Szamos, 1909. december (41. évfolyam, 274-298. szám)
1909-12-11 / 282. szám
XLI. évfolyam Szatmár, 1909. december hó 11., szombat. 282 szám. ®ír«QIW*JEW NIiEEEBUUl MPIMF. Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K, 1/2 évre 6 K. V. évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. 16 „ „ 8 „ .. 4 ..........150 Eg v szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9 szám m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Tudomására hozom a n. é. vásárló közönségnek, hogy a sátorban levő összes áruk beköltözködést előtt még 10 11 Sípig wmm Tisztelettel KORAI ÁRMINNÉ tniiideti elfogadható árért dárusittattiaij. férfi-, női- és gyermekconfectió üzlete. mám héten megy ismét a királyhoz és ezen a kihallgatáson a király ki fogja jelenteni, hogy hajlandó hozzájárulni ehhez a megoldási módhoz, de előbb Kossuth Ferenczet kívánja meghallgatni. Ez az audiencia szerdán fog megtörténni, amely után közvetlenül publikálják a a király elhatározását. A kormánynak rekonstruálása után a jövő hét második felében ülést tart a képviselőház, amelyben az újra föléledt kormány bemutatkozik és nyomban beterjeszti az indemnitási javaslatot. Mint értesülünk a kormány rekon- struálásánek az lesz a célja, hogy a király kéziratot intéz Wekerle Sándor miniszterelnökhöz, amelyben kijelenti, hogy a kormány lemondását nem fogadja el, hanem megerősíti eddigi állásában. Ezenkívül azonban a királyi kézirat tartalmazni fog olyan nyilatkozatot is, amely határozottan kifejezi, hogy a kormány újból való kinevezése az állami rend folytonosságának fenntartás» mellett hosszabbításához, csakhogy megcsinálhassák a választói reformot — a pluralitás alapján. Ezt érték el Aerenthal támogatásával, aki fölismerte, hogy erre a kormányra a delegációban föltétlenül szüksége van, mert különben belebukik az amexio bonyodalmaiba. Gróf Aerenthal támogatásával sikerülhet is nekik elérni ezt a célt, leg följebb gróf Andrássy Gyula válik ki a kabinetből, mert ő kívánja még a katonai kérdések megoldását. Azonban ebben az esetben is csak személyi változásról lenne szó, mert a legfontosabbat, a választói reform tervezetét, utóda, aki alkotmánvparti lenne, egészében fenntartaná. Egyebekben a kormány mai összetételében nem változnék, csak az igazságügyi tárcát töltenék be egy alkotmánypárti politikussal. A kormány környezetében arra számítanak, hogy a kibontakozás a jövő hét közepén megtörténik. Wekerle Sándor miniszterelnök eszerint a jövő Lapunk mai számának főbb cikkei a kivetkezői: A kormány marad. — Szerencsétlenség a szatmári állomáson. — Gyilkos merénylet. Megmaradnak. És mindent kikapcsolnak. Budapest, dec. 10. Ismét uj tárgyalások indulnak meg, melyek a Wekerie-kormány megmaradására irányulnak. Wekerle Sándor tegnapi audienciája és még inkább gróf Aerenthalial, a valósággal kancellárrá előlépett külügyminiszterrel folytatott tanácskozásai eredményezték ezt a fordulatot. Vállalják ők is az átmenetileg közvetítő kormányt és hajlandóknak nyilatkoznak önmagukkal közvetíteni a tárgyalásokat. Kikapcsolnak minden függő kérdést, lemondanak a katonai kérdésekről, provizórium cirnén hnz.záiámlnak a h«nks7.fihadainm mo.crUti gondolatok. Irta és a Lorántffy Zs. egyesület estélyén felolvasat: Mátrainé Márk Aranka. III. Buesuzkodtunk. Kora reggel felkeltünk, hogy még egyszer megnézzük a tengert, a nap már feljött, de sugarai még ferdén tánezoltak a sikamló