Szamos, 1909. szeptember (41. évfolyam, 198-222. szám)
1909-09-23 / 216. szám
XLI. évfolyam. Szatmár, 1909. szeptember hó 23., csütértik2i6. szám. FíJcacarniE]« Fom*iMAi Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K, */i évre 6 K. */« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre: „ „ t6 „ „ „8 ............ 4...........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákőczi-uteza 9. szám. m Telefonszém: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban köz ültetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Lapunk mai számának főbb cikkei a kivetkezője: A minisztertanácsból. Lemondott a kormány. — Fabricius meghalt. — Borzalmasan megcsonkított juhász. — Harc a betörőkkel. Wasmuth az órában. Unos-uniaian zsong-bong a politikai élet felületén ez a szó: a válság. S hogy a kávéházi asztaloknál is ezzel a szóval riasztják a nyugodalmamat, szököm az Andrássy-utra, egy ismert gyógyszertár kirakata elé s hosszan nézem azt az autamata fafigurát, mely papírlapot tartva a kezében, szüntelenül mozgatja a száját s a papiros külsejére vetett Írásból megtudjuk, hogy ha beszélni tudna, beszélne Wasmuth gyűrűiről az órában, amelynél különösebb orvosság tyúkszem ellen nincs. Mosolygok rajta s nézem sokáig. Addig, amig bosszúságomra lelki szemeim át nem varázsolják az autamata-embert magyar kormánynak, amelynek a szája szüntelenül mozog ugyan, de nem tudjuk, hogy miről beszélne, ha beszélni tudna. Visszatérek hozzád. Visszatérek hozzád, de szememben Nem a régi tűz ragyog. Megviselt nagyon, nagyon az élet Fáradt, törődött vagyok. Elfáradtam a nagy küzdelemben. — Mégis csak a sors az úr . . . Hiába igyekeztem elszakitni, Peng, peng az a régi húr. Visszatérek hozzád s majd szememben Ismét régi tűz ragyog. — Megviselt nagyon, nagyon az élet, De veled a régi vagyok. Fátyol Ilonka. Debreceni boszorkány. Delet vertek a harangok eközben s a tiszteletes tanács abbahagyta a vallatást. Kovácsnét visszakisértók a tömlöcbe, hogy másnap ujr-. faggassák, A zilálthaju vénasszony támolyogva ment az izmos porkolábok előtt, kik minden egyes lépcsőfoknál löktek egyet-egyet a boldogtalanon. Eljött az este s Vér Péter, az éjjeli őr úgy kilenc óra tájban végigsétált a tömlőé előtt. Amint Simon Kovácsné cellája elébe ért, Hogy Justhék mit akarnak, már tudjuk. De álljon elő a csoda-ember, aki az ujságlapok zűrzavarából ki tudja szippantani, hogy mivel áll és bukik a kormány. Miért szolidárisak akkor, mikor nem szolidárisak s ha nem többség a többség, miért helyezték a válság tengerébe Kossuth Ferenczet. a függetlenségi párt vezérét. Akik a kabinetben védik a közös bankot, miért nem vallják be nyíltan, hogy a bankönállóságot célszerűségi, gazdasági, vagy bármi más okon nem akarják. Vagy nem akarják, mert nem akarja a király. Miért nem szervezik nyíltan az eüenbankcsoportot s miért nem állanak mellűje rendületlenül, mint ahogy az önálló bank mellett rendületlenül áll a Justh-Holló csoport? Mert a válság addig válság, amig az úgynevezett 67-esek a 48 as sajtba kukackodnak és irtóznak a napfénytől. Talán, a mai minisztertanács, elhatározván a kormány végleges rés megmásíthatatlan lemondását, nem végez újból kibontakozási erőlködést, hanem ránehezedik egyszinü, egyizü, egy alapon álló párt szervezésére. Aztán: aki birja, marja. egyszerre csak földbe gyökeredzett a lába. Egy nagy fekete macska ült a cella küszöbén s a félhomályban kísértetiesen villogtak szemei. Vér Péter talán ott bal