Szamos, 1910. január (42. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-28 / 22. szám
XLü. ivfflljfai. 22. szín. Szattír, 1910. jufiár M 20., pintik. Elöfizetéai dij: Heijiign: 1 évre 12 K, V3 évre 6 K. ll, évre 3 K, 1 hóra 1 K vwétre:.. .. w „ „ .,3 .. ,. .. a ..........i-50 Eg y szám ára 4 fülét-. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9 szóm B Telefonszém: 107. Mindennemű dijak Szalmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők Hirdetések : K észpénzfizetés mellett, a tegjntányosabb árban kéztl- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nytlttér sora 20 fitfér. tgpart mai szagának tihb cikkei a következők ; Vázsonyi nem szavaz bizalmatlanságot. — Letartóztatott betöröbanda. — Vadállatias apa. A képviselöfjáz illése. Bpest, jan. 27. A választójog előtérben. A Ház mai ülésén kétségtelenné vált, hogy a magyar politika a Tisza- pártnak és kapcsolt részeinek minden ellennyomása dacára a politikai kérdések élére került. Alább egész terjedelmében közöljük V á z s on y i nagyértékü parlamenti beszédét, amelyben különösen érdekes, hogy Vázsonyi annyira fontosnak tartja a választójog mielőbbi megalkotását, hogy ennek érdekében hajlandó a kormány tevékenységének tért engedni és nem szavaz neki bizalmatlanságot. Vázsonyi nem szavaz bizalmatlanságot. Gál Sándor elnök 10 óra után nyitja meg az ülést, ezúttal már csekély érdeklődés mellett. Az elnök bemutatja a főrendiház átiratár, melyben közli az általa elfogadott óvás szövegét a királyi kézira tok át nem küldése miatt. Szent Királyi Zoltán jegyző olvassa gróf Tisza Istváu által benyújtott és a I főrendiház által elfogadott határozati javaslatot. Következett a kormány bemutatkozása feletti vita folytatása. Bauer Antal horvát-magyar nyelven olvassa beszédét, kijelenti, hogy a h rvá- tok, azon reményben, hogy az uj kormány a vasutas pragmatikát megváltozik'ja, a várakozó álláspontra helyezkedik. Polit Mihály: Szereti a hazáját, bár ők nemzetiségiek itt Magyarországon po- litiksi jobbágyok . . . (Nagy zaj) Elnök: Rendreutasitja. Yázsonyi: Midőn a régi 67-es párt ellen küzdöttünk, már akkor emlegettük a választójogot s azon meglepetés, mely a választásokból való győzelmünkkel való kikerülést illeti, szintén a leendő választójog győzelme volt. Az lett volna a nemzeti kormánynak egyedüli nagy feltétele, hogy megalkossa az általános választójogot. Ezt pedig nem tette meg. Már midőn a kormány Bácsből hazajött, már akkor megállapodtak abban, hogy az általáuos választójog helyett a pluralitást csinálják meg Polonyi : Hazudik ! Tiszta hazugság amit most mond ! (Nagy zaj ) Pető: Akkor miért nem mondott le és miért nem lépett ki a kabinetből? (Nagy zaj ) Vázsonyi: Remélem, hogy a t. Ház felment az alól, hogy eme goromba közoe- szóláera válaszoljak, mivel izlé>em nem engedi, hogy ilyen goromba hangokra válaszoljak Polonyi : Még pofonnal is válaszolok ha kell ! Vázsonyi : Az általános választójogot a nemzeti küzdelem alatt az akkori darabont kormáuy taktikából vetette bele a küzdelembe. Én csak a hiányt á'lapitha- tóm meg, hogy három és fél év alatt a választási reformot megcsinálni nem tudták. Pedig a választási jog megalkotása nem akadályozza meg a katonai kérdések rendezését (helyeslés a függetlenségi párton) A nyáron Kossuth Ferenoz felvetette a kérdést egy választási kabinet- alakításáról. Az a szó választójog, nálunk nem jelent semmit. Ezt meg is magyarázom. Általános választójognak lehetatt-e nevezni a Kristóffy féle választási törvényt, mely körülbelül 1 500,000 huszou- négyévea magyar férfiút hagyott volna ki a választók névsorából. A kormány azon nézetét, mely szerint a pluralitást elejti, én is magamévá teszem. É* azt