jóváhagyott miniszteri listaBecs, jan. 17. Khuen kihallgatáson volt ma az uralkodónál és a távozáskor az újságíróknak ezeket mondotta: „Beszámoltam Őfelségének a kabinetalakitás kistorikumáról. Őfelsége mindent tuomásul vett, a lisztát jóváhagyta. Megegyezés az alkotmánypárttal ? Budapest, jan, 17. Gróf Khuen-Héderváry erősen számit Kristály gözmosógyar és vegyiisziitóiníézet Szatmar, Kazinczy-utca II. Gallért, kézelőt mos hófehérre, vasal csontkeményre, akár mintha csak uj volna. Függönyök, férfi és női fehérnemüek gyönyörű kivitelben lesznek előállítva. Vegyileg tisztított az egyszerű szövettől a legkényesebb selyemig. Mérsékelt árak, pontos kiszolgálás. Vidéki küldemények gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
