Szamos, 1909. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)

1909-08-01 / 173. szám

173. **ám. (1909. augusztus 1.) SZAMOS 5-lk oldal. Közgazdaság. Gabonaüzlet. — Saját tudósítónktól. — 1909. julius 31 múlt heti árakhoz viszonyítva Budapest. Készáru: 10 olcsóbb. Határidő Zárul: 1 ó. 30 P­A készbuzánál az árcsökkenés 1 K 50 fillért, tessz ki, azonban a# októberi búza egyen­legben nem váltoaott, lassanként a dis- pari'ás eltűnik s amint a piac pozíciójából látjuk az effektiv búza ára fog a határidő árfolyamához simulni. Az erős árcsökkenés sem akadályozta meg az idegen búza invázióját, sót tegnap nemcsak román, hanem szerb búzában is —• nagy tételekben — üzlet kötetett, holott ezen búzára az autonom vámtarifa díjté­telét — K 7'50 pr 100 klg. — alkalmazzák Hogy a további áralakulásra — ezen idegen zzármazókok beözönlője — mily h&táasal lesz, azt, jeleznünk sem kell, de szükségesnek tartjuk egy román bank igazgató nyilatkozatát közölni, ki állan­dóan a budapesti tőzsdén nagy tételekben offeráija a román búzát: — „Nálunk nagyon jó termés volt, majdnem egész Romániában várakozáson felül jói sikerült minden. A minőségek jobbak, mint a magyar búzáé, hiszen én magyar uradalmaknak vetőmagul adok el itt román árut waggoaba átrakva! Mi' csináljunk és mit varjúnk a búzánkkal? L:nt a román állomásokon nagy kinál&t van. Vevők pedig nem olyan sokan. A román búzának egyelőre csak Budapest, jobban mondva a közös vámterület lehet a piaca. Künt a nyugateurópai piacokon nem bírjuk a versenyt az uj amerikaival, kevéssé az indiaival ósj az előzetes uj orosz eladásokkal. Nekünk a közös vám­terület maradt meg, mert földrajzilag jól fekszik hozzánk. Mire várjunk az értékesí­téssel ? Oroszországnak félelmesen jó tér mése lesz, az ei fogj» árasztani egész Nyugateurópát, a német és francia kilátá­sok jelentősen kijavultak, az Unióban is jól aratnak és ha most elszalasztanók ezt a speciális helyzetet, -nely önként kínál­kozik a magyar értékesítési viszonyokban, taián egész kampányon sem hozhatnék be Eléggé keli félnünk máris a szerb verseny­től, mely ma elég erősnek bizonyult a vámtétel különbség dacára is, később még jobban majd az orosztól, mely verni fog bennünket. Hogy a magyar gazdák mire vélik a helyzetet, nem tudom, nem is kutatom, én csak örülhetek, hogy ilyen kitűnő piacunk van, mert bennünket, mi tagadás benne, nyom az a bő kínálat, ami otthju vau, nálunk az áru elhelyezkedést keres és bizony nem nagyon vau másfelé, csak a Dunán felfelé. Hogy meddig tart ez, nem tudom, de ha a viszonyok alaku­lási iránya es maiad, mi nagyon sok árut fogunk a közös vámterületre hozni, talán minden feleslegünket.“ Termelőink az idegen áru beözönlé- sét természetesen — miután ez az ő bőrükre megy — rossz szemmel nézik, mert min­den »gyes idegen tétel búza ugyanannyi magyar búzát tesz fölöslegessé, s miután megyénkbe nap-nap után — a hozamot illetőleg — keserves csalódások mutatkoz­nak elfogult, egyoldalú termelőktől olyforma nyilatkozatokat is hallétünk, hogy a büza értékesítésével várnak. Szóval kiakarják az országot ékeztetni, ezen struc politi kájukkal bizony célt nem érhetnek el, látva az októberi és áprilisi búza közötti report összezsugorodását, félő, hogy a spekulációt keservesen fogják megfizetni. A gazdák lapja „Köztelek“, ,A ma gyár búza boykottja“ hangzatos eim alatt foglalkozik a fővárosi malmok idegen búza bevásárlásával s ezen műveletet hazafiatlan ságnak bélyegzi meg. Nem kívánunk ezen újságcikkel polémiába bocsájlkozni, mely­nek semmi tartalma nincs csupán hangza­tos frázisokkal akar hatást elérni. Októberi búza — — — 1910. Áprilisi búza — — Októberi rozs — — — Októberi zab — — — Augusztusi tengeri — — 1910. Májusi tengeri — Szatraár. Búza 76 — — — — Rozs 71 — — — — Tengeri vörös — — , sárga — — Káposzta repce — — — 13 59 1381 9-87 753 7-70 6 96 12 40 840 8-— 7.80 1225 H. Értéktőzsde. Déli tőzsde. Délutáni zárlat Magyarhitel Osztrákhitel Korona járadék 754-­644.50 92-65 645-25 97-70 Terményárak, Termény neme K f. K f. Tiszta búza . . Kétszeres . . . Rozs .... Uj árpa . . . Zab .................... I-ső r endű tengeri Kása .... Paszuly fehér Paszuly tarka Szilva ... Krumpli . . , Szalonna . Marhahús I. r . Sertéshús . 