Szamos, 1909. október (41. évfolyam, 223-249. szám)
1909-10-31 / 249. szám
2 •! !: o'dal. 249 r/hv.x (1909. ok'óber 31) ' i Á a 0 ö , ITri divat különlegességekbe naponként érkeznek újdonságok;. l'ri fehérneaiekat mérték után, teljes kelengyéket a iegizlósesabbea száliit RAGÁLYI diyat-áruháza Szatmár, Deák-tér 8, (fiillyén-Mz.) — .Sóját tudósítónktól. — Ä tiltott operáció ára. Prága angyalcsinálás. Budapest, okt. 30. Még a múlt évben történt, hogy dr. Bolgár (Reich) Ödön, fővárosi orvos tiltott műtétet végzett egy Szluha Pálné nevű asszonyon, aki az operáció következtében meghalt. Az orvos ellen megindítót ták a büntető eljárást és a törvényszék el is Ítélte kilenc havi börtönre. Felebbezes folytán ma tárgyalta az ügyet a budapesti Ítélő Tábla és az orvos büntetését négy évi fegyházra emelte fel. Az országos muukás-betegsegélyezó és balesetbiztosító pénztár első évi jelentése. (1907-1908) Viharos jelenségek között, széles érdekkörökben bizonytalan aavart és felel met keltve 1907. juiius l ón lépett életbe „az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biz- tositásáró.“ szóló 1907: XIX. törvénycikk, mely viharok annál is inkább élénk emlékezetünkben vannak, mert azok még ma sem ültek el egészen, Évek során át tar ó meddő közjogi harcok után az első szociálpolitikai intézkedése í;vo:t ezen törvény a nemzeti kor máuynak. de a mi összes köziutézményeink iránt bizaimatlausággal viselkedő népünk nem tudott ennek örülni. A biztosított alkalmazottakon kívül az orszái? lakosságának nagy részét, főkép az iparos és kereskedő osztályt, valamint az orvosokat érintette az uj törvéuy, de különösen ez iparos osztálynál keltett az újabb terhek miatt elégedetlenséget és bizelmat’anságot. Az összes érintett érdekkörök erejükről telhetőleg mindent elkövettek az uj törvény életbeléptetésének megken lyirése ellen és az ellenséges áramlatok csaknem lehetetlenné tették a nagy- értékű szociális intézmény jótékony hatásának érezhetőiét. Az 1907 : XIX. törvénycikk lényege abban kulminál, hogy az addig széttagolt, gyönge adminisztráció és financiális erejével magára hagyott egyes kerületi pénztárakat, amelyek hivatásukat teljesíteni képtelenek voltak, országosan egyesítse és tömörítse, a muukásbiztositási intézményt hatalmas és számottevő tényezővé fej lessze s igy a közegészségügy és a munkás hygiena terén „alkotásra képes orszá gos testület jellegével és hatáskörével ruházhassa fei.“ S ha a betegsegélyezés szempontjából szükségesnek mutatkozott ezen központosítás, a balesetbiztosítást országunkban a kocká at szüks^gas meg osztása miatt másként elképzelni sem lehetséges így jött ié*re az uj munkás- biztOíitási törvéuy alapján az országos betogsegóiyezö és balesetbiztosító pénztár, mint az összes kerületi munkásbiztositó, vállalati betegsegélyező és magánegyesu- iet-i betegsegélyezö pénztárak összekötő kapcsa, mint az egész munkásbiztositó intézmény gerince, amelynek hatáskörébe tartozik az összes helyi szervek (kerületi, vállalati stb pénztárak) felügyelete és ellenőrzés«, az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak a kölcsönösség alapján való biztosítása, & tagok segélyezésének országosan egységes elvek és módok szerint való rendezése és irányítása, az állandó baleseti járadékok megállapítása, a tagok egészségügyi ellátásával kapcsolatos összes kérdések intézése stb. Ezeu hatalmas, országos szervezetnek hatásköre felöleli tehát nemcsak a már megbategedett tagnak segélyezését és a baleseti járadék megadásával a már balesetet szenvedett munkásnak gyámolitását, hanem egészségügyi intézkedésekkel a megbetegedéseket csökkenti, óvórendsaa bályoksal a baleseteknek elejét veszi, muakáskórházak, szanatóriumok felállításával a muukaképssség gyorsabb