Szamos, 1909. december (41. évfolyam, 274-298. szám)

1909-12-08 / 280. szám

4 ik oldal. SZAMOS 280. szám. (1909. dec. 8.) Fábián Györgyné Rákóczi-utczai virágcsarnokában naponkint friss cserepes és vágott virágok, elsőrangú kötészet, olcsó árak, pontos kiszolgálás. Ajánlja Rákóczi»u. 36- szám alatt, a Lengyel Miksa-féle házban levő, dúsan felszerelt raktárát. V __________________J HÍ RROVAT. Kipárnázott szekerek. Nem szívesen keverek bele neveket az Írásaimba, mert sajnálatos tapasztalataim vannak e téren, amelyek óva intenek attól, hogy neveket említsek irásközben. Az emberek érzékenysége ugyanis sokfele és nagyon sok olyan ember van, aki még attól is félti a nevét, hogy bár­milyen ártatlan téma közepette ott fityeg­jen" az újságban, pláne egy hátulgorabolós kis vidéki újságban. Nem is a nevek, de a téma kedvéért Írom meg ezt a cikket és ha netalán tán __ quod non putarem — megbántanék ve le valakit, előre is engedőimet kérek érte és előre is hangoztatom jóhiszemű voltomat. Két névvel van kapcsolatban a cikkem, két névvel, amelyek már nem is nevek, hanem egyenesen fogalomszámba mennek a szatmárvidéki parasztember előtt. Az egyiket akkor hallottam, mikor egy vidéki paraszt valami nem sikerült vásár históriáját panaszolta el. Eladta a földjét, de a vevő megbánta és másnap letagadta az üzletet. — Pedig kész volt a vásár, azt nem lehet letagadni. Hogy-ne lett volna kész. Hiszen másnap már menni kellett volna Kerekszegihez. „Menni kellett volna Kerekszegihez.“ Engedelmet kérek a név elferditése- ért, de igy hallottam. Megkapott az a néptudatban levő naiv megbatarozása annak ... kétségtelen kritériumnak, amelyből a judikatura fel­tétlenül megállapítja a vétel létrejöttét. No mert szatmárvidéki parasztnál el sem képzelhető, hogy a ,,'áblázást.“ másutt csináltassa, mint a Keresztszeghy irodában Legalább is a nagy részénél, hegy­ezze! elégtétellel szolgáljak a másik részt klienséül tudó fiskálisoknak. Ide megy' a paraszt, ha ügyvéddel van dolga. Ha ellenben beteg, nagyon, súlyosan beteg, amikor már a keuegetés, a ráo vasás sem tette meg a kivánt hatást, akkor már olyan rosszul van, hogy „beviszik Muhinál.“ Amint az előbbi körülírás elvitázha- tatlau jele az üzletnek, úgy a súlyos, éiet veszélyes betegség diagnózisa rejlik abban a kijelentésben, hogy viszik „MuhiDálV És hogy viszik? A szekérkast hátrább húzzák asarog lyába, hogy ez által megnyúljék egy kicsit a szekér, a szekéraljdeszkába szalma kerül, a kasfarba vánkos. Ebbe belefektetik az élete végét járó ráncos képű u&nót, a vér- télén, fonnyadt gyereket — azt, aki éppen beteg — a feje fölött kifeszitenek egy ormótlan nagy esernyőt, ami jól megvéd nap ellen, eső ellen, a be'eg tetejébe dunyha kerül és a két sovány ökör vagy két kis girhes gebe nagy Kényelmesen óvatos lassúsággal döcög befelé Szakmárra. Az ostor nem pattan nagyokat a lovacskák csontos marján, a kötőfékkel tábolt gyeplő nem ránt kegyetleneket a száján, mint mikor fukarba jönnek a zsidó- zak, a gazda a pipaszárat rágja, a járó- jószágnak meg van ideje gondolkozni a szokatlan nagy kényelem fölött, sétál, ballag nagy csendesen, mintha