hullámok hátán, a ten ger keleti részén lilás-rózsaszin pára imbolygón, mintha nedves, puha fátyol takarná, a viz szürke és csendes volt, csak ahol a hajó tajtékokat vert, ringott aczélkék színben. Hajók, apró vitorlás yachtok igyekeztek a kikötő felé, sirályok csapatostól repkedtek, meg megérintve a viz felszínét, ezen a végnélkül ringó síkságon nyüsgött már az élet és uralkodott az ember. A fiumei partra kopár szigetoldal látszik, kőtörmelék a teteje, apró bokrok takarták az alját, mégis ezen a kietlen, terméketlen pusztaoldalon ott fehérük egy házacska, ha néha-néha a teherhajó kiköt, leadogatja a legszükségesebb élelmi czikkeket, aztán megint nem látnak embert hónapokig. Kik lakhatják ezt a magános házat ? Boldog embereké, kik az irigy világ elől igy rejtik el meg hitt édenüket? Vagy egy viliággal meghasonlott, ki megutálta a legveszedelmesebb vadállatot: felebarátját s ide jött lelki öngyilkosságot elkövetni. Kgy ezoiophoz haiaszbarka van kötve, vagyon s kereset forrás együttesen. Vájjon a boldog fiatal férj halászik-ó ezen, kikaczagva a világot felforgató hamis morált, álszenteskedést, előítéleteket, vagy a meghasonlott daezol a viharral visszaki- nálva életét a mindenségnek. A vitorlás bárka üresen áll a czölöp melett, szabad szemmel nem látni semmit, senkit a nagy némaságban. Még egy tekintet a Tersattóra s elhagyjuk Fiúmét is a gyorsvonat hosszú alagútba rohan, mely a Karst túlsó oldalára vezet, többé nem látjuk a tengert. ÍV. Lemenőben a nap ; egésznapi tikkasztó forróság után csendesen illeszkedik a késő délután átmenete a nappal és éjszaka közé. Jótávol hegyek kéklenek s mind több-több nyárfával szegélyezett vetéstábla mellett haladunk el. Zalában vagyunk. Jól eső örömmel halljuk az első magyar szót Csáktornyánál s nem érezve az egész napi vasúti fáradalmat kint állunk a folyosón s várjuk a Balatont a magyar tengerpart után a magyar tengert. S csakugyan a Zalai part mentén mint a nap utolsó sugaraitól bearanyozott széles esik előtűnik a Balaton. Háttérben távolabb a badacsonyi hegyek, s szemben az alkonyat pírjától megzomán- ezozva a tihanyi apátság Az innenső par ton egymást éri a sok fürdő telep, tele ki feszített tenms balokkal s tnkos rovidha- risnyás modern fürdőző gyermekekkel. olyan ellentétesen hat ez ebben a környezetben. Ez a regényes bájos táj nem a jelené. Szigliget, Csobánc, Tátika költője ugy-é a rég múltak, a középkor lovag várainak szellemei látogattak meg akkor, mikor isteni ihlettől magasztosan elmesélted a legszebb regéket? És a szegény földön futó diák, az éhező barangoló poéta, milyen rejtelmes erőtől kényszerítve vándorolt ide az ország túlsó részéről, hogy szivének ke serves kínját elzokogva tanúnak hijja a riadó leányt ? Az alkony vibráló homályában mindez árnyképek átzuhannak a víz itt-ott már sejtes partjain a nyárfás suhogásába elsutto- jott i örténetek olvadnak. Az utolsó lábla- airó még hallgatta e csodás meséket, elis nondta nekünk nem csík arany szájjal, de az ő nagy magyar szivével is. Elmondott nindent híven gyönyörűn, mit látott, tapaszait, mikor utazott a „Balaton körül.“ Az esti pir már bearanyozza a viz tulsé szóiét az árnyak szélesebbek nagyobb mé- ■etüek, csak Tihany válik ki még éles körvonalakkal a sötétségből. Oh „riadó leány“ érted-e, tudod é, hogy annyi éveknek elmúltával ismét parid ellenében ül s keseregve siratja elpusztult reményét egy magános árva szív.