meg ijedtében, ha tömlöctartó társa oda nem lép hozzá Ő már bátrabb ember volt s nekirohant a macskának, mely azonban kisiklott kezei közül s a folyosó ablakán elmenekült. Hát még mikor nagy óvatosan benyitottak Kovácsné cellájába ! Üres volt a cella, csak hült helyét találták a boszorkánynak. Szentül hitték, hogy Kovácsné ugrott ki az ablakon macska képében. Föl is lármázták csakhamar az egész városházát s csak akkor nyugodtak meg valamennyire, mikor a boszorkányt a harmadik cellában megtalálták mély álomba merülve. Az eset ped’g úgy történt, hogy több egymásba nyíló cella volt ott és Kovácsné betévedt az egyikbe, — ahol azután rájött sz álom. Tagadta is, hogy ő ült a folyosón macska képében, de tagadása nem használt. Mivel eddigi bűneihez a tömlöctartók. vallomása is hozzájárult, a tanács másnap kimondotta rá az ítéletet, a mely eképpen hangzott: „Mivel Simon Kovácsné az Isten törvényétől nem félvén, boszorkányságra adván magát, másokat oldott, kötött, vesztett, megrontott és macskaképébeu járt, ördögi íAViaATí» — 8aját tudósítónktól. — A minisztertanács. Lemondott a kormány. Szeptember 28-ára uj kormány kinevezését kérik. Budapest, szept. 22. A mai minisztertanácsbau történtekről a következő hivatalos jelentést kaptuk. A minisztertanác • először túlesett a folyó ügyek elintézésén, majd áttért a politikai helyzet beható megvitatására. A megvitatás eredményeképen a minisztertanács meghatalmazta a miniszter- elnököt, hogy a lehető legsürgősebben szorgalmazza a királynál, hogy szeptember 28. előtt véglegesen döntsön a magyar válság tekintetében, mert lehetetlen, hogy a jelenlegi kormány mostani helyzetében tovább megmaradjon. A miniszterelnök holnap, de legkésőbb pénteken viszi Béosbe a kormány lemondását. Günther Antal igazságügyminiszter a tanácskozásból korán eltávozott, mert neje súlyos beteg és állapota válságosra fordult. mesterségeket követet, hóhér kezére adatik, ki megfogva őt; elevenen égesse meg.“ Harmadnapra nagy embertömeg gyűlt össze a piacon a hóhér körül, ki már kora reggel kezdte rakni a máglyát. Mikor aztán már égett a máglya, jelentést tett erről a szenátoroknak, kik nyomban megparancsolták Gombos Mihály várnagynak, hogy vezettesse elő a boszorkányt. A várnagy ie is ment embereivel, de csakhamar azzal a hírrel tért vissza, hogy Kovácsné fölött nem lehet földi törvényt végrehajtani, mert meghalt az éjszaka A tanácsosok közül nóhányan lementek a börtömbe és borzadva látták, hogy az öreg asszony ott feküdt a földön kiaszott mellén pedig egy nagy fekete macska guggolt, — mely ismét előkerült valahonnan. Mikor Simon Kovácsné halálának hire ment, a zugó tömeg azt kívánta, hogy dobják holttestét az égő tüzbe. Tisz- teietes Diószeghy Márton uram azonban megmagyarázta a népnek, hogy ahol az örökkévaló Isten ítél, ott emberi nyelv nem szólhat. Másnap elhantolták Kovácsné holtestét a temető árkába. Nem siratta meg senki, sírját nem kereste fel soha senki, csak az a villogó szemű fekete macska — mely ott guggolt éjelente, — mélységes borzaiméra a jó debrecenieknek. Kristály gőzmosógyár és vegytisztitóintézet Szatmár, Kazinczy-utca II. Gallért, kézelőt mos hófehérre, vasal csontkeményre, akár mintha csak nj volna. Függönyök, férfi és női fehérnamüek gyönyörű kivitelben lesznek előállítva. Vegyileg tisztított az egyswei# szövettől a legkényesebb selyemig. Mérsékelt árak, pontos kiszolgálás. Vidéki küldemények gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