eke előtt, menne, csak éppen a tere kisebb. Elnézem ezeket a kipárnázott szeke­reket, amint a sorompónál kezdődő irgal­matlan hepe-hupás kövezeten olyanokat döccennek befelé jövet, hogy az egészséges emberből is kifelé kívánkozik a lélek. Eluézem és olyanformát érzek, mint ha az egész szekér be volna rámázva egy nagy képkeretbe, a szalma, dunyha, nap­ernyő, vánkos pedig egy csúnya, szomorú, nagy fekete fakoporsó lenne, amelyben egy hosszú szeuvedésekben kiszáradt em­beri hullát szekereztetnónek, hogy emigy biztosan kiszaladjon belőle a lélek, ha netalán tán még maradt volna benne va­lami kevés, mint a kupica fenekén az édes pálinkából. A kép cime: Kulturkép egy kultur- országból, festette a közigazgatás. Mert kulturkópek, beszélő kulturkó pék azok a szomorú kipárnázott szskerek, az eleresztett nyakú sovány lovacskákkal, amelyek hozzák befelé az asszonyt, a gazdát, a fiút vagy az Erzsit Muhinál. És még honnan hozzák? Csak arról akarok beszólni, amit biztosan tudok és ösmerek. Hát például Mikoíából hozzák. Jó lépést — mert úgy kell jönni — legalább két óra, ha nem két és fél kell. mig bejönnek. Aztán hol jönnek ? A Sárerdőn ke- resztül, A csak kevéssé is kényelmes, egészséges embert is őrizze az ég, hogy ezt az utat egy kis esőzés után — példá­ul most — megtegye. Kátyú, pocsolya, rozoga hid, kerók- agyig érő sár, a töltésen mély kerékvá­gások, a városon döcögős nagy kövek, — ezek mind csak arra jók, hogy kiszi­tálják a betegből azt a savanyu életet ami még benne szorult. És most már megint a szegény em­berrel kali előhozakodni. Mert a párnás szekerekben sohasem, a vidéki földesurak feküsznek, mert ök kiviszik magukhoz a doktort a hiutón, — mind szegény ember az, akivel a szekér bedöcög Muhinál. A szegény ember az, aki a pálinkás boltot, a hitelszövetkezetet, az adóvégre­hajtót ottkapja közel kéznél a faluban, de ha beteg, be kell rázatnia magát Muhinál. Embertelenség ás leíketienség az, hogy például — nem haza beszélek, csak pél­dának hozom fel, mert ezt ösmerem leg­jobban — tehát például Mikolában, amely­nek környéke is van, 3—4 falu fekszik a közelében, uincs orvos. Nincs orvos még sok ilyen nagy köz­ségben, amelynek lakói pedig rá lennének u'alva az orvosra. De nincs, mert a fize­tés olyan, hogy azért diplomás ember nem temeti el magát ogy nyavalyás kis faluban, rendes fizetésre pedig nincs pénz, mert kell másra, haszontalanabbra. így aztán a szomszédasszony kuruzs- lása, ráolvasása, a herbates, a gőzölés, az Icig zsidó nadálya az egész patika, amely­nek & legeslegvégén csak a tiszteíetes ur erős rábeszélésére áll elő a kipárnázott szekér, hogy még egyszer — többnyire utoljára — bedöccentse a beteg rozoga roncsait Muhinál. Ezért kellene berámáztatni ezeket a szomorú szekereket és kullurkép jellegé­vel kiakasztani például a lóversenytéren, ahol csak úgy peng a sok állami, városi dij, de szegény ember orvosára nem telik. Mert a lótenyésztés, az fontos, arra áldozni kell, — az ember magától tényé- szik, csak a nagy gondoskodástól pusztul. G) Gyászhir. Szabó András 48-iki szabad­ságharcos, nyug. körjegyző, e hó 5-én 79 éves korában Vetésben elhunyt. Ügyvezetöelnök-választás. A „Ssat- márvármegyei vendéglősök, kávésok, korcs- márosok és fogadósok ipartársulata“ a tegnap tartott választmányi ülésén ügy­vezető elnökké Lengyel Miksa szatmári vasúti vendéglőst választotta meg. A meg választottak névsora eszerint a következő : diszeinök Márkus Márton, elnök Valkovits Sámuel, ügyvezető elnök Lengyel Miksa, alelnökök Fried W. Ferenoz, Pongrác» Líjos, Wesseli Manó (Nagykároly), Rum- pold Gyula (Nagybánya), titkár Márkus Pál, ügyész dr. Márkus Árpád, gazda Schwartz Miksa, ellenőrök Kron Mihály és Szatmáry György, pénztáros Landek Pál. Evangélikus esti istentisztelet A Rákóczi-utc&i áll. iskolának evangélikus imatermül szolgáló helyiségében Duszik Lajos ev. lelkész f. hó 12-én, vasárnap este hat (Ö) órakor istentiszteletet tart. Matiné. A Kölcsey-kör e hó 12-ón, vasárnap matinét rendez, amelyen Molnár Imre szavalattal, dr Lipoozky Ágoston énekkel, Veress Lajos zougor&kisérete mel­lett, dr. Sziklay Ferenoz felolvasással, So­mogyi Károly egy vig jelenet előadásával fognak közreműködni. Szegény gyermekek felruházása. Csendes, de szép és lélekemelő ünnepélye volt vasárnap délelőtt a szegény iskolás gyermekeket felruházó izr. nőegyesület- nek. Csendes volt az ünnepély és ünnepies voltát csupán a jótékonyság adta meg, amelyet ez alkalomból gyakoroltak. Négy száz korona értékű ruhát osztottak ki a szegény, didergő gyermekek közt jótékony női kezek. Csendes volt az ünnepély, de egy csapat felruházott szegény gyermek halk iiálafohásza ékesebben beszói róla minden ünnepi lármánál, jótékony zajnál. A „Németi Kaszinó“ ügye. Azon eszme, hogy a Németi-részen Kaszinó ló- tesittessák, mindennap közelebb jut a meg­valósuláshoz. Az előkészítő bizottság, élén Kotnáromy Istvánnal, szorgalmasan esz­közli a taggytijtést s kilátás vau rá, hogy már legközelebb megtarthatják az alakuló közgyűlést Az alapszabályok kidolgozása is folyamatban van. Gyógyszertár a Szentháromsághoz. Szaímár, Deák-tér 12 sz. Telefon 226. Telefon 226­Az összes bel- és külföldi gyógykü- lönlegességek, sebészeti és kötözősze­rek, gyógy- és pipereszappanok, franczia illatszerek nagy raktára. Há szép Vénus-crémet - "80 till, akar lenni, VéDUS-szappant "’80 El­használjon Yénus-poudert 1*- k Elismert kitűnő készítmények az arcbőr összes bán­tabnai ellen, az arcot és kezet pár nap alatt bársony­simává teszik. Szenthiipomság tliea kiváló háziszer köhögés, rekedtség ellen, mely az Unger Ullmann Sándor-féle „Fehér szalmiák cukor “-ral használva a köhögést pár nap alatt megszünteti, a szamárhurutot feltű­nően enyhíti. Egy doboz Szentháromság thea 40 f. Egy csomag Fehér szalmiák cukor 40 f. Dr. Schwimmer-féle növényi hajszess megakadályozza a haj hullását és korpásodá- sát és igy a hajnövését elősegíti. Egy üveg ára 2 korona 50 f. Ha rheomás vagy csúfos bántalmai vannak, miért nem használja az Izom-szeszt, mely néhányszori bedörzsölés után megsza­badítja rheumás, csuzos és minden hűtésből eredő fájdalmaitól. Egy üveg 1 K. Rheuma, kösz vény ellen legjobb az Izomszesz. Használja a hires Vénusz-készitményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom