Szamos, 1909. október (41. évfolyam, 223-249. szám)
1909-10-30 / 248. szám
(1909, október 30.) 248 szám. SZAMOS 3 ik oldal. Újdonság vadászfegyverek és pisztolyokban. ismétlő és ömölte. Velodag és Hameries forgó pisztolyokban. Teljes vivő felszerelés. Párbaj pisztolyok. Vadász mellények, sapka és töi b más teveszőr újdonságok érkeztek Ragályihoz, Szatmár* Deák-tér 8. szám. (Gillyén-ház.) váiasztoita a város és ez a megoldás lehetővé teszi, bogy az uj utca elejétől végig áttekinthető legyen, ami kétségtelenül elengedhetetlen feltétel és szempont az utcarendezésnél. A kérdés tárgyi részének iiyen ismerete után szivesen és örömmel állapítjuk meg, hogy a város helyes n járt el, az adott körülmények között a leghelyesebbel!. A tanácsból. Az uj adóhivatal tervei. Illés Gyula főyárosi építész a kir. adóhivatal uj épületének módosított terveit elkészítette a pénzügyminisztérium kívánsága szerint. A tanács a terveket kiadta a mérnöki hivatalnak, megvizsgálás végett. Még egy pályázat. Október 27-én még egy pályázat érkezett a most szervezett uj mérnöki állásra. A pályázó Kormos Kaszaniczky Ferenc pancsovai mérnök. Ezzel a pálya zat négy pályázóval bezár ült. A görbe utca ügye. Az uj postaénülft mellett nyitandó uj utca irányának kijelölése ellen Mihály Ferenc érdekelt, telek tulajdonos előterjesztéssel élt s kérte a tanácsot, hogy az u'canyitási tervet változtassa meg. A tanács az alternativ tervek vázrajzának elkészítésére és véleménye* jelentésének megté'elére a mérnöki hivatalt utasította. A felsőkereskedelmi iskola költségvetése. A felsőkereskedelmi iskola költségvetésének egybeállításává! most foglalkozik az igazgatóság. E célból számot kell vetnie az önként felajánlott segélyekkel is. Eddig csak két ajánlat, érkezett a városi tanácshoz s minthogy több helybeli pénzintézet és iparvállalat szóbeli ígéretet tett, hogy eddigi segélyét jövőre is fentarcja, a tanács az iskolai igazgatóság javaslatára még egyszer fölkérte ezen intézeteket, hogy évi tiszta nyereségükből valamit juttassanak a kere-kedelmi iskolának és őzen hozzájárulás összegét közöljék a tanácsosai. Színházi ügyek. A ref. tanitónöképző- és felsőbb!®- ányiskola tornatermének felépítése javára rendezendő hangversenyre a szinház átengedését a tanács csak március vagy április hóra helyezte kilátásba, mivel a színházra a városnak fontosabb célra is szüksége lehet s nem akarja előre lekötni a szezonban még rendelkezésre álló egyetlen estét. Halpert Bernát ungvári vállalkozó idényen kívül uránia előadások tartására kéri a színházat. A tanács erre nézve első sorban a tűzoltó parancsnokságtól kórt véleményt. A műkedvelői előadásoknak a szin házból való kirekesztése ügyében a tanács egyelőre még nem határozott, miután a kultúrpalota felállítása esetén ez a kérdés mindenkorra megoldást nyerhet, azouban a Pannónia rósz akusztikájának helyrehozatala érdekében megsürgette Bálint és Jámbor tervező műépítészeteket, hogy szóbelileg már nyilvánított véleményüket megoldási terv kíséretében mielőbb írásban közöljék. Üvegáruk vásárlására l«»g melegebben ajánljuk Weisz Albert szatmái i oéget. Hálátlan hálővendég. Hova lett az 500 korona? — Saját tudósítónktól. — Börvely, okt. 29. Drágán fizette meg a vendégszeretetét Spitz Bernát börvelyi lakos. Kerek 500 koronát kóstál neki ez a szívesség, hogy éjszakai szállást adott egy szegéuy zsidónak. E hó 26-án este egy öreg, rongyos zsidó ember kopogtatott be a Spitz Beraát házához és miután elmondta, hogy egy szngény, fáradt, vándor, arra kérte a házigazdát, engedje meg, % hogy éjszakára meghúzódhassák a házánál. Spitz megszánta a szegény embert, vacsorát adatott neki és ezután egyik szobába» ágyat, vettetett a vendégnek. Reggelre kelve feltűnt a házbelieknek. hogy a szegény vándor nagyon sokáig pihen és ezért bementek a szobába, hogy felköllsék. Nagy volt azonban a meglepetésük, mikor a vendégnek hült helyét találták, A meglepe és csakhamar ijedtségre változott, mert azt is észrevették, hogy a szobában levő szekrény fel van törve. A szekrényben pedig pénz is volt, amelyet azonban hiába kerestek. Öt darab százkoronás bankjegy volt a szekrényben, amit a szivesen látott vendég hálából magával .vitt. Spitz Bernát a hálátlan háló vendég ellen, akinek azonban a navét sem tudja, feljelentést tett a csendörsógen, ahol nyomban keresésére indultak, de miudezideig nem találták meg. Irodalmi iíjvázió SzatajáPoij. M. lion költője és a segéd-iFŐ. A Nyugat cimü irodalmi társaság, élén a Hét által „szent és érthetetlennek“ nevezett Ady Endre költőkirálylyal bejárja most Magyarország minden nagyobb városát, felolvasó estélyeket tart és igyekszik az uj irodalmi irányzat, magvait minél szélesebb rétegekben elhinteni. Nekünk, szegéuy szatmáriaknak nem jutott az irodalmi élvezetből, minket nem taksált annyira a Nyugat irodalmi társaság m. sz., hogy képesek len-.