Szamos, 1909. november (41. évfolyam, 250-273. szám)
1909-11-12 / 258. szám
Xll érófyüa. Sza!»ár, 13SS. rwenéer hé 12., péntek. 258 ^írCCETEiBnV X*OÚmSLAl IAHUP. Előfizetési díj: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hirdetések: Helyben: 1 évre 12 K, */i évre 6 K, 1/4 évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. 16 „ 8 ........... 4..........I SO Rákő aw'-uteia ®. szám. m Telefonszám: 107. MindesmeBtü díjak Szatmáron, a htp kiadóhivatalában Készpénzfizetés mellett, a Ifígjntteyosabfe árban kft# ietnek. — Az apróhirdetések között minién szó % fSSft. Egy eaín ára 4 fillér. fizetendők. Nyikttér sora 20 fillér. Lapnak n?ai ezéaának főbb cikkei a kivetkezők: A függetlenségi párt értekezlete. — Kossuthot leszavazták. Kilépett a pártból. — Elnapolták a szabadkai tárgyalást. — Halálos verekedés Jármiban. — Betörő katonaszökevény. — Vérengző leány. Kossuth és finom társai. Rendületlen megrendithetőséggel ragaszkodott Kossuth Ferencz az önálló bankhoz, ameddig miniszter volt. Valóságos és nem lemondott miniszter. Nem volt egy véleményen miniszterelnök-társával, mert neki az önálló bank kellett; nem volt egy véleményen An- drássyval, mert neki a pluralitás nem kellett, még kombaüánsával, Apponyi- val sem volt egy véleményen felekezeti politikáját illetőleg, de azért meg nem rendült s összetűzvén jelképesen valamennyi minisztertársával, nem azt cselekedte, amit az alkotmánytalan Ausztriában könnyű szívvel megcselekedtek a cseh miniszterek, akik nem a pártjukat dobták áldozatul, hanem miniszteri tárcáikat. Nem ő a hibás. Finom társak közé került. Olyanok közé, akik kiröhögték Tisza István grófot, aki elejtette Önmagát, eltemette a tulajdon pártját, Súlyos viszonyok. (Párisi humoreszk.) Napról-napra súlyosabbak lesznek a viszonyok, a törvények és a szokások any- nyira beleavatkoznak az élet minden részébe, hogy immár tűrhetetlenné kezd válni. Mél- tóztassék csak meghallgatni Petrus Izoeóle ur esetét. Petrus Izocéle ur egy vetemény-nagy- kereskedő pénztárnoka. A mikor egy reggelen a hivatalba ment, terjedelmes plakát kapta meg a tekintetét. A plakátokon az államrendőrsóg pályázatot hirdet a következő tételekkel: megvételre kerestetik 10,000 kg. cukor, 4000 kg. déligyümölcs, 1500 doboz szardinia stb. . . . Petrus ur nagyot nézett e hirdetés láttára és igy gondolkozott : — Hónapok múltak azóta, hogy a feleségem szardíniával kedveskedett nekem, esztendők, hogy déligyümőlcsöt tett az asztalomra és beláthatatlan időt kellene áttanulmányoznom, a mig arra emlékezném, hogy valaha megédesitette az életemet:... hát érdemes becsületesen élni? Nemde, százszorta jobb a dolguk a foglyoknak ? És elhatározta, hogy mindenáron börtönbe kerül. Lám, eu. ő élete amúgy is csak nyomorgás, zsebében néhány hitvány rézgarasnál egyebet nem találna a legszorgosabb kutatás után sem. Nagy elhatározások hamar érlelődnek hogy eltávolítsa a legkisebb göröngyöt az alkotmányos kibontakozás, a "többségi akarat érvényesülése utjából. Kossuth Ferencz és finom társai önmagukat képzelik jognak, törvénynek, igazságnak, alkotmányosságnak, honderűnek s annyira beletüzelték magukat a nemzetvesérságbe, hogy immár rászolgáltak európai hirü psychiaterek megfigyelésére. Megfeledkeztek még az ő külön házi törvényeikről: a katonai Dienstreglementról is, amelynek egyik szakasza még a közkatonát is kötelezi föllebbvalója olyan parancsa teljesítésének megtagadására, amelyről azt látja, hogy az ellenfél pozíciójának kedves. Sőt kötelezi a katonát, hogy az esetet jelentse, hogy a hűtlen vezért hadi- törvényszék vonja felelőségre. így került