tartanám az országra szerencsétlenségnek, ha Andrássy gróf plurális választójoga kereaztül ment volna. Vázsonyi folytatva beszédét, megállapítja, hogy az ex-lex állandóritása, illetve rendszeresítése az országra nézve minden tekintetben káros (Erre óriási zaj tör ki) Vázsonyi: Ezen kijelentésemet a vezérlőbizottság legutolsó ülésén is elmondottam s ott nem találkoztam ily erős ellentmondásokkal, miután az ott lévők belátták, hogy minden áron kötött béke is jobb az országra, mint egy rendszeres ex-lex. — A választói reformot — igy folytatta beszédét Vázsonyi — gyorsan kell megvalósítani s ennek érdekében nem kívánván a kormáuy működését gátolni, nem szavazza meg a bizalmatlanságot. Giesswein Sándor a keresztény szó- ciálisbák nevében csatlakozik Vázsonyi kijelentéseihez. M.nojlovics János s^.erb radikális és Líszavac Mladen horvát-szerb bizalmatlanok a kormány iránt. Nagy György hevesen támadja a kormányt. Császári cselédeknek nevezi őket. Az elnök többszöri rendreutasítás után megvonja Nagy Györgytől a szót, mire az ülés véget ért. FücciETXiSn« poumifiii sjuniíIp. Csomag feladás. Egy asszonynak csomagot kellett küldeni Romániába. Miután a délelötöt azzal töltötte, hogy szépen, gondosan elkészitete a csomagot, délután 2 órakor boldogan a postára siet. A csomagosztálynál egy tor- zonborz bajuszu bácsi áll és hivatalos komolysággal egy hatalmas enyves pemzlit tart a kezében. Az asszony: Ezt a kis csomagot akarom feladni. A postás: (elveszi a csomagot és szakértőén megbírálja) Ezt a kis csomagot nem lehet Madni. Az asszony : Miért ? A postás: Azért, mert a cim kék ceruzával van ráirva. Tessék a másik oldalára tintával ráirni a címet. Az asszony: Jóvan. Ráírom tintával. (Miután ezt megtette, megint átadja a csomagot.) A postás: Hova megy ez a csomag ? Az asszony : Romániába. A postás: Akkor megint nem vehettem fel. Tessék két árunyilatkozatot és egy árubevallást kiállítani és hozzácsatolni. Az asszony: Hol lehet aaokat kapni ? A postás: Akármelyik tiszt urnái. (az asszony kér három űrlapot, kiállítja azokat és most már igy felszerelve adja át a csomagot.) Az asszony: Na, most már talán jó lesz. A postás: Fenét. Minek tetszett a nyilatkozatokat magyarul kiállítani ? Hisz ott van, hogy azokat németül, vagy franciául kell kiállítani. Az asszony: De én nem tudok sem németül, sem franciául. A postás : Hja, én arrul nem tehetek. Tessék megkérni a tiszt urat, ö talán kiállítja. (A tiszt, miután először 22 ajánlott levelet felvesz, kiállítja a nyilatkozatokat.) Az asszony: Azt hiszem most már rendben lesz ez a csomag. A postás: Hova is megy ez á csomag ? Az asszony: Romániába. A postás: Nincs szerencséje kegyednek. Ezt a csomagot nem lehet felvenni. Az asszony: (kezd kétségbeesni) Miért ? Oh miért ? A postás: Most jut eszembe, a romániai csomagokat vászonba kell varrni. (Az asszony hazarohan, becsomagolja vászosba a csomagot és úgy hozza vissza.) A postás : Na lássa, most már jó ez a csomag. Most már felveszem. Az asszony : A menykü üssön ebbe a csomagba, már alig állok a lábamon. A postás: A tiszt urnái ki tetszik fizetni a portót, az illetéket meg a vámot. Az asszony : (rémülten) De én nem akarok ezért a csomagért fizetni. Ott fizetnek érte. A postás: Hja, akkor nem veszem fel. Külföldi csomagért itt kell fizetni. Vám, illeték, portó : 5 korona 80 fillér. Az asszony: Az egész csomag nem ér meg 3 koronát. Egy rongyos ruha van benne. A postis: (ideges lesz) Fizet, vagy nem fizet érte a naccsága ? Mingyárt 6 óra. a postát bezárom. Az asszony: (szédülve) Az ég szakadjon erre a csomagra . . . (A csomaggal együtt a földre roskad, elájul. A postás barátságosan fellocsolja. Este 6 óra, a póstahivatalt bezárják. Gergely.