27 23 21 15 |40 601 40 ,60 1640' 15160 00 00 00,00 00,00 00 C0! 25 00 00 00 00 14 00 00 00 00 00 00 20 !oo 00 00 cooo 00 00 40 52 92 24! 0,00 Legjobb Miié ital sraírojjg fsiánwj S^WANYUViZ I C/5» Ize tiszta, "S 1 jfrTgjjJ] szénsava gyöngyöző, ; G §§j könnyen emészthető, es ■a 2 táj az egész szervezetet felfrissíti 60 44 84 Kiadta 1909. julius hó 28. Tankóczi Gyula, főkapitány. Fodrász-üzlet. Szatmáron, a legforgalmasabb helyen, 15 éve fennálló és egy családnak biztos exisz- tenciát nyújtó üzlet olcsón eladó. Lévay György, Rákóczi-utca 42. N y a va 1 y atörés Ki nyavalyatörés, görcs és más ideges állapotba szenved, kérjen iratot, ingyen és bérmentve kapható a szabad. Hattyú gyógyszertár által Majna Frankfurt. Legnagyobb kitüntetés .Grand Prix“ St. Louis 1904. Leguagyobb kitüntetés Arany államérem „Nürnberg 1906.“ Árverési hirdetmény. Vb. ifj. Stark Mór szatmárnémeti volt kereskedő czóg csődtömegéhez tartozó ingóságok és kintlevő könyvbeli követelé­sek a következő feltételek mellett értéke­síttetnek : 1. Különféle áruk, amelyek a csöd- ieltár 1—1756 tételszimai alatt 14736 kor. 52 fill, becsárral és 23914 kor. 56 fillér beszerzési árral, továbbá bolti berendezés, amely a csödleltár 1757—8. tételszáma alatt 600 korona becsárral és 1500 kor. beszerzési árral vannak felvéve. 2. A csődleltár 1758 —2003 tételszá* mai alatt a már befolyt, 206 kor. 02 fill, levonásával 11321 kor. 88 fillért tevő kint­levő könyvbeli követelések — *árt aján­lati verseny utján fognak eladatni. Az ajánlat zárt levélben 1909. évi augusztus hó 19-ik napjának dél­előtti 11 órájáig bezárólag nyújtható be akár Dr. Frieder Adolf osődválasztmányi elnöknél, akár pedig a csődtömeggond­noknál. Az ajánlat az egyes csoportokban fel­vett ingókra és követelésekre minden egyes csoportra külön-külön teendő, az ajánlathoz bánatpénzt mindenesetre mellékelni kell és pedig az l-ső csoport alatti ingókra 2C30 korona, a 2-ik csoport alatti követelésekre 50 kor. báuatpónzt. Az ajánlat az ajánlattevőt feltétlenül kötelezi mindaddig, mig bánatpénzét annak jeléül, hogy ajánlatai el nem fogadták, vissza nem adták. A tömeget azonban az ajánlatok, illetve ae ajánlati verseny még semmire sem kötelezi és az ajánlat el* vagy el nem fogadása felől a választmány fog határozni. Ha a választmány valamely ajánlatot elfogad, köteles ajánlattevő az erről szóló értesítés vételétől számított 3 nap alatt a megvett vagyontárgyakat tömeggondnok­tól a vételár teljes lefizetése ellenében át­venni, mert különben bánatpénzét elveszti és azonfelül költségére és veszélyére a kér­déses ingóságok újból el fognak árverez­te tni. Amennyiben a zárt ajánlati verseny eredményre nem vezeme, ez esetben a tömeg nyilvános árverésen fog az itt meg­batározott csoportok szerint ugyancsak 1909. augusztus hó 19-én délelőtt 11 Órakor eladatni. Ha pedig ez sem vezetne eredményre, úgy a tömeg augusztus 23-án délelőtt 10 órakor tételenként fog a hely­színén elárvereztetni. Megjegyeztetik, hogy az árverés alá kerülő ingóságok mennyiségéért és minő­ségéért, a követelések fennállásáért ás jó­ságáért sem a csődtömeg, sem a tömeg­gondnok, sem a csődválasztmány nem szavatol. A csödleltár a rendes irodai órák alatt megtekinthető a csödtömeggondnok- nál, ugyanő a venni kívánóknak az árve­rés alá kerülő ingóságokat is megmutatja. Szatmáron, 1909. julius 26. Dr. Tanódy Endre tömeggondnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom