Szamos, 1909. december (41. évfolyam, 274-298. szám)
1909-12-25 / 294. szám
1 wiimmmmMM muxiuj mjpduur» 294 sza» Előfizetési dij ; Helyben: 1 i»re 12 K, */» évre 6 K. V« ívre 3 K, 1 hóra 1 K VlBékr*:„ 1« 8 „ .. 4.. „ 150 E®y »atásss áj*» 4 fittét*. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utaza 9 szám ra Telefonszém: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalban Jiietendölc Hirdetések: v'jt' Készpénzfizetés mellett, a iegjutányosabb árban ktfeö! tetnak. — Az apróhirdetések között minden síó 4 főtér. Hyittt*r sors 20 »tár. Onmegváltás. Irta: eír. Tanődy Endre. A megváltás nagy müvének szenvedései csak az eredendő bűn súlyát vették le s nyomorgó emberiség vállairó!. Azt az első bűnt, amelyet az első ember elkövetett. A többi bűnök szennye, amit az első ember ivadékai halmoztak fel, az megmaradt a megváltás után is. Ki tudja, hol tartanánk, ha az eszményi szeretet varázsereje csak az eredendő bűnt hagyja meg s ez összes többi szerencsétlenségeket töröli ki az emberiség történelméből ? És ki tudja hol tartanánk, ha az emberiségnek isteni megváltást folytató önm«gváltá»a sem küzködik a végtelenbe vesző végső probléma égbe nyúló lehetetlenségeivel, hanem megmarad annál, amit egymás között elintézhetünk ? Nem az ünnepi cikk céljaira előrántott párhuzam ez, hanem tiszta valóság, hogy a magyar közéletnek jelenlegi erőfeszítései is e között a két fordított irány között zajlanak le. Eredendő bűnünk súlya az, hogy egy idegen ország hatalma nehezedik reánk. Hibás-e ebben ezer év történelme, vagy sem, az közömbös. A történelem itéiőszéke előtt olyan törvényből Ítélnek, amelyben a gyengeség bűn, mintha megfordították volna benne az uj erkölcs hitágazatát, amelyben a bűn — gyengeség. Az önmegváltásra iram u!ó törekvés egyik iránya az, amely ettől az alapvető szerencsétlenségtől akarja megszabadítani az országot. Mint. ahogy a dogma szerint az eredendő bűn leikülete fátyolt borit s nem látjuk meg Isten arculatát, úgy száz es százezer becsületes magyar ember élő meggyőződése, hogy az idegen hatalom boritja ködbe ennek a nemzetnek minden vágyódását s ettől nem láthatjuk meg soha tökéletes szabadságunk ragyogó alkotmányát. Akik ezt vallják, rendszerint a rögeszme minden becsületességével, de egyszersmind hajtnatatlanságával is, azok feledik azt, hogy az első bűn nem maradt egyedül, hanem évezredek vét ei sorakoztak mellé Magyarország élete nem merül ki ebben az elnyomatásban. Tizennyolc millión élünk és gazdálkodunk ezen a földön, illetve e nélkül a föld nélkül. Osztozunk a hatalmakon t. i. úgy, hogy az egyiknek a hatalomból nem jut, mig a másiknak törvényes intézmények által védett előjoga van az ország hatalmában való részesedésre. Az ország lakosságának túlnyomó része, 70 százaléka íöldtwives; ennek a nagy kontinensnek nem árt semmit az osztrák elnyomatás,' az Ausztriával való közösség, sőt elier.kezöleg, közvetlen haszna van belőle, mert -ez :s közösség biztosítja számára az osztrák termény fogyasztót, akit a közös termény várnak elzárnak más termelő országok bevitelétől. És mégis ennek a földmives népességnek gém eléggé produktiv a munkája, mert megfelelő munkástömegei nincsenek, nincsenek, mert a termelés eredményéből képtelen annyit juttatni nekik, amiből szivesen élnének itt, és szívesen és könnyen szaporodnának. Nem az osztrák elnyomás az oka annak sem, hogy az állami lét fentar- tásának terhei olyan arányosan, tehát olyan aránytalanul vannak elosztva a népesség egyes rétegei között. Az olyan országban, aminő Magyar- ország, amelyben az ország területének kilencztized része a lakosság egytized részének a tulajdonában van, amelyben tehát az egész művelt világon a legaránytalanabb a vagyon eloszlása, az olyan országban csak a progresszív földadó, tehát az óriásbirtok tetemes megterhelése vezethet igazságos közteherviseléshez, s mig ez nines, addig a dolgozó osztályok, ide értve a művelt polgárságot és köztisztviselőket ie, örökös tengődésre és gazdasági szolgaságra vannak kárhoztatva. Gazdasági és politikai bűneinknek visszfénye, illetve árnyéka borul aztán társadalmunk egész együttélésére, amelyben félreértések, gyülölsógek és silány vetélkedések nyugtalanítják az élet békéjét. Mindezokről semmit sem tehet az osztrák elnyomatás Az osztrák hatalom esak annyiban részes ezekben a nemzoti szerencsétlenségekben, mert ürügyül szolgált arra, hogy az ország figyelmét róluk eltereljék. Évtizedek óta szerepel Ausztria az összes bajok kiforrásaként, ezt hirdetik azok a néhányak, akik az ország veszté» élnek, akik a nagy vagyonok és nagy hatalmak részesei, akik nem akarják, hogy a belügyekben a nemzet az igazság tudatára ébredjen. Meggyőződésünk az ma már nagyon sokaknak ebben az országban, hogy ha ez a nemzet meg akarja váltani magát, akkor szülessen újjá azokból a bűnökből, amelyeket maga követ el önmaga ellen. A gazdálkodás termékenysége, a munkásosztályok jólétének és szaporodásának előmozdítása, a nemzetiségeknek a uemzet értelmi és gazdasági közösségébe való bevonása, a politikai uralomnak elhóditása, a művelt polgárság, az iparosok, középbirtokosok és kisbirtokosok részére s ennek folyományakép a világi és egyházi nagybirtok gazdagági és politikai túlsúlyának megdöntése : — ezek megváltanának bennünket saját bűneinktől. De megváltanának eredendő bűnünk szolgaságából is. ________________________ ROLJl Simon nagy választékú cipóraiccarat ajfeuljulc a t. VeVőljozínsÉgnelf, mint legolcsóbb i}8vásáj*iási íaffaat. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — kalmár és üdéié iegnag/obb cziparaitára. ßiIrfeaz őszi és idényre megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből bíSía készült legújabb divatu fekete és barna szinti úri-, női- és gyermek-czipók. Lapunk mai száma 16 oldal.