éak beszedni a kék fájdalmat, a rózsaszínű borát, a párizsi éjjé t és a kupikék napot. De ha valakinek talán fájna a mellőzés, ha akadua olyan nyugati irodalomra éhes ember, akinek kebelében betöltetlen űrt hagyott az, hogy Ádyék kikerülték a várost, az kárpótlást találhat egy másik irodalmi műfaj inváziójában, amelynek képviselői eljöttek hozzánk, hogy terjesz- szék köztünk zeugzetes irodalmi müveiké:, — a szerzőnek és Bethlen Gábornak többe- kevésbbé jól sikerült fényképével — darabonként mindössze 20 fillérért. Az uj irodalmi üstökös, aki méltó utódja a kökösorsban: nyomorban elhunyt Hazafi Veray Jánosnak, senki más, mint Behde Albert „m. hon költője“ — és Kis faiusy Károly segédiró (Össze nőm tévesztendő Kisfaludy Károlyiya.1, aki egészen más zsanérban dolgozott.) M. hon költője és sfgéd-iró irodalmi munkásságának fősajátsága, hogy mind- meg&uoyi rövid sorokban vau Írva és mig egyik a „Drága nőcském, kit imádok“ első dallamára megyeu, addig a másik a „Részeg vagyok babám, mint a csap“ szerint éneklendő. Ha valakinek nagyon felkeltettük volna az érdeklődését kollegáink működése iránt, az kellő {élvezetet nyer, ha az itt mutatóba közölt verset elolvassa. Szerelmi ábránd. Szép szemed mint a hajnalon Csillog, ragyog menny psdlaton És még a szép kedves orczád, Tán képez menny padlatct. A rózsa ejku picziny szád, Menyországuak a kapuját, Hát még az áldott jó szived, Mellyel a mennyet díszíted. Furcsa érzet a szerelem, Eszét aggottá teszi, Egyik vagy másban benn terem, Hogyha kapkod többek után, Lakói keble bére árán. Hej de csupán egyedül Nemes érzet a szerelem, Láng tüzótől kihevül, Homály fátyolt nem hord magán, Ha az az első, kit szeretett mán. Ha azocba» ez sem lenne elég az irodalmi élvezetből, 20 fillérért többet is ad a szerző és a segódiró. HÍRROVAT. A temetők esztétikája. Rövid idő múlva ráukköszönt a temetők ünnep1*, a maga nagyságos gyászával, hogy zarándokúira indítsa az élőket abba a csöndes, nagy birodalomba, amelynek uralkodói jogarát Imperator Mors tartja a maga csontos öklében s ennek egyetlen intésével egy pillanat alatt nivellálja a legnagyobb rangkülömbséget, köny- nyedén áthidalja a legtátongóbb társadalmi űrt és megteremti azt az ideális állapotot, hogy a föld férge épp oly pompás étvágy- gy&i lakmározik a pókhasu bankár zsírpárnáin, mint ahogy egy másik féreg a falábú koldus petyhüdt bőrének esik neki. Ebben a csupa egyenlő kadavarekkel teli világban némi különbséget, hivalkodó hangulatot, terpeszkedő gőgöt csak az élők hoznak a temetők ünnepén s e napon az eddig egy végtelen sima távlatba tekintett szem, megtudja különböztetni a gőgös márvány obeliszket, mely alatt valami jól szituált örökhagyó nagybácsi piheni a gyönyörökkel teli élet fáradalmait, attól a korhadt fakereszttel jelzett sírtól, amelynek mélyén pihenő halottért, a föntarlóját vesztett éhező család hullatja a fájdalmas könyeis . . . A halottak ünnepén azonban mind a két sir megkapja a maga szomorú virágdíszét, apró mécseseit, szegényes viassk- gyertys.it. De itt álljunk meg egy pillanatra, mert voltaképpen ennél a pontnál kezdődik a temetők esztétikája. Vájjon csakugyan a „virágdísz“ az, amit a gyászos ünneplők elvonulása után a sírokon látunk? Nem! Vannak itt szegényes, tarka papircafrangokból késdtett, derűsen pirosfehér körök, drótrafüzött színes bőrdarabokból készített összerakott karikák, zörgő micsodákból összetákolt virágutáuzatok, gyöngyökből konstruált, koszorú formájú képrámák, középen az elkobozott arcképével s valamennyi hamisított tarka-bar- kaség között ez a logvisszataszitóbb, mert csak t*gy napra díszíti a sirt, aztán hazaviszik, vissza a skatulyába, ahol ismét pihen egy esztendeig, mint a legtöbb művi rág-koszoru. Ez a fukarkodó takarékosság, a ke
