Szamos, 1909. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)

1909-08-08 / 179. szám

2. oldal. SZAMOS (190®. aug. 8.) 179-ik szám. Augusztus 15-én T nyílik meg s Testvérek kizárólagos uridivat-üzlete Szatmár, Kaziíiczy-utcza 4. sz. (Bier ház.) — A Kereskedelmi Bank palotával szemben. — Egyébiránt a Szamos-hid kérdése is abban a stádiumban van most már, hogy szinte halaszthatatlan a megoldása. Azt a vak is látja, hogy a mos­tani egy hid nem bírja lebonyolítani a forgalmat. A fu’só part községeiből jövők, a hidon túl levő gyárak, malmok forgalma és ismét csak a kis rongyos, a keskeny- vágányu olyan nagyarányú közlekedést csinálnak, amit lehetetlen egy hidon lebonyolítani. A túlsó part mindjobban fejlődik. Gyárak emelkednek, amelyek egyre emelik a személy- és teherforgalmat. A fejlődés pedig szembetűnő mó­don egy irányban halad: a hídtól a vágóhíd felé menő irányban. Egy uj hid emelése immár elke­rülhetetlen és ha valahol van ennek helye és jövője, egyedül a Batthyányi- utca végén lehet. Ez az utca esik leginkább a fő­vonalba s ez a legalkalmasabb arra, hogy a közlekedésnek ez irányban eső részét le tudja bonyolítani. Felhívjuk a város ügyeimét ezekre a közérdekű ügyekre, mint amelyek sürgősen várják a megoldást, még pe­dig a fenntebb jelzett iránybani meg­oldást. Dyonis. JtUfrUtora papiros — „Szamos* kiadóhivatalában. — A lord nagyon derék fiú. Ő kérem egy valódi angol. Angolosan van nyirva a ba­jusza, mesés londoni ruhái vannak, angolul beszél, angol bélszint eszik és angol-kórban szenved. Gyermekeit az angol kisasszo nyoknál nevelteti. És az a csodálatos, hogy kis fia, aki még csak három éves, már szintén beszéli ezt a nyelvtörő, nehéz angol nyelvet. Nálunk az ilyen vajmi ritka. Ha még megemlítem, hogy lóverse­nyek is vannak és ott az ember ép úgy elveszítheti a pénzét, akárcsak Alagon, vagy7 Kottingbrunnban, — azt hiszem tel­jes és hü képet festettem Karlsbadról és ezek után nagyságos asszonyom, ön is, aki soha sem járt itt, tud annyit Karlsbadról, mint amennyit én. Vagy talán még többet. Vegye kézcsókomat. X. VI. Balatonbájhely, aug. 3. Nagyasszony, Csodalény, Istennő, Báj­hölgy stb! ! Ennek a csodás magyar tengernek varázsló hatása magyarázza meg felbuzdu­lásomat, amidőn a megszólításokban tob­zódom. Kossuth Ferenc az általános és titkos választói jog mellett. A szociáldemokrata Népszava tegnapi szármában Kossuth Ferenc egyik levelét közli. A levél így szói : 1903. aug. 7. Tisztelt dr. Goldnsr ur ! Udvariassági kötelességet teljesítek, midőn önuei tudatom — válaszul az ön által, mint elnök ái tál aláirt közleményre, — hogy a függetlenségi és 48-as pártnak régóta egyik sarkalatos programmpontját képezi ez általános választójog és a titkos szavazás létesítése. E.íórt küzdött, küzd és küzdeni fog a párt, mint elvei mindegyikének megvalósi1 ásáért: a küz­delem módjára, taktikájára és részleteire nézve, természetesen minden külső be­folyástól eltekintve, maga határoz a párt. Tisztelettel Kossuth Ferenc. Kossuth akkor irta ezt a levelet, amikor dr. Goldner Ado f, — a szocialista pártvezetőség akkori tagja — meghívta őt egy az általános és titkos választói jog érdekében tartandó gyűlésre. Természetesen, 6z a levél megcáfolja azokat a nyilatkozatokat, amelyeket egyes lapok Kossuth szájába adtak s amelyek szerint Kossuth többszőr kijelentette volna, hogy sem ö sem a függetlenségi párt nem hive az általános és titkos választói jognak. Szatmár mellett kétszázharminchét év múlva fölfedezett nagy k aruc-sir. A régi, hires szatmári vár zivataros századai sok örömtől és gyászról beszélnek. Az az esemény, melyről itt szó van, a tör­ténet gyászos lapjaira tartozik. A Balaton a Nagy. A Balaton az Örök. A Balaton a Minden. A Balaton maga a Költészet, az Éden, a Gyönyörű­ség, az Élvezet. Itt megtanul az ember szeretni. Sze­retni mindent: természetet, embert, Önt, magamat, téged, minket, titeket, őket. Füt, fát, követ, állatot. Mindent. A Balaton loosog-feoseg. csacsog- osecseg, dirmeg-dörmög, dirreg-durrog, rippen-roppan, ■ iiippen-koppan, nyikkau- nyekken, nyiffen-nyaffan, sirren-surran, — amint egy kiváló írónk mondja valamennyi helyi lapunk tárcarovatában. A Balatonnal nem lehet betelni. Egy csoda az. Egy tünemény. Az ember el van tőle hajolva, el van kójülve. Ah, a hullámos fodrok a vizen! S ah, a hullámos fodrok a fürdőkabinokban! Ezt nézni, ezt élvezni kell, leírni nem lehet. Asszonyom, ön megért engem, a ter­mészet rajongó gyermekét. Hódolója X. A bécsi udvar az I. Rákóczi Ferenc fölkelését visszaszoritván s utóbb a Wese- lényi-féle összeesküvést vérbe fojtván, az üldözés elől bujdosó kurucok Lengyelországba menekültek, vagy pedig Apafl'y erdélyi feje­delem védőszárnyai alatt vonták meg magu­kat, honnan azonban az északkeleti várme­gyéket folytonosan háborgatták. Ez ilyen kuruc-sereg Teleki Mihály vezérlete alatt a Lipót császár német őrse­rege által birt szatmári várat akarta 1672 ben elfoglalni. A kurucokhoz csatlakoztak a szatmári ref. főiskola diákjai is. Kö/épen haladt a gyalogság, kél oldal­ról a lovasság. A szatmári várőrség, érte­sülvén a kurucok tervéről és bízva erejébe; , nem akarta az ostromot bevárni, hanem ki- szá lt a mezőkre. Mintegy 2000 német gya­logos és 600 magyar lovas állott ki a sikra és lassan a Szatmártól 8 kilóméternyire fekvő Buliz-Vas vári felé vonult a kurucok elé. Ezeknek, mint afféle fölkelő seregnek nagyon hiányos volt a tüzérségök, azért kü­lönösen a németek ágyúi okoztak nekik sú­lyos aggoda makat. Hogy tehát ezeknek a pusztítását ki­kerüljék, a vezér azt a parancsot adta a gyalogságnak, hogy mihelyt az ágyuk serpe­nyőiben a tüzet és füstöt megvillani látják, rögtön vessék le magukat a földre. Csakhogy a fortélyos vezér egyidejűleg elfelejtette a lovassággal is közölni az ár- mányos parancsot. így történt aztán, hogy a lovasság, mikor az első ágyulövések alatt, a gyalog ságot a földre terülni látta, azt hitte, hogy az ellenséges ágyuk mind egy szálig meg­ölték a gyalogosokat Nyomban felbomlott a hadirend. A lovasok megrémülve rögtön visszafordították lovaiknak a kantárszárát majd Batizoa és a Gombáserdön át menekülve, vad futásokban meg sem álltak addig, mig Adorjánon félő1 a Sáron vagy Nagyégren át nem keltei Nagyobb biztosság okáért a hátuk mögött még a hidat is széjjelhányták s aztán Má- ramarosba elszéledtek. A cserben hagyott gyalogság is talpra állva, rendetlen futásban Batiz felé próbált menekülni. E községnél érték utol a császá­riak s kézi fegyvereikkel valamennyit mind fgy lábig lemészárolták és fölkoncolták. Szeptember 20 án történt ez a gyászos esemény, mely alatt 73 nagy diákja közül önmaga a szatmári ref. főiskola a kurucok­hoz csatlakozott mind a 49 diákját elvesz­tette. A több száz elesett vitéznek holttesteit Batiz és Vasvári közt egy halomba rakták s ai országút mellett fekvő temető szélén ásott közös sírban eltemették Ennek a sírnak helyét most a városi levéltár adatai, Szirmay Antal, Nagy Mikály és Bartók Gábor monografiairók müve' a szatmári ref. főgimnázium iratai és a száj- hagyomány alapján Ferency János szatmári szerkesztő, aki nemrég a szatmári békekö­tés helyét föltalálta, tudományos biztonság­gal megállapította. A sir fekszik a batizi felhagyott ré'-: temető északkeleti szögében levő domb alatt, melyet most vadon nőtt akácok árnya borit. Határai északról az országút, keletről Magyar különlegességek: ridikülök, övék, nyakgyön­gyök és más hasznos tárgyak Ragályinál (Gillyén-ház) Deák-tér 8. Bútor vásárlók szives figyelmébe ajánlom Kazinczy-utca 6. szám alatt levő dús választékkal felszerelt butorraktáramal, hol teljes háló szoba, ebédlő ée salon berende­zések a legjHiányosabb árban kaphatók. Tisztelettel Goidstein Ábrahám------ bútorkereskedő. ——

Next

/
Oldalképek
Tartalom