haditörvényszék elé Stössel generális s igy szerzett vitézségi érmet az az alárendelt, aki a haditanácsban ellenezte Port-Arthur feladását. Kossuth Ferencznek védekező siránkozása az utolsó vacsorán s az azóta közzétett nyilatkozatban beillik némi enyhítő körülménynek. Alkalmasak arra, hogy békén távozni engedjék. De azt ne várja és remélje, hogy a bankjudások pezsgős csókjával homlokán, megváltóként üdvözölje. meg. Petrm ur egyet gondolt, azután elsietett a táviróhivatalba s nehány szóval be- j lentette a hivatalában, hogy a mai napra ne várják. Aztán egy bérkocsi-állomáshoz ment, kiválasztotta a legcsinosabb jármüvet, helyet foglalt abban és kikocsizott a ligetbe. Gyögyörü idő volt és a sétakocsizók tömegében Petrus úgy érezte, mintha ő is a gazdag semmittevők osztályába tartoznék. Egyetlen garas sem volt már a zsebében, ez azonban nem aggasztotta. Amikor már több óra hosszat vitette magát, a kocsis megkérdezte: — Most hová parancsolja, hogy elvigyem uraságodat ? — A Provence utcába, a rendőrséghez, barátom, — felelte Petrus ur. A kocsis meglassította a lovát, hogy odáig is egy negyedórát nyerjen. Végre megérkeztek s Petruc ur igy szólt: — ügy barátom, most pedig tartóztasson le, mert egyetlen fillérem sincs. A bérkocsis nagyot nézett és Petrus ur azt hitte, no most bejuthat a börtönbe, ahol sardiniát és déligyümölcsöt adnak az állam vendégeinek. De mekkora volt a csalódása, amikor a kocsis, megsuhintva az ostorát, igy válaszolt: — Letartóztassam az urat ? Abból nem lesz semmi Eddig elvesztettem három ós fél órát. Ha följelentem, becitálnak tízszer ós mindannyiszor félnapot vesztek. Inkább —■ Saját tudósítónktól. — Á függetlenségi párt értekezlete, Kossuthot leszavazták. Kilépett a pártból! Budapest, nov. 11. Ma délután hat órakor kezdődött meg a függetlenségi pártnak az egész ország által izgalommal várt értekezlete, amely szenzációs eredménynyel végződött. Az értekezleten Holló Lajos ösmer- tette a bankcsoport álláspontját és határozati javaslatot nyújt be, amelyben követelik az önálló banknak 1911-re leendő felállítását. Ezután Kossuth Ferenc beszélt hosszasan. Beszédében mérsékletre intette a párt tagjait. Majd ő is előterjesztette határozati javaslatát, amely szerint követeli az önálló bankot, de a körülményekkel számolva fix dátum nélkül. Kossuth beszédére óriási kavarodás támadt, miközben megejtették a szavazást. Holló javaslata mellett százhuszan szavaztak, ellene hetvennégyen. üsse kő ezt a kisebbik veszteséget . . . szálljon ki az ur, engem nem ugraszt. Petrus ur csalódottan szált ki a kocsiból és immár gyalogszerrel kellett keresnie a módot, melynek segítségével a csábitó börtönbe juthat. Amint igy mende- gélt s az utcákat rótta, egy gyógyszertár tarka kirakatához ért. Ennél megállt s mialatt a sokszínű üvegeket nézegette, hirtelen egy ötlet vülant át az agyán: bezúzza e kirakat hatalmas üvegtábláját, erre talán csak letartóztatják, ha van igázság a földön ! — Bumm, krakk, zirr . . . A hatalmas üvegtábla ezer darabban szertezuzódott. Petrus ur maga is megdöbbent a müve láttára De nem moccant, hanem bátran várta veszedelmet, amelynek le kell csapni reá. A gyógyszertár tulajdonosa pillanat alatt künn termett a kirakatnál és Petrus úrhoz lépett : — Ön törte össze az ablakomat ? — Én . . . — Bravó I ezer köszönet érte, uram, már régen kivánttam megamnak uj ablak táblákat, de az üvegbiztositó intézet mindig azzal biztatott, hogy várjak, amig az ablak eltörik . . . Köszönöm a szívességét uram, ön igazán lekötelezett. Petrus ur még zavarodottabban folytatta a sétáját és keserű sóhaj tört elő a leikéből:
