Szamos, 1909. december (41. évfolyam, 274-298. szám)

1909-12-12 / 283. szám

4-ik oldal. SZAMOS 283. szám. (1909. dec. 12.) Szinház. Heti műsor: Vasárnap délután — félhelyárakkal — „A tanítónő“, Bródy Sándor szsnzáúós életképe — este újdonság másodszor „Hanka“ bohózat. (Páros bérlet.) Hétfőn mérsékelt helyárakkal „Víg özvegy“ operette. (Páratlan bérlet.) Kedden — újdonság, másodszor — „A paradicsom“ francia bohózat. (Páros bérlet). Szerdán — újdonság, itt először — „A botrány“ (Le Scandale) színmű, a bu­dapesti „Nemzeti színház“ műsorából. (Páratlan.) Csütörtökön — másodszor — „A bot­rány“. (Páros.) Pénteken — mérsékelt helyáru elő­adás — „Az erdészlány“. Operette. (Pá­ratlan.) Szombaton —újdonság, itt először — „Tilos a csók“ operette. (Páros.) Vasárnap — délután „Az arany em­ber“ — este, másodszor „Tilos a csók.“ (Operette.) Kornevillei harangok. Az igazgató ugylátszik elég komolyan foglalkozik azon tervvel, hogy baritonistát szerződtessen, aminek éppen ideje volna, bár ilyenkor a szezon elöhaladtával azt lehet mondani minden jobb erő már le van szerződtetve. Ezzel nem azt akarjuk mondani, mintha Skultót.y, aki tegnap a „Kornevillei haran­gokéban fellépett erre a szerepre nem megfelelő volna. Határozott ítéletet első fellépéséhez nem fűzhetünk. Hangja igen kellemes, kár hogy rendkívül trémázott és a színpadon bizonytalanul érzi magát. Lehet, hogy ez a fiatal színésznél a lámpaláznak és szerződtetés kérdésének tudható be. A közönség elég melegen fogadta. Bállá Marisba takaros volt. Bu­rányi egymásután váltotta ki a tapsokat. Heczeg Gáspár apó szerepében egy pár igen mesteri jelenetet produkált. Nem különben a tűzoltó, aki a kellő pillanatban a színpadon termett, amikor Gáspár apó gyertyákat buzgóságában feldöntötte — és hirtelen elejét vette a tűzveszélynek. Színházi közlemények. A tanitónő, — vasárnap délután. Az eddig a vasárnap délutáni előadások arról győztek meg bennünket, hogy ko­moly daraboknak ezeken az előadásokon nincs jövőjük. A vasárnapi publikum ízlése egészen más, temhogy ilyen komoly ter­mészetű dolgokat bevegyen és ha végig is hallgatja, a legkomolyabb részeket bántó kacagásával teszi tönkre. A tanító­nő előadása a színészektől is komolyabb munkát követel, a mitől pedig a vasárnap délutáni közönség teljesen leszoktatta őket. Hibául rójjuk fel tehát, hogy ezt az érté­kes darabot éppen a vasárnap délutáni közönség müórtelmetlenségónek dobják oda áldozatul, holott ez sokkal szíveseb­ben élvez végig akármilyen könnyű ope­rettet. A kalapokról. A színház földszintjén már annyira vagyunk, hogy sem a kis sem a nagy kalapok kirakatában nem kell gyönyörködnünk az előadás helyett. A páholy azonban ez a zárt terület még mindig alkalmat ad egy pár merész igényű színházlátogató azon szerény kí­vánságának, hogy szeretné az előadást látni, ha ezt a különösen malomkőhöz, vagy hasonló terjedelmű alkotmányhoz hasonló kalapok nem akadályoznák. Ezek nevében fordulunk a hölgyekhez, — akik­nek ez nagyobb nehézségekbe nem ütkö­zik, — azon alázatos kérelemmel, hogy könnyebbüljenek meg legalább a színházi előadás alatt a többé-kevésbbé nehéz, de igen szép kalapoktól. Fábián Györgymé Rákóczi-utczai virágcsarnokában naponkint friss cserepes és vágott virágok, elsőrangú kötészet, olcsó árak, pontos kiszolgálás. Ajánlja Rákóczi-u. 36- szám alatt, a Lengyel Miksa-féle házban levő, dúsan felszerelt raktárán :\ hírrovat. Zeneakadémia — lovagias komédia. Eiösmerera, hogy sem a sajtó, sem a sajtó egyes tagjai nem arrogálhatják maguknak a jogot ahhoz, hogy bárkinek a lovagias ügyébe beleavatkozzanak. A lovagias ügyeket többnyire az em­berek megsértett önérzete szüli, az önérzet pedig mindenkinek legprivátabb sajátos sága, amelyhez a minden lében kellemetlen kanálnak; a szenzációkban utazó hirkere- sőnek semmi köze nincs. Az emberek emez egyéni tulajdon­ságának megnyilatkozása pedig szintén privát dolog, amely a közt nem érdekli. Elvégre aháuyféle az ember, annyiféle az önérzet, ugyanannyifajta lehet annak meg­nyilatkozása és egygyel sem kevesebb az elégtétel minemüsége, amelylyel az önér­zetében sértett egyén a sérelmet reparálva látja. Nem is lovagias oldaláról fogjuk fel a dolgot. Hiszen ma már a lovagiasság elfajulásának olyan túltengő irodalma van, akárcsak a mátészalkai időjárásnak vagy az enyhe tél csalóka másodvirágzásának. Egészen más oldalról, egészen más szempontból fogjuk fel és írjuk meg az ügyet, amit legjobban jellemez az a kis anekdota, ameiyly 1 az esetet bevezetjük. Ez az anekdota véletlenül megtörént. let Szatmárou történt meg. Akkor, mikor Vecsey Feri hangversenyét tartotta. Egy nagykalapjánál és asstrakán- kabátjácál (majdhogynem fülénél) fogva „előkelő“ un nő igy indokolta meg, hogy miért nem megy el a Vecsey-hangver- senyre: — Mió:a Baraumban és Buffalóban csalódtam, nem egykönnyen ugróm be az effajta mutatványoknak. Mint minden jó aaekdota-mesélönek, nekem is van egy „hasonló esetem.