helyre- áUitását elősegíti, a gyógyfürdőket a munkásoknak hozzáférhetővé teszi és a családtagok ingyenes gyógykezeltetésével az országos gyermekvédelmi rendszerhez lényegesen hozzájárul. Hogy ezen suly-os feladatok közül mennyit ás hogyan teljesített fennállásának első óvébeu, az országos munkásbetegsegé- lyező és balesefcbizrositó pénztár, arról számul be nagy quart alakban, 325 oldalra terjedő, most megjelent első évi jelentésében. Rendkívüli nehézségekkel kellett kezdetben küzdenie; minden lépésében, minden intézkedésében hatalmas akadályokra bukkaut, amiket csak túlfeszített erővel és munkával lehatott részben, vagy egészben legyőzni. Lényegesen fokozta az életbeléptetés nehézségeit, hogy minden előkészítés nélkül, az összes érdekelt körök kerítve körülparkirozva a sírok, csak egy- egy pup a fold hátán jelenti, hogy oda- tetiek ei valakit a népszámlálási statisztika elöl. Ez z igazi temető ! Ahol bojtorján nő a sírokon, minde- niken egyforma, fckol jobbra-baira dömek a rozoga, ócska keresztek, abo! sgy-egy kóborgó boruyú lelegeli a kövér termest isten legszebb alkotásának, az embernek a hátáról. A temetőnek ebben a részébeu vau egy ócska, rozoga, korhadt fap-id. Nagyokat re-ecsen, mikor ráülök. Onnan nézegetek széjjel élvezve a határ aian mély csöndet és találós játékot játszom a temetőnek reánk, éleiben levőkre tartozó részével. Persze, hegy eredmény nélkül. Mert még sohasem sikerült meggyőződnöm arról, vsjjon kitaláltam-e, melyik hant kit fed. Legalább annyit tudnék meg, hogy abban az egyhangú, egyforma gyülekezet- ben. amely tulajdonképpen örökös és ál landó tartózkodásra gyűlt itt össze szép számmal, melyik volt a becsületes, aki állandóan mellén hordta a becsületrend térdszallagját és melyik a Francz Pál állandó lakhelye. Uram isten, milyen egyforma itt az ártatlan szűz nyugvóhelye az utszélen alkohoimérgezés folytán felfordult csavargóéval ! Feltűnik előttem egy nagy, nagy emberforgatag, az úgynevezett világ, a melynek tagjai kezüket, lábukat törik a vagyon, a dicsőség, az állás, a divat, a szerelem, a váltólejárat miaí'i' nagy igyekezetben. Tiszteletreméltó aggastyánok, könnyelmű, lóh . fiatalok ; szerény, házias, szende nők, nagykaíapu, festett arcú dámák, négylovas hintek mellett lábatlan koldusok, kövér bankigazgatók között egyonóvatolt adósok, szentéletii, jámbor emberek karöltve az erkölcs állandó pofozásábpl élő gazemberekkel futnak, futnak, csak úgy csurog róluk a verejték, futnak, rohannak át a Szamos hidján, egymást lökdösve, tsazigálva, lenézve, irigyelve, gyűlölve, szeretve reményteljesen és boldogtalanul, futnak, rohannak be a temető kapuján és ott rendetlen sorokban belefekszik minde- nik, egyik a másik mellett, válogatás nélkül az ólat végső céljába: egy másfél méter széles, 2—3 méter hosszú gödörbe, amely bezáru: fölöttük. Azután jön a bornyu, harap egyet a kövér bankár sirján nőtt tápláló fűből, egyet a koldus sirjáu nőtt keserű bogáncsból és együtt megrágja mindakettőt. Ez az egész rongy élet minden tülekedésével, társadalmi rendjével, erkölcsi törvényeivel, becsületességi elveivel, ideig- óráig tartó boldogság elé gördített akadályaival, vagyonával, pozíciójával totalitär csuffi van téve akkor, mikor egy unalmas lézengő, egy fád semmit'evő 20—30 óv múltán kimegy az egész existenciát jelentő földpupok közzé és össze-vissza taposva az örök nyugvóhelyekeo képtelen meg- kü önböztetni a Francz Pál sirját a többiekétől. egy ilyen temetői barangolás után végtelen jóleső lelki nyugalom száll meg. Minden baj, mindea bánat, letört remény, fájó seb vigaszt, gyógyirt talál, mikor arra gondolok, hogy minden csak idő kérdése. Majd egyszer szépen kivisz- nek egy olyan dudvás, fünőtta helyre és amint a fü belepi az általam megbolygav