“ Azaz dehogy is nekem van. Grósz Ernő zenetanárnak van. Mielőtt leirnám, tenta helyett rózsa­vízbe mártom a toliamat, a végére spárgát kötök, nehogy megszaladjon, elragadtassa magát és valakit érzékeny becsületében megsértsen. Csak finoman és tapintatosan! A Grósz Ernő „hasonló esete“ a napokban játszódott le közvetlen az előtt a bérleti hangverseny-előtt (és abból kifo­lyólag, amely hangversenyért nemcsak a sajtó, hanem az ezzel sokszor ellenkező nézeten levő közönség is hálásan üdvö­zölte úgy őt, mint a rendezésben buzgó segítőtársát, Füredi Sándor hegedűművészt. Talán fölösleges munkát, Írás és helypazarlást végzek akkor, ha én a zenei analfabéta méltatom azt a fáradságot, a melyet a két művész kifejtett a helybeli zenekedvelő közönség érdekében, azok érdekében, akiknek ma már kulturális szükségletét elégíti ki egy ilyen magasabb nívón álló hangverseny egy olyan város­ban, ahol a legklasszikusabb zenét a grammofonok a női zenekarok és a bácskai taraburások szolgáltatják. Méltatja ezt a kulturális működést maga a nagyközönség, amely minden tal­palatnyi helyet elfoglalt, a hangversenyre, én maradok a „hasonló eset“-nól. A hasonló eset pedig az, hogy a hangverseny-jegyeket elárusító üzletbe be­állított a napokban egy ur és imigyen kérte el a belépőjegyet: — Kérem a jegyeket arra a komé­diára, ami a városházán lesz. Véletlen dolga, hogy az egyik komé­diás, Grósz Ernő — aái tudvalevőleg igen jő nevű zongora kardnyelő és zenei csepü- rágó, erről bel- és külföldi Írásai vannak — éppen az üzletben volt. És az ördög tudja, miért, de ez a kócnyelő népség olyan érzékeny természetű: mindjárt megapprehendái, ha az ember a fejlődő kultúra nagy zavarában véletlenül összetéveszti Schneider Fánivai. Grósz Ernő is ilyen. A „komédia* szó hallatára megfordult az érzékenységé­ben a zenei kulcs, kivette a csepüt a szájából és lágyan, andante odaszólott: — Kérem szépen, az nem komédia lesz, hanem zenei hangverseny, amelyen Colbertson Sasa is fog tüzet nyelni és sanzsé, passzó marsokat produkálni. — Hát aztán az urnák mi köze van hozzá ? Én nem Önhöz szóltam és semmi beleszólása a dologba. — Mint egyik rendező és közremű­ködő szólok bele és jelentem ki, hogy aki komédiát akar látni, az ne is váltsa meg a jegyét, ami hangversenyünkre. Mikor pedig a lovagember kifogy' az argumentumokból, marokba szorítja a kezét és nagy vitézen ráüt a kardjára, akarom mondani a segédeire, amelyekből kettőt minden comma il faut gavallér ott hordoz a mellény-zsebében. Így tett a mi müpártolónk is. De itt aztán halt. Ez máraz önérzet rubrikájába tartozik, ami egyéni dolog és ehhez már nekünk igazán semmi közünk. Csak a történeti hűség kedvéért em­lítjük meg, hogy az érzékenységében túltengő zeneművész a lovagiasság szabá­lyai szerint provokáltatok. Mivel pedig jól tudom, hogy az Gyógyszertár a Szentháromsághoz. Szatmár, Deák-tér 12 sz. Telefon 226. Telefon 226. Az összes bel- és külföldi gyógy kü­lönlegességek, sebészeti és kötözősze­rek, gyógy- és pipereszappanok, franezia illatszerek nagy raktára. Ha szép Yénus-crémet —'80 fin. akar lenni, Yénus-szappant —’80 fül. használjon Yénus-poudert V- K Elismert kitűnő készítmények az arcbőr összes bán­talrnai ellen, az arcot és kezet pár nap alatt bársony­simává teszik. Szentháromság thea kiváló háziszer köhögés, rekedtség ellen, mely az Unger Ullmann Sándor-féle „Fehér szalmiák cukor“-ral használva a köhögést pár nap alatt megszünteti, a szamárhurutot feltű­nően enyhiti. Egy doboz Szentháromság thea 40 f. Egy csomag Fehér szalmiák cukor 40 f. Dr. Schwimmer-féle növényi hajszesz megakadályozza a haj hullását és korpásodá- sát és igy a hajnövését elősegíti. Egy üveg ára 2 korona 50 f. Ha rheomás vagy csuzos bántalmai vannak, miért nem használja az Izom-szeszt, mely néhányszori bedórzsölés után megsza­badítja rheumás, csuzos és minden hülésből eredő fájdalmaitól. Egy üveg 1 K. Rheuma, köszvény ellen legjobb az Izomszesz. Használja a híres Vénusz-készitményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom